Felszólalás adatai

Ahogy több napon keresztül én végighallgattam a felszólalásokat, kormánypárti képviselőtársaim elmondták, hogy mindenre lesz forrás, mindenre lesz pénz. Hogy miért vagyunk mi szkeptikusak? Hiszem, hogy önök is emlékeznek a 7 százalékos növekedésre, az elrugaszkodás évére, és emlékeznek arra is, hogy akárcsak az elmúlt évben, hányszor módosítottak költségvetést. És hát persze soha nem a tervhez mérnek, hanem mindig egy várhatóhoz, de én azt vissza tudom idézni, hogy 1998 és 2002 között is már ez volt a gyakorlat.

És akkor néhány kérdés; elnézést, hogy ugrálni fogok, mert sok mindenről beszéltünk kétpercesekben, és én azokat nem akarom már megismételni. Szóval, 2 százalékos növekedést vár a kormány. A Költségvetési Tanács azt mondja, hogy ő makrogazdasági értékelést nem folytat, tehát ő elfogadja. Ugyanakkor adódik bennünk a kérdés, hogy miből lesz a 16-17 százalékos beruházási rátából nagyobb beruházás, ami aztán a növekedést foglalkoztatás terén, mondjuk, a versenyszférában, nem pedig a közfoglalkoztatás területén biztosítja majd számunkra. Majd külön még visszatérnék az adósság kérdésére.

Az adóügyeknél hadd mondjam azt, és Kara képviselő úrnak mondom, gondolja végig, szóval, tényleg önök mindig erről beszélnek, hogy három gyerek, 33 ezer és a többi. Ez azt jelenti, hogy egy 500 ezer fölött kereső embernek az adóalap-csökkentése három gyerek esetén 7,4 millió forint. Tessék venni egy minimálbéres családot: a minimálbéres családnál, mindegy, hogy három gyereke van vagy négy gyereke, az összes adója és járuléka nem éri el a félmillió forintot. Holott, azt hiszem, hogy ebben egyet tudnánk érteni a patkó minden szegletében, hogy ezek a családok azok, ahol igenis nagy szükség lenne arra, hogy segítsünk abban, hogy a gyereknevelés költségeiből egyre többet vállaljon át az állam. Szóval, ezek a gyerekek is szeretnének jobban élni, szeretnének szakkörökre járni. Ezekben a családokban, főleg a gyereket egyedül nevelő családokban bizony a nagy kérdés az, hogy lesz-e egyáltalán lehetőségük arra, hogy egyenek a hónap végén.

Már csak egy mondattal említem, délelőtt nagyon sokat beszéltünk erről, de fogadják el: ha tetszik, ha nem, miközben mi azt mondjuk, hogy nem eléggé szolidáris ez a kormány a szegényekkel, ha egyszer 7,2-ről 9-szeresre nő a távolság, és fontosabb volt a nagyjövedelműeknél otthagyni a személyi jövedelemadót, mint a szegény minimálbéreseknél, akkor azt gondolom, hogy ez a kereszténydemokrata javaslat - amely alapján most állítják, hogy 260 ezer család, fogadjuk el - 50 milliárd forint. Na de ez az 50 milliárd évről évre, 2010 óta hiányzik ezeknek a családoknak a családi költségvetéséből. Tehát ezért állítjuk mi azt, hogy az adórendszerben most konzerválják a mai állapotot, és valójában csak egy egészen kicsi morzsát, ezt a 15 ezer forintos járulékot fogják tudni odaadni a többgyerekes minimálbéres családoknak.

Ha visszatérünk a növekedésre, ha csak a mai Napi Gazdaságot olvasták képviselőtársaim, akkor észrevehették, hogy több elemző is a 2 százalékot tartja leginkább bizonytalannak.

(19.40)

Arról, hogy milyen okokra hivatkoznak, erről most nem beszélnék. Az adókérdésnél nagyon érdekes, hadd mondjam el, csak az ÁSZ-anyagból idézek: igen, a fogyasztáshoz kapcsolt adók aránya megnövekedett. 2009-hez képest 1200 milliárdnál több a növekmény. Ugyanakkor a lakossági, tehát a személyi jövedelemadóban a csökkenés mindössze 320 milliárd forint. És ehhez szeretném hívni segítségül azt, amit tegnap este nemcsak hogy szóban mondott Rogán frakcióvezető úr, hanem a törvényjavaslatának mellékletében is leírt a pénzügyi rezsicsökkentésnél, hogy bizony az áthárított költség lényegesen nagyobb, mint az adó, amit kivetettek. Tehát ez is sújt mindenkit, csak a kis keresetű embert sokkal jobban. Tehát amikor ezt együtt vizsgáljuk, akkor bizony kiderül, hogy az adónövekmény az 1500 milliárdot meghaladja, miközben a csökkenés alig 320 milliárd. Délelőtt már mondtam, hogy bizony szélesedett az adóalap, csak azoknak a körével, akiknél probléma és gond van.

Az államadósság kérdéséről egy-két mondatot hadd mondjak; bocsánat, elnök úr, mert az időm vészesen le fog járni. Azzal kellett volna kezdenem, hogy a frakciónk nevében kellő tisztelettel kérem és kértem már Cséfalvay államtitkár urat, amikor itt volt, hogy a módosító indítványokat holnap 14 óráig lehessen beadni, mert ha holnap délelőtt a frakciók nem beszélik ki az idejüket, akkor maradhatnak képviselők, akik esetleg nem tudják benyújtani a módosító javaslataikat. Ezt még az időkeretem terhére mondtam. Tehát: államadósság. Gondolják végig, hogy devizában a kamatunk mindössze 332 milliárd, ugyanakkor forintban 833 milliárd. És megint a mai Napi Gazdaságot veszem, ahol a Nemzeti Bank elemzői is azt mondják, hogy hihetetlen nagy költségtöbblettel váltották ki a devizaadósságot.

Ha tehát semmi más, megint a Házban itt lévő törvényjavaslat, az úgynevezett babakötvény, ahol 3-5 százalék kamatprémiumot ígért az előterjesztő az infláció fölött. Amellett tehát, hogy megint azt mondom, hogy ott még az a csúfság is elhangzott, hogy egyes szülők nem gondoskodnak a gyerekeikről... - nem, ők nem tudják megtenni, hogy állampapírt vegyenek szemben azokkal, akik ezt megtehetik.

Az önkormányzati adósságkonszolidációról sokat beszéltünk, ezzel együtt még hadd tegyem hozzá, hogy bizony mi bajt látunk. Számomra érdekes az, amit Lipők képviselő úr mondott, és én ezt meg fogom kérdezni a közös hivatalokban dolgozó jegyző asszonyoktól, hogy ők ezzel hogy állnak. Én csak azt tudom, hogy a kistelepüléseken óriási gond van, és egyre több az idős ember, egyre több, aki rászorul arra, hogy a közösség gondoskodjon róla. Azt gondolom tehát, hogy ezzel foglalkoznunk kell módosító indítványok keretében is. Nem tudom visszaidézni, amit Tállai államtitkár úr elmondott, hogy az a 70 milliárd, ami pluszban jelentkezik az önkormányzati finanszírozásban, mennyire meg van pántlikázva. Tehát abban alig 10 milliárd forint az, ami szabadon felhasználható vagy pályázható.

És egy mai friss hír: a versenyképességi listán újabb két helyet csúszott Magyarország lefelé. Most már Panama és Bostwana van mögöttünk. Szlovákia öttel van előttünk, Románia van a környezetünkből egyedül mögöttünk. Összefoglalva hadd mondjam azt, képviselőtársaim, hogy önök előállítottak egy furcsa, nagyon rossz helyzetet, és most vállon veregetik saját magukat, hogy megoldják a problémát.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ezért a mi frakciónk nem tudja támogatni ezt a költségvetést.