Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban engedje meg, mert olyanokra hivatkozott vagy olyanokat adott a számba, amit nem mondtam, ezért élve a leírás és a felolvasás lehetőségével, engedje meg, hogy megint elmondjam: a kormány egyetért a törvényjavaslat céljával. A céljával ért egyet, nyilvánvaló, hogy egy parlamenti vitában szokásos törvénymódosítások, javítások vagy módosítók figyelembevételével.

A másik, hogy azt mondtam: elővásárlási jogot gyakorol, és nem azt, hogy megvásárol. Az elővásárlási jog egy lehetőség, olyan lehetőség, hogy ha a jelenlegi tulajdonosok közül valaki el akarja adni, és ott a magyar állam elővásárlási jogával élni kíván, akkor ez a törvény ezt a jogot számára megalapítja és lehetővé teszi.

(19.00)

Ha nem kívánja valaki eladni, akkor marad a jelenlegi tulajdoni állapot, és senki nem költ rá semmit. Ha olyannak akarják eladni, amely a magyar nemzeti érdekeknek megfelel vagy legalább azokat nem sérti, akkor senki nem akar rákölteni semmit, marad úgy, amint van. Ez egy biztosíték. Ugyanez vonatkozik lényegében az új létesítményekre is, azzal a javaslatban megfogalmazott megerősítéssel, hogy a jövőben mi azt tartjuk, éppen a sokszor elmondott nemzeti ellátási biztonság javítása érdekében, hogy ha ilyen tározók a Szőreg-1-en kívül továbbiak is létesülnek, akkor az lehetőség szerint elsősorban állami tulajdonban létesüljön, vagy ha ezt valaki más létesíti üzleti alapon, akkor azt elsősorban a magyar államnak ajánlja fel. Tehát ez erről szól és nem másról.

Kétségtelen, hogy a bizottsági ülésen is a tárca képviselője elmondta, hogy vannak pontosítási javaslataink, elsősorban arról, hogy ma is több tulajdonos van, részben a MOL, részben a készletező, a készletezőnek önmagában is tulajdonosai vannak, és például, csak azért, hogy a szakmai vita lehetőségével is éljek, én magam is úgy gondolom, egy elővásárlási jog esetén az elővásárlási jog gyakorlójának jogosultját éppen a jövőbeni viták elkerülése érdekében célszerű megnevezni, tehát hogy a magyar állam képviseletében ki az, aki az elővásárlási jogot gyakorolja.

Összegezve tehát, és nem élve vagy visszaélve az idő adta lehetőséggel: az önök nyilvánossága előtt is, az ország nyilvánossága előtt is és a jegyzőkönyv számára is el szeretném mondani, hogy ez a törvényjavaslat alapvetően a nemzeti ellátást biztosítja. És ön hivatkozott a múltra, nem szívesen citálom fel, mert változtatni rajta nem tudunk, de legalább a 10-15 évvel ezelőtti hibákat előzzük meg; de éppen az energiaellátás területén önök voltak azok, akik a nemzeti alapellátás alapját képező akár erőműveket, akár elosztórendszereket, akár mindazt, ami a nemzeti energiaellátás szempontjából jelentős volt, privatizálták. Ennek a terhét nyögi az egész ország, és ezt próbáljuk a lehetőségeinktől függően talán kisebb léptékben is, mint amit szeretnénk, de reparálni. Ennek az egyik célja, az egyik lehetséges módja ez is.

A másik az, amit rögzíteni szeretnék mindenképpen. Ön azt kérdezi, azt állítja, hogy igazából ez eddig zavartalanul működött. De képviselő úr, a világ, az változik! Attól, hogy a most meglévő tulajdonosok tulajdonosi struktúrája olyan, amilyen, az nem azt jelenti, hogy a jövőben is olyan lesz. És megint az a kérdés, hogy mit akarunk mi védeni: egy előttünk a jövőben nem ismert tulajdonosi struktúrát, esetleg egy tőzsdei forgalmazási lehetőséget - hangsúlyozom, ott is csak az elővásárlási jog és annak a szabadsága van megadva - vagy pedig egy alapvető nemzeti érdeket?

Úgyhogy, összegezve az álláspontomat, engedjék meg, hogy még egyszer elmondjam: egyetértünk a javaslat céljaival. A nemzeti energiaellátás biztonságát a jövőre nézve is garantálni kívánjuk magunknak és utódainknak, s ennek érdekében a szükséges eszközöket biztosítani szeretnénk a magunk és az utánunk következők részére.

Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)