Készült: 2024.09.18.23:00:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

178. ülésnap (2012.04.10.),  156-159. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:27


Felszólalások:   152-155   156-159   160-163      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tamás Barnabás képviselő úr, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: "Élhetőbb kistérség?" címmel. Megadom a szót Tamás Barnabás képviselő úrnak. Parancsoljon!

TAMÁS BARNABÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A választókerületemet is érintő, az észak-magyarországi régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Ezt jelzi, hogy a régióban az 500 főnél kevesebb lakosú települések, aprófalvak aránya 29 százalék a települések között. Ugyanez az arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 37 százalék, és az aprófalvakban élők aránya a legmagasabb az összes megye közül.

A 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint az elmúlt 10 évben ebből a régióból vándoroltak el országszerte a legtöbben: számszerűen 27 ezren, ezen beül Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 26 ezren, ami a lakosság számarányához viszonyítva is a legkirívóbb.

A településtípusonkénti bontásban sem áll fényesen a megye, mivel a kistelepülésekről mintegy 8 ezer lakos hagyta el szülőotthonát, a községekből elvándorlók arányait tekintve pedig országosan a második helyen szerepel. Az elkövetkezendő évtizedben az aprófalvak elnéptelenedésére, illetve a funkcióváltásra csakúgy fel kell készülni, mint a súlyosan hátrányos helyzetben lévő népesség gyors, természetes szaporodása következtében a szociális problémák növekedésére.

A régió perifériájára szorult aprófalvas térségek kistelepülésein a lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. A tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító oktatási és szociális intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelőek, és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt - ahogy az elszomorító statisztikai adatok is mutatták - elvándorlásra kényszeríti. A települések vonzerejét rontja a hiányos települési, környezetvédelmi célú infrastruktúra és a települési környezet, a közösségi célú épületek leromlott állapota. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az esélyegyenlőség komoly csorbát szenved, amelyen változtatni szükséges.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen hosszú távú koncepció és rövid távú beavatkozási terve van a kormánynak a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatására? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiával összhangban megalkotott és végrehajtott felzárkóztatási programcsomag lehetővé teszi az ön körzetében is a gyors és hatékony beavatkozást a sikeres szociális és gazdasági integráció érdekében.

A jelenlegi integrációs politika nemcsak anyagi lehetőségei, hanem hatékonysága tekintetében is minőségi ugrást jelent az előző, 2002 és 2010 közötti időszak felzárkóztatást elősegítő programjaihoz képest. Az integrált térségi programokra a gyermekek és családjaik felzárkóztatási esélyeinek növelése érdekében 2007 és 2010 között 2,65 milliárd forint állt rendelkezésre, míg 2011 és 2013 között ugyanerre 10,6 milliárd forintig pályázhatnak a települések. Ez legalább négyszeres összeg.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben végrehajtott célzott programok célja a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek fejlesztése a szegénység és más hátrányok miatt, a társadalomból való kiszorulás megelőzése, a hátrányok továbbörökítésének elkerülése. A közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért tárgykörben meghirdetett többkomponensű TÁMOP-projekt forráskerete 2010 és 2014 között több mint 4 milliárd forint újabb forrás. A romákra irányuló programok tekintetében kiemelt jelentőségű a roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben tárgyú program, amelynek forráskerete összesen további 3 milliárd forint.

A 2012. február végén kiírt komplex telepprogram 4,68 milliárd forint keretösszegig biztosít komplex humán szolgáltatásokat a települései önkormányzatok számára. A program szociális, közösségfejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási elemeket tartalmaz, továbbá elősegíti a telepszerű környezetben élők lakhatási körülményeinek javítását.

Az emlíett programok a felzárkózási stratégiával összhangban komplex módon, közép- és hosszú távon segítik elő a marginalizálódott társadalmi csoportok társadalmi és gazdasági felzárkózását, a mélyszegénységben élők, a romák (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és hátrányos helyzetű gyermekek lehető legszélesebb körű integrációját.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   152-155   156-159   160-163      Ülésnap adatai