Felszólalás adatai

(22.20)

Ugye, úgy fogalmaz a törvény rögtön az elején valahol, hogy akkor lehet kisajátítani természetvédelmi célból egy területet, ha a védelem céljával oly mértékig össze nem egyeztethető tevékenységet folytat a terület tulajdonosa. Nagyon szép megfogalmazás, a cél nem is kifogásolható, de mindenesetre ez a fajta megfogalmazás meglehetősen aggályos: ez egy gumiszabály így a jelen formájában, és bizony alkalmas lehet arra, hogy a hatalmi elit képviselői megszerezzenek bizonyos természetvédelmi területet (Dr. Rétvári Bence: Hogyan? Kisajátítással?), ezt aztán a maguk módján egy következő lépcsőben kisajátítsák, helyesebben odaadják haszonbérletbe - láttunk már ilyet, ugye.

Ketté kell választani a problémát. A védett területeken a kezelési tervtől való eltéréshez kellene kötni a kisajátítás feltételét, ebből nem lenne szabad engedni. Tehát ahol a kezelési tervvel ellentétes tevékenységet folytat a terület tulajdonosa vagy az éppen használója, ott lehetne kisajátításról szó. Ahol pedig Natura 2000-es területről van szó, ott nem feltétlenül vannak kihirdetett kezelési tervek - bár jó lenne rá törekedni, hogy mindenhol legyenek -, és ott egy más megfogalmazást kell javasolni. Mondjuk, egy ilyet tettünk a módosítóban, hogy a területen folytatott több évtizedes hasznosítástól eltérő olyan tevékenységet folytat, amelyik megváltoztatja a terület jellegét és művelési ágát. Mindenképpen fontos lenne, hogy ezt támogassák, mint ahogy a szakbizottságok sajnos nem támogatták.

A terület elpusztulásáról beszél a törvénytervezet, ez önmagában elég pongyola és veszélyes megfogalmazás. Nyilván valamiféle végleges és helyreállíthatatlan kárt kellene betenni a törvény szövegébe, és így lehetne ezt pontosabban megfogalmazni.

Egyetlen szó sincs arról, hogy mit tesz az állam a kisajátított területekkel, amit természetvédelmi szempontok miatt sajátítottak ki. Egy olyan módosítót adtunk be, ami feltétlenül megkötné az állam kezét is, és mindenképpen azt gondoljuk, hogy a kisajátított területeket a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésébe kell adni, és még egy elidegenítési tilalmat is beletennénk a mi ízlésünk szerint, ez nagyon fontos lenne. Egyébként elég sok nemzeti parkból hallottunk olyan jelenségeket, hogy bejelentkezett a nemzeti park maga a földhaszonbérlet-pályázatokon bizonyos védett gyepekre vagy erdőterületekre, de nem kapta meg, mert hát ki kellett osztani a rokonoknak és a haveroknak. Úgyhogy mindenképpen aggályosak ezek a gumiszabályok, mindenképpen fontos lenne, hogy sokkal egzaktabban megfogalmazzuk ezeket.

A törvény egy másik helyén környezetvédelmi szempontból kisajátítandó területekről beszél; itt viszont nem látunk arra garanciát, hogy az esetleges rekultivációs vagy kárelhárítási kötelezettség sorsával mi lesz. Mindenképpen úgy kell ezt a kisajátítást megejteni, hogy az eredeti károkozón vagy a rekultivációs kötelezettség jogalanyán megmaradjon a kötelezettség - enélkül a törvény szövege nyilvánvalóan nem elfogadható.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP padsoraiból.)