Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon délben három jogszabályról is fogunk szavazni itt az Országgyűlésben, kettő ebből hatalmas konszenzussal került az Országgyűlés elé, itt a büntető törvénykönyv módosítására utalok, illetve a kárpátaljai magyarság érdekében való döntésünkre. Minden párt egyetértett azzal, hogy erről ma döntés szülessen.

A harmadik ez az előterjesztés, ez a törvénymódosítás, amely a településkép védelméről szól, látszólag kizárólag.

(10.10)

Ez kivételes eljárásban jött, magyarán nem nyerte el a teljes összfrakció-támogatást, nem nyerte el ezt minden frakció részéről. Kizárólag a kormánypártok gondolják fontosnak, hogy az Országgyűlés ezt ma ebből a szempontból tárgyalja.

Csepreghy Nándor államtitkár úr letette az asztalra azokat az érveket, és kizárólag azokat az érveket, amik arról szólnak, hogy itt egy határidő-módosításról, egy technikai jellegű módosításról van szó, amely a települések érdekében született, elsősorban a kisebb települések érdekében, amelyek nem tudták határidőre teljesíteni a rendeletalkotási kötelezettségüket, esetleg az arculati kézikönyvvel kapcsolatban nem tudták teljesíteni a határidőt. Ő elmondta ezeket az érveket.

Én hadd mondjak más érveket ebben a dologban. És abban, hogy ezt megtegyem, még Vas Imre elsöprő, mindent magával ragadó érvelése sem akadályoz meg, merthogy azt állítom, hogy az elmúlt másfél évben az a többszöri jogszabály-módosítás, amit ebben a témában megejtettek, nem elsősorban a településkép védelmét, nem elsősorban a településeken élők érdekét szolgálja, hanem az önök nagyon sajátos érdekét, politikai érdekét.

Egyrészről azt azért el kell mondanom mindenekelőtt, már látható volt korábban, hogy ezek a határidők nem teljesíthetőek. Ahogy elmondta, már a 2016. június 13-án elfogadott módosításban egy későbbi határidő szerepelt, a 2017. december 31-ei, amelyet a 2016. évi CLXXIV. törvénnyel korábbra hoztak. Már akkor is látszott, hogy ez irreális lesz. Látszott az, hogy ez a határidő tarthatatlan, és hogy nem fog sikerülni minden településnek a követelmények elérése, még erőteljes kormányzati ráhatással sem.

Tehát ebből a szempontból a módosítás logikus lehet, azonban nem lehet elmenni amellett, hogy ugyan nem beszéltek róla, de más pontokat is módosít ez a jogszabály, például hogy lehetőség helyett köteles lesz a polgármester a településkép-védelmi bejelentési eljárás lefolytatására a reklámok és reklámhordozók elhelyezése ügyében, valamint új rendelet megalkotása előtt anélkül is, aminek nyilván feltétele az arculati kézikönyv, módosíthatja a meglévő önkormányzati rendeleteket is. Magyarán, a kormányrendeletben szabályozott és önök által elérni kívánt politikai célt a reklámok és reklámhordozók tekintetében a helyi önkormányzatok, így a polgármesterek most már kötelező jelleggel érvényesíteni fogják.

Csak nézzünk meg tényleg egypár dolgot arról, hogy az Országgyűlés által korábban e témában elfogadott javaslataik, törvényjavaslatok kapcsán mit láthatunk!

Egyrészt nagyon világos volt már korábban, hogy egy olyan gumijogszabályt fogadnak el, egy olyan önkényes jogalkalmazási gyakorlatot indítanak el a reklámok és a reklámhordozók tekintetében, amely, mondjuk úgy, hogy a kormányrendelet szándékainak megfelelően, kizárólag az önöknek megfelelő reklámhordozó kihelyezését teszi lehetővé.

Kirívóan magas bírságtételeket vezettek be, alkalmaznak ebben a kérdésben, 150 ezer forinttól akár 3 millió forintig is terjedhet a bírság. A jogsértés megszüntetése esetén ezek újra és újra alkalmazhatók.

Ez a kormányrendelet a közterületre állapítja meg a feltételeket, illetőleg a közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámokra is vonatkozik. Ezeknek a megengedett méretét, a reklámközzététel megengedett technológiáit, módszereit, eszközeit, a reklámhordozók általános formai követelményeit, magát a közigazgatási bírságot, a helyszíni bírság kiszabásának mérlegelési szempontjait, megfizetése módjának részletszabályait is szabályozza, tehát azt lehet mondani, hogy egy totális kormányzati monopólium lesz. A helyi önkormányzati rendelet pedig az illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai, műszaki követelményeit szabályozza. Magyarán, az sem zárható ki, hogy egyes településeken ne legyenek ilyen reklámhordozók, vagy kizárólag, mondjuk, a csókosok számára legyen elérhető ilyen reklámhordozó.

Jól látható, és korábban több politikai vitát is kiváltott - gondolok itt például az óriásplakátok korlátozására, illetve a rajtuk megjelenő üzenetek korlátozására vonatkozó jogszabályra -, jól látható, hogy önöknek ezzel politikai céljaik vannak, a politikai verseny korlátozása ennek a célja. Ez nagyon világos, megvizsgálva közvetlenül ezt a módosítást.

Szintén elfelejtettek mondani egy határidőt, amely módosul. Eredetileg 2017. október 1-jei hatálybalépés lett volna a jogszabály kapcsán - ezt 2018. február 15-ére módosítják. Tehát nem 2018. február 1-jére, nem 2018. március 1-jére - miért van ez? Ez nem egy gyakori helyzet. Nem véletlenül: 2018. február 15‑e nagyjából az az időszak - hogyha 2018. április 8-ára tesszük az országgyűlési választást, amiről közkeletű információk vannak -, ami nagyjából az ajánlószelvény-gyűjtés kezdete. Úgyhogy azt gondolom, akinek még nem lett volna világos, hogy a településkép védelméről szóló jogszabályi környezetet önök miért módosítgatják folyamatosan, miért toldozgatják-foldozgatják, annak ezt ez a hatálybalépés, ez az időpont szerintem teljesen világossá teszi.

Ugyan az önkormányzatok számára ebben néhány módosítás valóban technikai könnyebbséget okoz, azonban az eredeti céljuk nyilvánvalóan politikai. Ezt a folyamatot eddig sem támogattuk, és ezt a konkrét javaslatot sem fogjuk ezért támogatni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)