Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HADHÁZY ÁKOS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Itt sorjáztak a számok, röpködtek a számok a kormánypárti felszólalók részéről, hogy ilyen 40-50 százalékok, mik fognak nőni majd pár év múlva; csak éppen ezek az ajánlatok nagyon hasonlítanak azokra, amiket az óriásplakátokon szoktunk bankok ajánlatában látni, amikor kisbetűvel van egy csillagozott kis sor, és oda van írva, hogy ezek az ajánlatok nem tekinthetők kötelező érvényű ajánlatoknak. Nagyjából ennyire is lehet ezeket komolyan venni, illetve elfelejtjük azokat a számokat, hogy bizony az elmúlt időszakban, 2010-ben nagyjából a környező országokkal egyenlő szinten voltak a magyar bérek, aztán közben most már 20-25 százalékkal lemaradunk.

(16.20)

Azt is el kell mondani, hogy nagyon sok szó esett a munkaerőpiaci helyzetről, hogyan változott a munkanélküliség, mennyi munkahely létesült. Azt elfelejtjük, hogy a számokban lehet, hogy jól állunk, de az nagyon fontos, hogy nemcsak a munkahely a fontos, és nemcsak az a fontos, hogy sok munkahely legyen, hanem az, hogy jó munkahelyek legyenek. Sajnos ki kell mondani, hogy az újonnan létesült munkahelyek egy nagy része alibimunkahely, de nem is várhatunk mást akkor, ha egy alibikormányzásról van szó, az alibimunkahelyeket tud hozni.

Nem akarok olyannak tűnni, mintha Móricka lennék, hogy mindenről ugyanaz jut eszembe, azonban azt hiszem, hogy ennél a témánál kulcskérdés a korrupciós helyzetről beszélni. Két dolog miatt: az egyik az, hogy a korrupcióból nagyon sok felmérés szerint évente 500-600 milliárd forint lenne megnyerhető, ha ez a korrupció csökkenthető lenne vagy csökkentenénk, vagy ha azt a kormány csökkenteni akarná, és bizony az az 500-600 milliárd forint elég lenne ahhoz, hogy mind az oktatásban, mind pedig az egészségügyben dolgozók bérét egyik napról a másikra megduplázzuk.

Nyilvánvalóan a munkabérek szintje az állami alkalmazottaknál függ közvetlenül a korrupciótól, az ellopott pénz mértékétől; magáncégeknél, piaci cégeknél ez az összefüggés nem ilyen egyszerű, de nagyon jól kell érteni, különösen azért, mert nagyon sok köze van a korrupcióhoz. Ugyanis magáncégeknél a kormány igazán egy dolgot tehet ‑ ez néhányszor itt el is hangzott még kormányoldalról is helyesen ‑, azt teheti, hogy a kötelező minimálbéreket emeli. Ezeket a minimálbéreket kiszámíthatóan és folyamatosan kell emelni, a cégeknek tudni kell azt, hogy milyen ütemben, hogyan fognak emelkedni ezek a bérek, de tudni kell, hogy egyértelműen emelkedni fognak. Ezekben az esetekben, ha a kötelező minimálbért megemeljük, akkor viszont sajnos elég egyértelmű belátni, hogy lesznek olyan cégek, amelyek ezeket a minimálbéreket nem fogják tudni kifizetni.

Ma Magyarországon a multinacionális nemzetközi nagyvállalatoknál igenis nagyon komoly tartalékok vannak, tehát azok az emberek, akik ilyen cégeknél dolgoznak, várhatják azt és várható az, hogy emelkedni fog a bérük, azonban a kisvállalkozások ‑ éppen azért, mivel a kormány nem melengeti őket a keblén, mint ahogy teszi azt a nemzetközi nagyvállalatokkal ‑ nagyon nagy számát igenis nehéz helyzetbe hozná, ha jelentősen és hirtelen megemelnénk a minimálbéreket.

Ezért kell egyrészt ezt fokozatosan és kiszámíthatóan megtenni, másrészt ezért kellene a korrupciót csökkenteni. Ugyanis akkor, ha a minimálbér növekedik, és nehéz helyzetbe kerülnek kisvállalkozások, egy normális országban ilyenkor az történik, hogy egy versenyhelyzet alakul ki, és azok a magánvállalkozások, azok a kis cégek, amelyek törekednek arra, hogy termelékenyebben dolgozzanak, jobban dolgozzanak, azok fognak megmaradni, és azok a cégek viszont, akik nem tudják a termelékenységet javítani, tönkre fognak menni. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy munkanélküliség lesz. Viszont egy jól működő országban nem lopják el azokat a pénzeket, amelyek felnőttoktatásra valók lennének, egyáltalán a felnőttoktatást nem felejtik el.

Amikor ma a bérekről szólunk, eddig én nem hallottam, hogy bárki is azt a kulcsszót kimondta volna, hogy felnőttoktatás, márpedig ez ebből a szempontból az egyik legfontosabb tényező. Magyarország nagyon sok mutatóban áll az utolsó helyen az Európai Unióban, de az egyik legszomorúbb az, hogy felnőttoktatásban az utolsó helyen állunk. Magyarországon nem jön az szóba, ha egy ipar tönkremegy, mondjuk, egy taxis- vagy egy sofőripar veszélybe kerül azért, mert jönnek az önvezető autók, nem nagyon tud arra senki gondolni, hogy igenis lehetne átképezni embereket. Rengeteg pénzt kaptunk erre az Európai Uniótól, a legnagyobb részét elloptuk ilyen 200 ezer forint/óra díjért végzett alapfokú oktatásokért.

A másik összefüggés viszont az, hogy amikor nem egy normális társadalomban, hanem egy korrupt társadalomban élünk, akkor nem azok a magáncégek fogják túlélni azt a kihívást, hogy neki több fizetést kell adni az embereknek, amelyek innoválnak, amelyek a termelékenységet növelik, amelyek jobban dolgoznak, szorgalmasabban dolgoznak, hanem azok a cégek fognak túlélni, amelyek belemennek a csínyekbe, belemennek a korrupcióba, belemennek abba, hogy mondjuk, indulnak egy nemzeti rugalmassági perben, és fölvesznek 15-20 millió forintot olyan áron, hogy majd ők ott megbíznak egy céget, hogy mélyinterjúkat végezzen és megnézze, hogy az adott munkavállalók szeretnének‑e rugalmas munkaidőt vagy nem.

Nagyon sok ilyen alibipályázatról lehetne beszélni. Magyarországon a korrupció az, ami megakadályozza azt, hogy valóban növekedjen a termelékenység, korszerűsödjenek a cégek, korszerűsödjön a gazdaság. Csak egy olyan esetben lehet emelni a béreket, ha ez valóban megtörténik, és látni kell, hogy a korrupció az, ami ezt megakadályozza. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)