Felszólalás adatai
79. ülésnap (1999.06.15.), 184. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Tóth Ferenc (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 3:13 |
Felszólalások: Előző 184 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
TÓTH FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! A magyar kormány 1998 tavaszán megállapodást írt alá a Világbankkal a felsőoktatás fejlesztését szolgáló programról.
(15.10)
A Világbank 150 millió USA-dollár hitelt nyújt, amelyet a kormány további 100 millió USA-dollár forrással egészít ki, így összességében a kormány mintegy 58 milliárd forintot kíván fordítani a felsőoktatás fejlesztésére a hatéves fejlesztési program keretében. Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy ennek a hatalmas összegű közpénznek a hatékony, takarékos és ellenőrzött elköltése mindnyájunk érdeke és felelőssége.
Márciusi interpellációnk kapcsán is világossá vált, hogy a Magyar Bálint vezette Művelődési és Közoktatási Minisztérium a közpénzek nem takarékos és ellenőrzött módon történő felhasználását valósította meg a minisztériumban, hiszen először: a világbanki programiroda vezetésével megbízott személy jelenlegi forintárfolyamon számolva havi bruttó 2,5 millió forinthoz közeli összeget kapott egy olyan állásért, ahol közalkalmazottként kellene dolgoznia.
A szerződés időtartama alatt, a munkáltatót terhelő járulékokat is hozzászámolva, közel 1 millió dollárról, vagyis több mint 230 millió forintról szóló szerződést kötött a volt miniszter egyetlen magánszeméllyel.
Harmadszor: ez az összeg a program közvetlen menedzsmentjére szánt összeg körülbelül egyharmadát teszi ki, vagyis a teljes, közvetlen menedzsmentköltségek több mint egyharmadát egyetlen személy kapta volna meg.
Negyedszer: ennek a személynek végkielégítésként 600 ezer dollárnak megfelelő összeget, vagyis 142 millió forintot kellett volna kifizetni egy összegben.
Ötödször: még akkor is 6,5 millió forintos végkielégítés jár ennek a személynek, ha alkalmatlanságát a Világbank és az Oktatási Minisztérium is kimondaná.
Hatodszor: Magyar Bálint úgy írta alá ezt a szerződést, hogy ez ellen gazdasági helyettes államtitkára tiltakozott, és nem volt hajlandó aláírni az aktát. Az államtitkár úr akkor megígérte, hogy tájékoztatást ad később a tisztelt Háznak arról, hogy miként sikerült ezt az ügyet megoldani.
Az ügy kapcsán Magyar Bálint többször is nyilatkozatot tett. Azt állította - idézem -, hogy "a korábban az amerikai kormányszervek alkalmazásában álló szakembert a Világbank javaslatára nevezte ki, miután a kölcsönt ő hozta össze. Jövedelme, amit a világbanki előhitelből fizettek, az ottani mércével mérve nem magas. Hangsúlyozta, nem a barátját nevezte ki." Idézet a Magyar Hírlap március 24-i számából. Horn Gábor pedig május 18-án azt nyilatkozta a Magyar Hírlapban, hogy a Világbank határozott kérésére lett a programmenedzser felvéve.
Miniszter Úr! A Világbank, illetve az Amerikai Nagykövetség valóban ilyen mértékben avatkozott volna bele a program hazai lebonyolításárt felelős személy kiválasztásába és javadalmazásába? Megfelelnek-e ezek a nyilatkozatok a valóságnak?
Várom a miniszter úr válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
Felszólalások: Előző 184 Következő Ülésnap adatai