Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a szerződésnek a ratifikálása már húsz évvel ezelőtt is nehezen ment. A francia népszavazáson alig 51 százalék támogatta, a dánok pedig egyenesen elutasították. A briteknél, ahol ez parlamenti hatáskör volt, a szerződés ellenzői csaknem leszavazták a kormányt. Felmerül a kérdés, hogy vajon miért és milyen összefüggésben van ez az Európai Unió mai válságával. A válasz egyértelmű: az uniós szerződés azért nem nyerte el az európai polgárok tíz- és százmillióinak tetszését, mert velük senki nem közölte, hogy miért van erre szükség, mi ennek az előnye, mi származik ebből, mi szükség van a pénzügyi rendszabályokra, mi van, ha betartják a kritériumokat. Mert a maastrichti szerződés egyetlen emberi vágy, kívánalom vagy igény teljesítését sem vállalta.

Ebből is látszik, hogy az uniós szerződés valójában egy virtigli szabadkereskedelmi megállapodás. Nem ott kell a bajok forrását keresni, hogy a lisszaboni szerződés, az Unió tervezett alapokmánya nem tartalmaz utalást a kereszténységre, mert az a helyzet, hogy az nem volt benne soha egyetlen európai szerződésben sem, sem a párizsi szerződésben, sem a római szerződésben. Az Európai Gazdasági Közösség, mint a neve is mutatja, egy szabadpiacpárti szerveződés. Az Európai Unió, ki kell mondani, nem volt keresztény soha. Végső soron így aztán a nagy alapító atyák, Robert Schuman és Jean Monnet nem kapták meg azt, amit az Európai Uniótól vártak. A gazdasági egységesülés nem az európai közjó vagy nem valamiféle keresztény értelemben vett közös gyarapodás irányába indult el, hanem egy liberális-kapitalista diktátum lett, és ebben a csatlakozó országok minden remény és ígéret ellenére végül is soha nem tudtak vagy nem tudnak érdemben felzárkózni és lefaragni a gazdasági hátrányukból. Az alapító országok versenyelőnye mindig fennmaradt, és ha így folytatjuk, akkor fenn is fog maradni, és ez az Unió széteséséhez fog vezetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Így lehet igazán megérteni azt, amit Schuman az Európai Unió kapcsán mondott, hogy Európa jövője vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, ő ugyanis már látta, láthatta, hogy milyen irányban indul az együttműködés, és tudta, hogy a szegény és a gazdag országok uniója fenntarthatatlan lesz. Ebben a szabad versenyben csak nagyon kevesen tudtak feljönni, és akik kinőttek, azok mind protekcionalizmussal tették. Kidobták a brüsszeli direktívákat, kidobták a szabadpiacot. Az írek amerikai pénzből gyarapodtak, a skandinávok piacvédelemmel. A norvégok addig védték a piacukat, hogy végül nem is csatlakoztak, Svájcról nem is beszélve.

Mi, magyarok pedig hatéves uniós tagság és a magyar érdekek teljes szocialista feladása, figyelembevétele nélkül csak 2010-ben tudtuk kezünkbe venni a saját sorsunk alakítását, és három éve küzdünk az európai pénzügyi gazdasági körök versenyelőnyével. Helyzetbe kellett hozni tehát a magyar embereket és a magyar gazdaságot, hogy állják a versenyt, mérsékelni kellett a költségeiket és a kiadásaikat. A családoknál ez a kiadásmérséklés maga a rezsicsökkentés, és ilyen az ingyenes készpénzfelvétel is. A pénzügyi rezsicsökkentés a magyar érdekek megvédése az európai cégek versenyelőnyével szemben.

Nem vagyunk a piac ellen, de olyan szabadpiacot akarunk, amelyen nekünk is szabad árulni és szabad vásárolni. És olyan piacot, amelynek a profitja a keresztény igazságosság szerint a közjót szolgálja, a közös gyarapodást és nem másét. Maastricht után csak ez lehet Európa jövője.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)