Felszólalás adatai

A 13. ajánlási pontnál Molnár Attila képviselőtársam javaslata ihletett meg. A módosító javaslat az indoklási részében a legbeszédesebb. Itt végig útberuházásról beszél, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a módosító javaslatban foglalt rendelkezések nemcsak az útberuházásokra lesznek érvényesek, hanem az összes többi kisajátításra is. És hiába hiszik önök, hogy csak utat lehet építeni, rengeteg más közérdekű beruházást is meg lehet és meg is kell valósítani. Ez egyébként világosan kiderül a kisajátítási törvényből. Ott van a természetvédelem, a kulturális örökségvédelem, a fenntartható erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás is például. Igaz, ezeknél ugyan nem érvényesek azok az erős lobbiérdekek, amit az önök által kiemelt útberuházásoknál már megfigyelhettünk. Egyértelmű, hogy ha a kisajátított ingatlanrészre utat építünk, akkor a termőföld végleges más célú hasznosítására kerül sor. Úgy gondolom, hogy ezen nem kell vitatkoznunk. Az viszont elképzelhető, hogy a kisajátítást kérő úgy tud megvalósítani egy közérdekű projektet, hogy csak a termőföld ideiglenes más célú hasznosítására van szükség. Szükséges lenne, hogy ennek a lehetőségét ne zárjuk ki. Erre tudnánk a gyakorlatból is példákat mondani.

Aradszki képviselőtársunk jó pár módosító indítványt nyújtott be, amelyek közül a 2. pont támogatható, hogy ne csak az ingatlan-nyilvántartási feljegyzéssel lehessen igazolni, hogy per van folyamatban, hiszen a földhivatalok jól ismert túlterheltsége és a földhivataloknál foglalkoztatottak indokolatlanul alacsony száma miatt előfordulhat, hogy a feljegyzésre csak jóval azután kerül sor, hogy a per már megindult, azonban indokolt, hogy a törvény határozza meg konkrétan azokat a dokumentumokat, amelyeket a kisajátítást lefolytató hatóság igazolásként elfogad. Így elkerülhetők az esetleges jogértelmezési különbségek a különböző kormányhivatalok között. Arról is nap mint nap lehet történeteket hallani, hogy milyen borzasztó nagy különbség van egy-egy kormányhivatali értelmezés között akár ebben a tekintetben is. Olyan törvények megalkotására kell törekedni, amelyeket a jogalkalmazás során egységesen értelmeznek a különböző hatóságok. Így csökkenthető a bírósági eljárások száma. E tekintetben és egyébként több pontban, úgy gondolom, hibás a törvény.

A 4. ajánlási pontnál Bödecs és Staudt képviselőtársaim módosító javaslata mellett szeretnék érvelni, amit szintén nem támogattak. Az általános vitában már hosszasan kifejtettük emellett az érveinket. Most nem ismételném meg ezeket a mondatokat, de kérem, hogy még egyszer gondolják át, mert ez egy egyértelmű módosító indítvány, amely nem megy szembe a jogalkotó eredeti szándékával.

A mezőgazdasági bizottság is benyújtott két módosító indítványt. Az egyik ugyan visszavonásra került, úgyhogy arról sajnos nem tudok beszélni, viszont a 7. ajánlási pontban a Natura 2000-es módosító indítványok még megvannak, már hogy azok kivételét javasolja a mezőgazdasági bizottság. A bizottság tagjai már kormánypárti oldalról is elmondták az érvelésünket emellett, és hogy ezt szakmailag miért tartanánk fontosnak. Itt elég, ha csak annyit említek meg, hogy a szocialista időszakban - hogy én is elmúltnyolcévezzek egy picit -, akkor, amikor a Natura 2000-es területeket meg kellett volna határozni, nagyon megcsúsztak az akkori illetékesek, és teljesen önkényes módon, az érintett tulajdonosok tudta nélkül lettek bejegyezve ezek a Natura 2000-es területek. Így én sem tartom indokoltnak azt, hogy további szigorítások és további értékcsökkenés lépjen fel ezeken a területeken az ő önhibájukon kívül. Még akkor is állítom ezt, ha tudom, hogy természetvédelmi szempontból gyakran indokolt lenne ennek a bent hagyása, de erre még nem láttunk olyan kirívó példákat, ami azt mondatná velem, hogy mégiscsak támogatni kellene az eredeti javaslatot. Így kérem, hogy fontoljuk meg, és a mezőgazdasági bizottság szakmailag megalapozott javaslatát támogassuk.

Szintén Aradszki képviselőtársam nyújtotta be a 16. ajánlási pontot, de most látom, hogy az már visszavonásra kerül, ami jó hír, hiszen önmagában alkotmányellenes volt ez a módosító javaslat, ami a fenntartható fejlődés bizottságának nem tűnt fel, de az alkotmányügyi bizottság szerencsére elbuktatta, úgyhogy ezt nem is folytatnám hosszasan.

Szintén volt még itt egy módosító javaslat a 2 ezer forintos összegekkel kapcsolatban, de úgy látom, hogy ennek a hosszabb kifejtésére már nem lesz időm. Tény, hogy a kártalanítás összege nem minden esetben éri el a 2 ezer forintot, és az is igaz, hogy a bírói letétbe csak akkora összeget lehet elhelyezni, azonban nem biztos, hogy minden kisajátítást kérő rendelkezik letéti számlával, és indokolatlan elvárás lenne, ha csak azért fenn kellene tartani az ilyen letéti számlát, mert például két-három darab 2 ezer forint alatti összeget valamilyen oknál fogva nem tud a kártalanításra jogosultnak kifizetni. Tudjuk, hogy a jelenlegi gyakorlatban úgy orvosolják ezt a joghézagot, hogy amennyiben a kártalanítási összeg nem éri el a 2 ezer forintot, akkor is minimum 2 ezer forintot helyez a kisajátítást kérő bírói letétbe. Álláspontom szerint ez a megoldás még mindig alacsonyabb költséggel jár, mint a letéti számla fenntartása. Tehát célszerűbb lenne eltörölni a bírói letétnél a 2 ezer forintos minimumhatárt. Ezt egyébként alátámasztottam főleg az európai uniós projektek példájával.

De lejárt az időm, úgyhogy a következőben folytatom. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)