Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt két és fél évben a Fidesz-kormány 15 alkalommal módosított energiatárgyú törvényeket, és ezek nem sorolhatók a legsikeresebb módosítások közé. Módosították az árszabályozásról szóló törvényt, különadókat vezettek be erre a területre, egyszerűbbek a kikapcsolási szabályok, ami természetesen a fogyasztókat hátrányosan érinti - mondom idézőjelben -, szétverték a KÁT-rendszert, ami korábban jól és megfelelően működött, a távhőtörvényt módosították, az atomenergia-törvényt, az engedélyesek felügyeleti díjának a módosítását, és ahogy az előbb is említettem már, a földgáz biztonsági készletnek a mennyiségét csökkentették 1,2 milliárdról 800 millió köbméterre.

Milyen következményei voltak, tisztelt képviselőtársaim, ezeknek a módosításoknak? Egyrészt elbizonytalanították az iparágban szereplőket. Az elmúlt években az energiaszektorban gyakorlatilag semmiféle fejlesztés nem valósult meg. Elmaradtak még a szükséges karbantartások is, így aztán az ellátás biztonságát leginkább ez veszélyezteti, nem pedig az, amit itt a törvényjavaslatban megfogalmaztak. Nemhogy új munkahelyek születtek volna, tisztelt képviselőtársaim, hanem teljes erőművek zártak be, a tiszapalkonyai, a barcikai, a tiszaújvárosi II. erőmű, ezek mind a Fidesz-kormány működésének ideje alatt zártak be, természetesen azért, mert a piaci és gazdasági viszonyok úgy alakultak a kormány működése kapcsán.

Mindez, tisztelt képviselőtársaim, ha a Fidesz-kormány arra bazírozik, hogy majd jön a gazdasági növekedés, ez azonnal problémákat okozhat, mert mindaddig, amíg a gazdaság visszaesésben van, annak nyilván az az automatikus következménye, hogy csökken az energiafelhasználás és -fogyasztás Magyarországon, addig ezek nem problémák, hogy az elmúlt időszakban semmiféle fejlesztés, karbantartás, felújítás nem volt. De ha beindulna a gazdasági növekedés, rövid úton bebizonyosodhatna az egyébként, hogy nincsen elég kapacitás, nem beszélve arról, hogy azok a határon átmenő kapacitások most sem megfelelő nagyságrendűek.

(18.40)

Meggyőződésünk, hogy a benyújtott javaslat illeszkedik abba a kapkodó, átgondolatlan, megfontolatlan jogalkotási gyakorlatba, amit eddig tapasztalhattunk. Azóta kiderült a törvényjavaslat benyújtását követően, hogy természetesen egyetlenegy érintettel sem történt egyeztetés a témakörben. Az érintetteket is derült égből villámcsapásként érte az előterjesztés, leszámítva természetesen, hogy ha az az eset következik vagy következett be, mint amiről beszéltem, hogy titkos háttér-megállapodások eredményeként a kormány így kíván segíteni egyes gazdasági társaságokon, ez egy más kérdés természetesen, de mondani kéne, hogy erről szól a történet.

Egyébként ebbe a körbe illeszkednének azok a javaslatok, amelyeket már megtapasztalhattunk Lázár János képviselő úr részéről, amikor annak idején polgármesterként Hódmezővásárhely problémáit a villamosenergia-rendszer tartozásai miatt úgy próbálta megoldani, hogy jogszabályokat terjesztett a parlament elé. Bencsik államtitkár úr, amikor államtitkár volt, akkor megtapasztalhatta ennek a jogalkotásnak a szakmára visszavetített következményeit.

Tehát szeretnék visszatérni: a törvényjavaslat indoklásában az szerepel, hogy a lakosság földgázellátásának biztonságát növeli az, hogyha ezek a földgáztárolók állami tulajdonban vannak. Próbáltuk természetesen megfejteni mi is, meg kérdéseket tettünk föl a bizottság ülésén a tekintetben, hogy ugyan mondják már meg, hogy azzal, hogy ebben a társaságban - hiszen egy tárolóról van szó, és ezt a tárolót jelenleg 75 százalékban a MOL, durván 25 százalékban a Széndhidrogén Készletező Szövetségben lévő tagok tulajdonolják - tehát ez a tulajdoni szerkezet megváltozik, és állami tulajdonba kerül ez a társaság, rögtön az a kérdés merül föl, hogy akkor mi az előterjesztők őszinte szándéka, és mi az őszinte szándéka a kormánynak.

Az-e az őszinte szándék, hogy ha Magyarországon valaki vagy valamilyen gazdasági társaság esetleg abban gondolkodott volna, hogy újabb stratégiai tárolót hozna létre, akkor az csak százszázalékos állami tulajdonban lehet és működhet a továbbiakban, vagy pedig arról szól a történet, hogy a meglévő stratégiai tárolót kívánja átvenni a kormány, nyilván megfelelő díj ellenében? A kettő között persze óriási különbség van. Államtitkár úr azt mondta, hogy csak az újakra vonatkozik a javaslat, de még egyszer szeretnék utalni arra, hogy a törvényben nem ez van. A törvényben az van, hogy a jogszabály hatálybalépését követően azonnal állami tulajdonba kell kerülnie ennek a stratégiai földgáztárolónak.

Hogyan működött ez a rendszer eddig? A kormány - az előző kormány - szinte Európában elsőként elfogadta a földgáz stratégiai tárolásáról szóló jogszabályt. Korábban az európai uniós tagállamokban nem nagyon volt ilyen, de miután a Széndhidrogén Készletező Szövetség működése alapján az volt valószínűsíthető, hogy ez egy fontos szempont, és Magyarország geológiai adottságai olyanok, hogy megvan a feltétele annak, hogy ilyen nagyságrendű föld alatti gáztárolókat kialakítsanak, megszületett a jogszabály, és ennek eredményeként létrejött ez a stratégiai tároló, aminek a tulajdonosai - amint elmondtam - a MOL, illetve a Szénhidrogén Készletező Szövetség.

De a stratégiai tároló működését nagyon szigorú jogszabály szabályozza. Ebben meghatározzák azt, hogy mikor milyen mennyiségű és milyen áron betárolt gáznak kell lennie, és ki az, aki engedélyt adhat ezen gáz felhasználására, és milyen feltételek és milyen körülmények között lehet fölszabadítani ezt a készletet. Ez a rendszer eddig hiba nélkül és jól működött. Nem is látszik semmiféle olyan aggály, hogy a jövőben miért ne működhetne ugyanígy tovább ez a rendszer. Ezért kérdés az, hogy miért akarja ezt a kormány állami tulajdonba venni. Mitől lesz stabilabb, jobban működő ez a rendszer, ha ez állami tulajdonba kerül? Mert mondják, hogy a piaci alapon működő tároló úgymond kiszolgáltatja Magyarországot a piac szereplőinek. Eddig sosem szolgáltatta ki, egyébként szabályozási kérdésnek kell a dolgot tekinteni, mert ha a jogszabályok bizonyos kötelezettséget előírnak ezekre a társaságokra, akkor a társaságoknak ezeket a jogszabályokat be kell tartaniuk, mint ahogy eddig mindig be is tartották.

Azt mondtam, hogy fölöslegesnek tartjuk, nem értjük, hogy miért akar erre az adófizetők pénzéből költeni a kormányzat akármennyit, mert nem tudjuk. A könyv szerinti érték alapján körülbelül ez 100 milliárdos nagyságrendű vagyon, de hogy valójában üzletileg, piacilag mennyi az értéke, ezt nem lehet természetesen tudni. Olyan szabályok vannak ebben a javaslatban, hogy az ebben érdekelt gazdasági társaságok tulajdonrészének részbeni értékesítése esetén is a kormányzatnak vagy a magyar államnak elővásárlási joga van.

Tudják-e, tisztelt képviselőtársaim, hogy kik a tulajdonosai például a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek? A törvény erejénél fogva minden olyan kereskedelmi cég, akik egyébként földgázimporttal vagy földgázforgalmazással foglalkoznak, így nemcsak azok a mindannyiunk által ismert társaságok vannak ebben, hanem mondjuk a Magyar Telekom meg az Auchan, meg számos más, nagy társaság. Ha ezt feltételezzük, hogy ha mondjuk, az Auchan egyes üzletrészei értékesítése kapcsán bejelentési kötelezettség van, és majd az Energia Hivatal ad engedélyt arra, hogy az üzletrészt értékesíteni lehessen, hát ez egész érdekes folyamatokat indítana el.

De most gondoljanak arra, hogy ott van a MOL! A MOL egy tőzsdén bejegyezett gazdasági társaság. A MOL részvényeit a tőzsdén forgalmazzák. Ha eszerint értelmezzük a benyújtott jogszabályt, akkor az történik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a MOL részvényeit a tőzsdén nem lehet forgalmazni, csak akkor, ha valaki el akarja adni - szó szerint értendő a szöveg, tisztelt államtitkár úr, ön tudja nagyon jól, mert az ön szakmai stábja ezt a bizottsági ülésen is elmondta, hogy ilyen abszurdumok vannak a javaslatban -, ha szó szerint értjük és így marad a jogszabály, akkor tulajdonképpen megszűnik ezen társaságok tőzsdei kereskedése, mert hiszen lehetetlen azt kivárni, hogy egy részvény értékesítésénél majd az Energia Hivatal fog engedélyt adni arra vagy fogja kimondani 60 nap múlva, hogy a kormány igényt tart-e ezekre a részvényekre vagy nem tart igényt. Vagy netán mégiscsak ez van a dolog hátterében, hogy ily módon akarja úgymond megszerezni ezeknek a társaságoknak a befolyásos részesedését a kormány a törvény erejénél fogva?

Egyébként is, ha már itt tartunk a Magyar Energia Hivatalnál, eddig is meglehetősen erős jogosítványai voltak az Energia Hivatalnak. Ha tehát ilyen üzletrész-értékesítésre került volna sor azokban a társaságokban vagy a földgáztároló értékesítése kapcsán, az Energia Hivatal most is megakadályozhatta egyébként, hogyha nem látott garanciát arra, hogy a rendszert a továbbiakban stabilan működtessék.

Tehát számos olyan dilettáns megfogalmazás van ebben a törvényjavaslatban, ami egyszerűen működésképtelenné tenné. Az lenne a katasztrófa, ha ezt a törvényjavaslatot így fogadná el a Magyar Országgyűlés, ahogy be van nyújtva, ez biztos, hogy egyet jelentene: teljesen alkalmazhatatlan lenne azoknak, akiknek egyébként alkalmazni kellene ezt a jogszabályt, ki lennének téve annak, hogy fogalmuk sem lenne, hogy most nekik mi a dolguk és mi a felelősségük ezzel kapcsolatban.

(18.50)

Mindezekre tekintettel - és mondom, vég nélkül lehetne sorolni azokat a dilettáns megoldásokat, amelyeket ebbe a törvényjavaslatba beletettek, de ezt nem kívánom tovább folytatni - csak egyet mondjanak el, és egyet magyarázzanak meg: miért akarnak az adófizetők pénzéből egy jól és stabilan működő rendszert százmilliárd forintos nagyságrendért állami tulajdonba átvenni, amikor így is jól működik, és az állam, az adófizetők pénzére ezer más területen sokkal nagyobb szükség lenne, mint erre a területre, amely egyébként jól és biztonságosan működik piaci viszonyok között is. Miért nem akarják a kormánypárti képviselők az így rendelkezésre álló forrásokat például az oktatásügy, az egészségügy vagy számos más, problémával küzdő terület fejlesztésére fordítani, és miért akarják ilyen teljesen fölösleges kiadással terhelni a közszférát?

Mondják meg, hogy ha analógiát teremtünk a MOL-részvények vásárlása kapcsán, amikor szintén arról beszéltek, hogy az ellátásbiztonság szempontjából milyen meghatározó jelentősége van annak, hogy önök 500 milliárd forintot költöttek a MOL-részvények megvásárlására, most olcsóbb lett a benzin a benzinkutaknál? Most biztonságosabb az ellátás? Most nagyobb garanciát jelent a magyar állampolgárok számára?

ELNÖK: Képviselő úr, megkérdezem, hogy kíván-e az egy perc időmeghosszabbítással élni.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Fél perc múlva befejezem, elnök úr.

ELNÖK: Rajta!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tehát a javaslat teljesen analóg azzal, amikor a MOL vásárlására költöttek ilyen jelentős összeget. Az is mára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen fölösleges, és arra lehet mondani, hogy eltőzsdézték az állampolgárok pénzét, mert a MOL-részvények árfolyama jelenleg legalább 150 milliárd forinttal kevesebbet ér, mint amiért akkor, annak idején megvásárolták. Nehogy ennél a javaslatnál is ugyanígy járjanak el!

Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, természetesen nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, mert elfogadhatatlannak tartjuk.

Köszönjük szépen. (Taps az MSZP soraiban.)