Felszólalás adatai

Ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni a kérdést, azt mondhatnánk, hogy az MSZP bezárta a kispostákat, aztán a Fidesz - választási ígérete ellenére - nem nyitotta ki újra azokat; ezt ők maguk is elismerték a vita során, tehát nem kell igazából nagyot nézni erre. Azt szintén elismerték, hogy az EU-val egyeztetett liberalizációs folyamat zajlik jelen pillanatban, amelynek értelmében kinyitják Magyarország piacát, egy nagyon jó helyzetben lévő, piacképes és tehetséges magyar vállalat mellé idegen versenytársakat engednek be mindenféle akadály nélkül, 33 ezer magyar dolgozó munkahelyét veszélyeztetve. S elmondható az is, hogy emellett a közigazgatási átalakítás során fel sem merült önökben, hogy adott esetben jobban építsenek a Magyar Postára, annak hálózatára, annak már kipróbált munkaerejére. Az új belépő szolgáltatók tekintetében pedig olyan feltételeket szabtak csak meg, amelyeket könnyedén teljesíthet bárki.

Nemcsak a sajtócikkekből derül ki, hogy jellemzően osztrák és jellemzően a globális hálózathoz tartozó cégek, társaságok várják azt a lehetőséget, hogy minél nagyobb piaci szegmenseket vehessenek át Magyarországon, a Magyar Posta, a magyar állami és stratégiai vállalat, vállalatok és szolgáltató egységek kárára. Tehát egy olyan gát nélküli behatolás folyik Magyarország piacára, amely megengedhetetlen lenne tisztességes körülmények között. Ráadásul elképesztő időzítéssel teszik meg mindezt, hiszen három hónappal a postai piac teljes megnyitása előtt került a bizottság elé az, amiről mi most itt beszélünk, pedig az ágazat működését alapjaiban változtatja meg az, ami itt készül.

És mit mondott erre az előterjesztő? Azt, hogy a Brüsszellel való hosszú és kötelező alkudozás miatt késtek el. Tehát még csak nem is csináltak titkot abból, hogy nem a magyar nemzeti érdekképviselet vagy a gondosabb kimunkálás volt az, ami miatt mindössze három hónap maradt egy teljes piaci átállásra, hanem bizony Brüsszel igényeit próbálták megint csak szolgai módon teljesíteni. De miért? Azért, mert kötelezettségszegési eljárások indultak Magyarország ellen azon külföldi cégek bejelentései alapján is, akiknek kedvezni kíván ez az előterjesztés. Tehát egészen felháborító, Brüsszelnek befekvő módon képesek arra, hogy a Magyarországot bajba sodró külföldi cégek bejelentései alapján induló eljárásokra ne úgy reagáljanak, hogy ellenerőt támasszanak, hanem úgy reagálnak, hogy teljes liberalizációval megnyitják előttük, fékek és akadályok nélkül az egész piacot.

Hangsúlyozzuk, hogy a postai piac fennmaradó egyharmadáról, dolgozók tízezreiről beszélünk. Más országokban érdekes módon megvalósítható az, hogy ezek elé valamelyest korlátokat tegyenek, akár az osztrák példa tekintetében is. És most pont ezen feltőkésített, felerősített osztrák cégek, leánycégek várják epedve, hogy megnyíljon a magyar piac, hogy behatolhassanak erre a piacra. És mi történik? Versenyeztetik a saját magyar vállalatunkat és általában a vállalatainkat az EU kedvéért. Hol szerepelt ez az igény? A lisszaboni szerződésben szerepelt ez az igény. Abban a szerződésben, amit olvasatlanul, lefordítatlanul aláírtak, és nagyon sokan az itt ülők közül is megszavaztak a Házban. Ezért minősítjük szégyennek azt, ami történik, hogy gátak, fékek és ellenerő nélkül kijátsszák Magyarország közszolgáltató egységeit, nemzeti kincseinek egy részét, és sajnos nyoma sem látható annak, hogy milyen védelmet élvezhet az a 33 ezer munkavállaló és az az évtizedes nemzeti kincset felmutatni képes magyar vállalat, amelynek a megóvása nemcsak hazafias kötelesség lenne, de gazdasági önérdek is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)