Készült: 2024.04.29.23:23:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2012.10.29.), 383. felszólalás
Felszólaló Dr. Simon Gábor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:06


Felszólalások:  Előző  383  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Ugye, a kisajátítási jog általános vitájában elmondtuk, hogy frakciónk is úgy gondolja, hogy jó néhány előremutató módosító indítvány található benne. Persze azt akkor se értettük, hogy ha önök egy novellisztikus módosításon törik a fejüket, akkor miért kellett néhány hónappal ezelőtt a kisajátítási jog egyes részeit újraszabályozni. Tulajdonképpen egy ilyen joganyagnál ez a fajta összevissza jogalkotás semmiképpen sem szolgálja a jogbiztonságot, azonban kiemelésre került az, hogy például környezetvédelmi célok esetében mindenféleképpen előrelépésként értelmezzük a benyújtott javaslatot.

Azt mondhatjuk, hogy a kisajátítást kérő és a kisajátítást elszenvedő tulajdonos ugyan a törvény keretei között bizonyos mértékben jogilag azonos szinten állnak, de mégiscsak tudjuk, hogy a hatóság, az állam vagy az önkormányzat áll a másik oldalon. Sokszor ilyenkor egy egyszerű tulajdonos úgy érezheti, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül, ezért kell a törvényi garanciákat megfelelő szintre emelni. A benyújtott módosító indítványokat is ebből a szempontból vizsgáltam meg, hogy az alap-törvényjavaslathoz képest vannak-e benne olyan javaslatok, amelyek további garanciákat adnak a magyar állampolgároknak, garanciákat adnak az önkormányzattal vagy az állammal szembeni ügyeik intézésére.

A benyújtott 29 módosító javaslat között jó néhány ilyet lehet fellelni, viszont nagyon sajnálom, hogy ezeket a kormány képviselője és a kijelölt bizottságok nem támogatták. Ezek között olyan is van, amit egyébként kormánypárti képviselő nyújtott be, tehát például kormánypárti képviselő is érezhette azt, hogy azért teljesen nem gömbölyű a történet, és azt gondolta, hogy az állampolgárok érdekében neki cselekednie kell, de a kormány és a bizottságok ezt kíméletlenül leszavazták.

Az ajánlás 2. pontja egyébként egy támogatott módosító indítvány, de ha az előző vitához egy kicsit vissza szeretnék kapcsolódni, akkor azt mondhatom, hogy ugyanolyan gumiszabályt alkalmaz, amely gumiszabályoknak az alkalmazása általában nem célravezető, ugyanis azt mondja, hogy más módon is lehet igazolni. Megjelöli pontosan a törvény, hogy ha per van folyamatban, azt az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezték, feljegyzés alatt áll. Ezek tulajdonképpen egzakt jogi eljárások, de ezenkívül megengedné a jogalkotó, illetve önök, hogy más módon is lehessen igazolni. Részben ez szolgálhatja az állampolgárok érdekét is, el tudok ilyen megoldást és esetet képzelni, de összességében azt gondolom, hogy az érthetőség szempontjából ez itt nem biztos, hogy helyénvaló.

Ugyanúgy a 9. ajánlási pontban lévő nagyszerű új gumiszabályt bevezetik, ez a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy - számtalan dolgot eltorzítanak. Ha valamire azt mondják, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, akkor ebben az esetben tulajdonképpen a normál eljárási szabályok már alig-alig irányadóak. Itt is ez történik, tehát ha valamire a kormány azt mondja, hogy ez kiemelt jelentőségű, akkor az állampolgárok jogai sokkal nagyobb mértékben vannak veszélyeztetve.

A 19. és a 21. ajánlási pontról beszélnék, amelyeket én nyújtottam be. Azt mondhatom önöknek, a 19. kapcsolatban is az volt a szándékom, hogy az állampolgárok jogait kiterjesszük, és a kisajátítást kérők mozgását behatároljuk. Ugyanis tulajdonképpen azt mondhatom, hogy helyesen eljárási bírsággal rendeli a törvény sújtani azokat, akik nem megfelelően nyújtják be ezeket a dokumentumokat, azonban az eljárási bírság mértékének - amit szintén meghatároz a jogszabálytervezet - elég szűk korlátot szabna az előterjesztő. Azt gondolom, hogy ezt a szűk korlátot érdemes megváltoztatni, ezzel is a kisajátítást kérőnek precízebb és a jogszabályoknak megfelelő eljárását elősegíteni.

Azonban a törvényjavaslatnak a legnagyobb problémája - amit az általános vitában is elmondtam - ez a jogorvoslat kérdésköre. Ezért nyújtottam be a 21. ajánlási pontban szereplő javaslatot, ugyanis továbbra is az a határozott álláspontom, hogy a jogorvoslatot ki kell terjeszteni, hiszen 2012. szeptember 1. óta a polgári perrendtartási törvény azt mondja, hogy nincsen helye felülvizsgálatnak abban az esetben, ha első fokon jogerőre emelkedett a határozat, kivéve, ha ezt törvény lehetővé teszi; azt gondolom, ezt csak ebben a törvényben lehet lehetővé tenni. Képzeljék el azt az esetet egy kisajátítási eljárásban, ha ezek a határozatok jogerőre emelkednek, és a Pp. önök általi új módosítása kizárja a jogorvoslat lehetőségét. Azt gondolom, ez semmiképpen sem szolgálja az állampolgárok érdekét, hiszen a jogvitákat, például egy kisajátítási érték meghatározásánál (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) végső soron ide kell utalnunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(22.30)




Felszólalások:  Előző  383  Következő    Ülésnap adatai