Felszólalás adatai

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik a magyar kormány 2001. és 2002. évet érintő költségvetési törvényjavaslata. Ahogy Járai pénzügyminiszter úr a miniszteri expozéjában is elmondta, ez az áttörés költségvetése. Elmondta több szempontból, hogy miért tartja az áttörés költségvetésének - amivel maximálisan egyetértek -, ezek közül egy dolgot szeretnék kiemelni, mégpedig azt az újdonságot, hogy újkori demokráciánk történetében először fordul elő, hogy a felelős magyar kormány kétéves költségvetési javaslatot terjeszt a tisztelt képviselőház elé. Kétéves költségvetést, amely jelentősen növeli a gazdálkodás biztonságát és a stabilitást. A befektetők és a gazdálkodó szervezetek azon régi igényét valósítja meg, amely a kiszámítható gazdaságpolitikai szabályozórendszerre, az átlátható, stabil adótörvényekre és az előre látható támogatási rendszerre vonatkozik.

Áldatlan állapotok jellemezték a korábbi időszakot, amikor minden évben számtalan, az adózás rendjét jelentősen befolyásoló törvény módosításával kellett szembesülniük a vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak. Úgy gondolom tehát, hogy az Országgyűlés valamennyi képviselőjének - üljenek akár az ellenzéki, akár a kormánypárti oldalon a parlamentben - arra kell törekednie, hogy növelje a kiszámíthatóságot, a gazdálkodás körülményeit befolyásoló valamennyi területen a kiszámíthatóság és a biztonság feltételeit. Ebbe a gondolkodásmódba pedig tökéletesen beleillik a kormány azon törekvése, hogy a kétéves költségvetés előterjesztésével ezeket a körülményeket a Magyarországon működő vállalkozások számára biztosítsa.

Felmerülhet a kérdés, vajon megérett-e a magyar gazdaság erre, a folyamatos növekedés lehetővé teszi-e egy két évre szóló költségvetés elfogadását. A kérdés megválaszolásához hívjunk segítségül külföldi elemzőket, de ne feledkezzünk meg a Magyarországon működő vállalkozások - kis-, közép- és családi vállalkozások - véleményéről sem. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tavalyi jelentése szerint a közép-kelet-európai országok közül Magyarország jutott a legmesszebbre. A nettó export alakulása nálunk a legkedvezőbb, Magyarországon a legmagasabb a beruházások mennyisége, legjobb a beruházások számára biztosított légkör, és a legalacsonyabb a korrupció mértéke.

A Wall Street Journal felmérése szerint a gazdasági eredményeket tekintve 1999-ben Magyarország érte el a legjobb mutatókat, amivel egy év alatt a 69. helyről a 41. helyre sikerült előreugranunk. Ilyen mértékű előrelépést eddig egyetlen nemzet gazdasága sem volt képes produkálni. A bruttó hazai össztermék emelkedése töretlen, mértéke folyamatosan meghaladja az Európai Unió tagországai növekedési átlagának kétszeres mértékét.

Mi a helyzet belföldön? A kis- és közepes vállalkozások helyzete folyamatosan javul. A munkanélküliség mértéke - a munkahelyteremtés soha nem látott mértékű emelkedésével - az Európai Unió tagországainak jóval a szintje alá csökkent, hiszen ha körülnézünk, láthatjuk, hogy az Európai Unió átlaga 9,2-9,5 százalék körül mozog, Magyarországon pedig a munkanélküliségi rátát sikerült 7 százalék alá csökkenteni. Arról nem is beszélve, ha megnézünk bizonyos európai nagyhatalmakat - legyen az Németország, Olaszország vagy éppen a spanyol gazdaság -, jól láthatjuk, hogy hosszú távon nem tudnak megbirkózni a munkanélküliség problémájával, hiszen folyamatosan jóval 10 százalék fölötti szinten alakul náluk ez a mutató.

A családok helyzete jelentősen javult, és az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslatban szereplő többlettámogatásoknak köszönhetően 2001-ben és 2002-ben is jelentősen tovább javul. Kitérhetnék még az oktatásban, a tudományos kutatások területén dolgozókat segítő igen komoly támogatásokra, de ezt az előttem szóló képviselőtársaim közül már sokan, sokszor megtették.

Amiről részletesen szeretnék szólni, az a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetét érinti, azon belül is elsősorban a kis- és közepes vállalkozások helyzetét, illetve a turizmusban dolgozók gazdálkodási körülményeinek javítását. Ha megnézzük az előző időszak turizmusának mutatóit, jól látszik, hogy az a törekvés, amelyet a magyar kormány megfogalmazott - miszerint a turizmusnak kiemelkedő támogatást kíván szánni a következő évek költségvetésében -, már 1999-től kezdve, az akkori költségvetési források emelkedési üteméből jól láthatóan realizálható. Az az ugrás azonban, amit a 2001. és a 2002. évi költségvetés tartalmaz, az idegenforgalom területén dolgozók legmerészebb álmait is meghaladja.

(12.40)

Hiszen ha megnézzük az 1999. évi zárszámadást, akkor jól láthatjuk, hogy az 1999. évben még csak 6 milliárd forint volt a turisztikai célelőirányzat összege, amely 2000-ben, tehát az idei évben 7,8 milliárd forintra ugrik - már akkor is jelentősen meghaladta az infláció mértékét -, és ez a 7,8 milliárd forint 2001-ben 25 milliárdra, 2002-ben pedig 28 milliárd forintra nő. Tehát azt gondolom, hogy amikor azt ígérte a kormány, hogy az e területen tevékenykedő vállalkozások helyzetét jelentősen javítja, akkor, sok más területen megtett ígéreteihez hasonlóan, ezt is valóra váltja ebben a költségvetésében. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a turizmus területén befektetett minden egyes forint legalább 7-8 forintnyi pótlólagos vagy ehhez kapcsolódó beruházást indukál, akkor ezzel a 25 milliárd forintos támogatási összeggel, amelyből közel 20 milliárd forintnyi tényleges beruházásösztönzést realizál jövőre, könnyen kiszámítható, hogy csak az egészségturizmus területén 60-70 milliárdnyi és az egyéb turisztikai területen is körülbelül 50-60 milliárd forintnyi beruházási eredményt fog produkálni. Én azt gondolom, hogy ezzel a turizmus gazdasági jelentősége tovább nő, tehát az az állapot, amely ma jellemzi, hogy a bruttó hazai össztermék több mint 10 százalékát adja, illetve több mint 300 ezer embernek biztosít munkahelyet, ezek a mutatók az elkövetkezendő években jelentősen nőni fognak.

Ha a Széchenyi-terv gazdaságfejlesztési vonulatát nézzük, és azt a 290 milliárd forintot vesszük figyelembe, amely a jövő évi gazdaságfejlesztési támogatásokat biztosítja, akkor azon belül is igen jelentős mértéket képvisel kifejezetten az idegenforgalomra fordított támogatás. Ha ehhez hozzávesszük a társtárcáknál lévő, szintén ezen a területen realizálódó fejlesztési támogatásokat, akkor jól láthatjuk, hogy a gazdaság egészét tekintve ennek szinte a legjelentősebben támogatott szegmense a turizmus lesz a következő két évben.

Ami még szintén a Gazdasági Minisztérium fejezeteihez kapcsolódó véleményem, és mindenképpen megfontolásra ajánlom a tisztelt képviselőtársaim számára, az a kis- és középvállalkozói célelőirányzatnak a dinamikus növekedése. Hiszen ha megnézzük itt is a 2000. évi adatokat, amelyekben 7 milliárd forint szerepel ezen a címen, láthatjuk, hogy ez 2001-ben közel 13,5 milliárdra, tehát kétszeresére, majd 2002-ben 17,5 milliárd forintra emelkedik. Ezt azért tartom fontosnak, hiszen ha idegenforgalomról beszélünk, akkor tudni kell mindenkinek azt, hogy az itt tevékenykedő vállalkozások döntő hányada a kis- és középvállalkozásokból kerül ki.

Teljesen új előirányzatként szerepel a 2001. és 2002. évi költségvetésben a regionális gazdaságépítési előirányzat. Nagyon sokan beszéltünk már a régiók szerepéről, és beszéltünk arról, ha csak az idegenforgalom területét nézzük is, hogy milyen fontos szerep juthat itt például a regionális idegenforgalmi bizottságoknak, vagy akár a területfejlesztés terén a regionális területfejlesztési tanácsoknak, hiszen ők látják a leginkább azt, hogy az adott régiókban, az adott kistérségekben milyen feladatok fejlesztésére kell támogatást biztosítani, illetve melyek azok a feladatok, amelyek nemcsak az adott területen, hanem például multiplikátor hatásuknak köszönhetően a gazdaság más területein is húzó hatásukat ki tudják fejteni. Én azt gondolom, azzal, hogy a kormány a 2001. évi költségvetésben 5 milliárd forintot, majd a 2002. évi költségvetésben 6 milliárd forintot javasol a regionális gazdaságépítési előirányzat összegeként, nemcsak szavakban, hanem tettekben is deklarálja azt, hogy milyen fontos szerepet kíván szánni a régióknak.

Csak még egy számot elmondok, amely alátámasztja azt, hogy miért is fontos az idegenforgalom támogatása, és miért fontos az a megjelölés, miszerint az idegenforgalmat a gazdaság húzóágazataként kívánja a későbbiekben is kezelni a polgári kormány. Ha megnézzük azt, hogy milyen szállodaépítési bumm van ma Magyarországon, akkor láthatjuk, hogy csak a jelenleg építés alatt lévő szállodák beruházási összege meghaladja a 600 millió dollárt. Ezzel a 600 millió dolláros beruházással több mint tízezer új munkahelyet tudnak teremteni, és ez még a mostani kiemelt támogatási mérték előtti állapot. Tehát jól meg lehet saccolni azt, hogy ha ez a több mint háromszoros emelés realizálódik a következő évben, és ennek az inflációmérték feletti további emelésével számol a kormány, akkor milyen tőkebevonó képességgel rendelkezik a gazdaságnak ez a szektora.

Én kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az általam elmondottakra való tekintettel fontolják meg azokat a kijelentéseket, amelyek az állítólagos fenyegetőzések miatt a külföldi befektetők elriasztásával vádolják a kormányt, mert én azt hiszem, ezek a mutatók is bizonyítják, hogy ez a vád nem reális, a kormány továbbra is befektetésbarát, és nemcsak a külföldi működőtőke bevonásával, hanem a hazai tőke megmozdításával is azt szeretné elérni, ha a beruházások üteme nem csökkenne, ezzel további munkahelyek teremtődnének, és minél több embernek lenne meg a tisztességes polgári léthez a joga és a lehetősége.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)