Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Ismét egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amelyet már az előző szocialista kormányoknak kellett volna elkészíteni, ugyanis a 2003/98. EK-irányelv, amely 2003. december 31-én lépett hatályba, a 12. cikkében a következő rendelkezést tartalmazza: a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2005. július 1-je előtt megfeleljenek, erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokra kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell tenni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Majd a későbbiekben az irányelv a 13. cikkében kimondja, hogy a Bizottság 2008. július 1-jéig felülvizsgálja ennek az irányelvnek az alkalmazását, és a felülvizsgálat eredményeit az irányelv módosítására vonatkozó javaslataival együtt az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. A felülvizsgálatnak különösen az irányelv hatályára és hatására kell kiterjednie, beleértve a közszféra dokumentumainak további felhasználásában történt növekedés mértékét, a díjazásra vonatkozó elvek hatását és a jogalkotási, valamint igazgatási jellegű hivatalos szövegek további felhasználását, illetve a megfelelő belső piaci működést, az európai tartalomszolgáltatási ipar fejlődésének további lehetőségeit.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hivatkozott az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, amelynek 251. cikke megállapítja, hogy az információs és tudásalapú társadalom irányába történő fejlődés a Közösség minden polgárának életét befolyásolja, többek között azáltal, hogy új lehetőségeket teremt számukra az ismeretekhez való hozzáférésre.

Magyarország Alaptörvénye január 1-jén hatályba lépett. Az alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A vizsgálatok során az Európai Bizottság több alkalommal kifogásolta, hogy a magyarországi szabályozás az információszabadságra nem megfelelő, ugyanis a hatályos 2003/98. EK-irányelv tételes átültetését kérte számon. A tételes átültetés elmaradása miatt jelenleg kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen.

Az Alkotmánybíróság 19/1995. március 28-ai alkotmánybírósági határozatában kifejtette, hogy a közérdekű adatok megismerhetősége alapvető emberi jog. Az Alkotmánybíróság az információszabadság kérdéskörével több alkalommal foglalkozott, és minden esetben hangsúlyozta, hogy a közszféra adataihoz bárki a cél megjelölése és indokolás nélkül hozzáférhet, ezen adatok közzététele ugyanis kötelező. Ezen általános szabály alól kivételt csak az jelent, hogyha törvény a nyilvánossághoz való jogot honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági eljárásra tekintettel korlátozza.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat hatálya a közfeladatot ellátó szervek által kezelt azon közadatok újrahasznosítására terjed ki, amelyek újrahasznosítása miniszteri rendelet vagy önkormányzati rendelet alapján lehetséges. Definiálja a törvény az újrahasznosítást, ami jelenti a közadatok felhasználását olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a közadatot előállították.

Ha a megfogalmazott definíciót tovább elemezzük, felmerül a kérdés, hogy mit nevezünk közadatnak, és mit tekintünk közfeladatot ellátó szervnek. A törvény az értelmező rendelkezésekben erre magyarázatot teremt. A rendelkezésekben részletesen kifejti, hogy közadat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat, a közfeladatot ellátó szerv pedig az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy. Fontosnak tartottam a definíció értelmezését, valamint annak megemlítését, hogy e törvény alkalmazásában igénylő lehet bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy pedig egyéni cég.

A törvény négy fejezetből áll. A törvény második fejezete az alapelveket rögzíti, nevezetesen a követelmények érvényességét, az átláthatóságát és a megkülönböztetés tilalmát. A törvény harmadik fejezete az eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az eljárás az írásbeli kérelem előterjesztésével indul, és a törvény taxatíve felsorolja a kérelem tartalmi elemeit. Hangsúlyozni kell, hogy a kérelemnek a közadatok újrahasznosítására kell irányulnia, ugyanis ha ez a kérelemből egyértelműen nem derül ki, a közfeladatot ellátó szervezet nem teljesítheti az újrahasznosításra vonatkozó igényt. Ebben az esetben a közfeladatot ellátó szerv kizárólag a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályok szerint járhat el. A törvényben megfogalmazott eljárásjogi szabályok értelmében a közfeladatot ellátó szerv a beérkezett kérelmet megvizsgálja, öt munkanap alatt a kérelmezőt hiánypótlásra hívhatja fel, illetve átteheti a kérelmet az adatok kezelésére jogosult szervezethez. Az érdemi döntés meghozatalának határideje 20 munkanap, amelybe a hiánypótlás ideje nem számít bele, és ez a határidő egy alkalommal legfeljebb 20 nappal meghosszabbítható.

A díjazásra vonatkozó szabályokat a törvény a 15. §-ában határozza meg. Az igénylő számára a törvény a jogorvoslati lehetőséget biztosítja a kérelem elutasítása, a kérelem teljesítésének meghiúsulása, illetve az újrahasznosításért megállapított összeg tekintetében. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben az igénylő a díj összegének megalapozottságát kifogásolja, úgy a bizonyítási teher a közfeladatot ellátó szervre hárul.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül pedig a jogharmonizációs záradékra kívánom a figyelmet felhívni, amely hangsúlyozza, hogy ez a törvény a 2003. november 17-ei 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Erre való tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)