Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy említésre is került, a bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot. Az ellenzék kisebbségi véleményét az alábbiakban foglalnám össze. Előzetesen bejelenteném, hogy nem támogatjuk a törvényjavaslatot.

Először is úgy érezzük, hogy ez a javaslat irodaszagú, hogy így mondjam, íróasztal mellett született, és nem ismeri, hogy mi történik a végeken. Alapvetően egyébként önkormányzati szempontból vizsgáltuk ezt a kérdéskört. A központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályozás jelenik meg legnagyobb részben egyébként a törvényjavaslatban, de jó néhány olyan javaslat, amely általános szabályként jelenik meg, vonatkozik az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkre is.

A másik, hogy miközben arról beszélünk, hogy az adminisztrációs terheket jelentősen csökkenteni kell az államigazgatásban, ez a törvényjavaslat jelentős adminisztratív terheket ró az önkormányzatokra, sok új, felesleges dolgot vezet be, amely nélkül egyébként a rendszer ugyanolyan kiválóan működtethető lenne, mint amire ez a törvényjavaslat egyébként gondol.

A legnagyobb problémát abban látjuk, hogy egyrészről a központi költségvetés szempontjából ez egy spórolós javaslat, viszont az adható kategóriákban a munkáltatóra hagyja azokat az egyéb többletjuttatásokat, amelyek, mondjuk, teljesítményalapon kell hogy működjenek. De ez azt vetíti előre, hogy a tehetősebb önkormányzatok esetében van és lesz lehetőség az adható kategóriában - hogy mondjam - minőségibb köztisztviselő megfizetésére, amelyek szegényebbek vagy kevésbé tehetősek, ott ez nem adatik meg. Ebből adódóan majd a tehetősebb önkormányzatok felé indul el azoknak a köztisztviselőknek a kiáramlása, ahol jobban lehet keresni, és ott, ahol egyébként ugyanolyan fontos lenne jó képességű köztisztviselők megtartása, amire aztán ilyen módon nem lesz lehetőség, ott ezt a versenyhelyzetet elveszítik. Ezért volt kiszámíthatóbb az Orbán-kormány idején létrehozott köztisztviselői életpályamodell, amely ez esetben teljes átalakításra kerül, és tulajdonképpen a biztos, kiszámítható és minden munkahelyen ugyanazt a lehetőséget biztosító életpályamodell gyakorlatilag megszűnik.

Néhány olyan dologra is felhívtuk a figyelmet a bizottsági vita során, amely tulajdonképpen nem biztos, hogy jó ebben a törvényjavaslatban, például az úgynevezett munkakörtérkép elkészítése, amit kötelezővé tenne, illetmény meghatározásával. Az illetmény függ a köztisztviselő eddigi életútjától, azt előre tervezni nem lehet, emellett a javaslat nem határozza meg, hogy a munkakörtérképet csak a betöltendő vagy a hivatal minden munkakörére el kell-e készíteni.

Egyetértünk a pályázati rendszerrel, de úgy gondoljuk, hogy ezt nem szükséges minden vonatkozásban kiterjeszteni.

Az igazgatási szünet bevezetésre kerül, hogy az adott évben járó szabadság kiadható legyen. Az igazgatási szünet fogalmának a konkrét meghatározása nem szerepel a törvényjavaslatban. A köztisztviselők szempontjából egyébként előnyös, hiszen a 15 nap szabadság kiadását a szünet idejére kell tervezni, azonban ma már az élet átírta ezt, nem lehet, mondjuk, főleg nyárra kiadni, hiszen nyáron is gyakorlatilag ugyanolyan munka folyik az önkormányzatoknál, mint ősszel vagy télen.

Az illetménykiegészítés felső határa növekszik, eddig is megvolt ez 30, illetve 10 százalékban, tehát lehetett a teljesítményt ezzel is dotálni, de úgy gondolom, hogy a határ tágabbra húzása a már korábban mondottakat erősítené.

Végezetül, tisztelt Ház, tisztelt államtitkár úr, megismételném, amit az elején mondtam, az ellenzék a kisebbségi véleményből is adódóan nem támogatja a törvényjavaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)