Felszólalás adatai

Miről is szól ez a befektetési célú letelepedés? Nyilvánvaló, hogy ez a letelepedési jogintézménynek egy olyan speciális, könnyített fajtája, ami viszont a másik oldalról nagyon szigorú feltételekhez kötött. Ez a feltétel alapvetően egy komoly tőke felmutatása, amivel valaki egy komolyan vehető üzletember, tehát valóban érdemes arra, hogy gazdasági kapcsolatok kiépítése, esetleg tőke idehozatala szempontjából úgy kalkuláljunk vele, mint akinek a Magyarországra történő ki-, beutazását, illetve az itteni ideiglenes tartózkodását ebből a szempontból megkönnyítjük.

Maga ez a jogintézmény Európa több országában több különféle feltételhez kötött, de mindenhol egy komoly vagyont kell felmutatni emögé. A svájciak egy körülbelül egymillió dollárnak megfelelő összegű bankbetétet írnak elő ebből a szempontból, a legtöbb nyugat-európai ország gyakorlatában, illetve - mondjuk így - a közép-európai országok gyakorlatában a 250 ezer eurónak megfelelő vagyon felmutatása szerepel az elsődleges minimumkritériumként. Ezt van, aki bankbetét formájában írja elő, van, aki egyébként konkrét befektetési jegyek megvásárlása formájában. Mi ezt itt állampapírok birtoklása formájában, tehát hosszú távú, kedvezményes kamatozású, ebből a szempontból az ÁKK által kibocsátott állampapírok kibocsátásában, illetve birtoklásában véljük megtalálni. Ez konform egyébként a nyugat-európai vagy más európai gyakorlattal. Mindenhol változik, hogy milyen nagyságú összeget, illetve pontosan milyen formájú vagyonfelmutatást írnak elő, de azt mindenképpen le kell kötni az adott országnak valamilyen instrumentumában. Én azt gondolom, a mi esetünkben az államkötvény kézzelfogható, érthető, az ország finanszírozását is megkönnyítő dolog.

Ne felejtsük el, hogy természetesen egy ilyen jogintézmény együtt jár azzal, hogy az illetőnek bizonyos értelemben Magyarországon is kell tartózkodnia, az ehhez szükséges körülményeket itt majd meg kell teremtenie. Ez önmagában az ingatlanpiacra is jó hatást gyakorol. A másik oldalról pedig, ha már itt van, akkor nyilvánvalóan befektetési céllal is érkezik ide, hiszen különben miért pont a magyarországi befektetési célú letelepedés intézményével élne. Ebből az következik, hogy feltehetőleg munkahelyteremtő beruházásokat is vonz maga után egy ilyen kedvezményes befektetési célú letelepedés megnyitása.

Megvallom önöknek őszintén, hogy ez számomra a Kínai-Magyar Baráti Tagozat elnökeként merült fel először a Kínával ápolt különféle tárgyalások kapcsán, és ott ismertem meg a kínai állam ezzel kapcsolatos, más országokkal megkötött egyezményeit, de ez természetesen nemcsak Kínára vonatkozik, hanem vonatkozik minden más, ebbe a sorba, tehát - a megfogalmazásból egyértelmű - nem az Európai Unió körébe, illetve nem az atlanti államok körébe tartozó országokra is. Tekintettel arra, hogy itt, Közép-Európában már többen éltek ennek a bevezetésével, azt gondolom, hogy ebben a versenyben nem érdemes lemaradni, ez Magyarország számára is indokolt.

Hogyan működik egy ilyen intézmény? Valakinek, aki ezzel élni akar, úgy kell igazolnia a vagyonát, hogy 250 ezer eurónak megfelelő értékű befektetési jegyet olyan alapban leköt, amely egyébként kizárólagosan ilyen célra kibocsátott magyar államkötvények forgalmazásával foglalkozik. Ezzel igazolja azt, hogy vagyona van. Ezt a pénzt több évre leköti bizonyos értelemben Magyarországon, Magyarország finanszírozásában. Ezek után kaphatja meg a befektetési célú vagy letelepedési célú speciális vízumot. De azt hozzá kell tenni vagy ehhez hozzátartozik, hogy az egyéb kritériumoknak viszont meg kell felelnie, tehát el kell végezni azokat a vizsgálatokat, amelyeket a Belügyminisztérium egyébként is elvégezne és lebonyolítana. Ezt egyébként egy kínai eljárásban is, ha Kína oldaláról nézzük, ott is igazolni kell, ez nyilvánvalóan más államok felé is így van.

(19.50)

Ez mindösszesen azt az egyébként sokszor nagyon procedurális, és valljuk be őszintén, a befektetői kapcsolatokat nem megkönnyítő eljárást könnyíti meg, ami nagyon gyakran van a magyar vízumkérelmek beszerzése esetén, és amit üzletemberektől rendszeres problémaként hallunk.

Azt gondolom, hogy összességében ennek az intézménynek a bevezetése a magyar joggyakorlatba és alkalmazása, mert ehhez természetesen a kormánynak a szükséges végrehajtási rendeleteket még majd meg kell alkotnia, önmagában serkentőleg hathat például a kínai-magyar, de adott esetben több más ázsiai országgal folytatott kölcsönös, kétoldalú gazdasági kapcsolatokra, befektetéseket vonzhat, az ingatlanpiacra is jó hatással van. S önmagában az a természetes korlát, amit a vagyon igazolása jelent, természetesen azt jelenti, hogy ez önmagában tömeges bevándorlásra nem nagyon alkalmas. Arra természetesen valamennyire igen, hogy azok, akik komolyabb szándékkal érkeznek az országba, valóban, a bürokratikus eljárásokat könnyebben meg tudják kerülni ennek segítségével.

Egyetlenegy olyan pontja van még talán a törvényjavaslatnak, amire külön szeretnék kitérni. Ez a törvényjavaslat biztosítja azt a lehetőséget, hogy egyébként aki ilyen vízum beszerzésével kíván élni, az a magyarországi képviseletét, tehát az itteni eljárásban való képviseletét a személyes jelenlét mellett természetesen jogi képviselettel is megoldhatja. Mivel üzletemberekről van szó, és mivel adott esetben ez vállalati érdek is lehet, például a különféle országok és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatban, azt gondolom, ez természetes. Ennyiben is igazodunk egyébként a Nyugat-Európában, Svájcban vagy éppen most már Közép-Európában is bevett gyakorlathoz.

Tekintettel arra, hogy ez valóban egy bevett intézmény, azt gondolom, hogy az Országgyűlés, itt képviselőtársaim ezt nyugodtan támogathatják. Kérem, hogy tegyék is ezt. Én a többi bizottságban lefolytatott vitákat nem ismerem, de ma számomra megnyugtató volt az, hogy a parlament gazdasági bizottsága ezt pártállástól függetlenül egyébként a mai napon egyhangúlag tudta támogatni. Bízom benne, hogy erre majd a Házban is így kerül sor.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)