Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Az előző napirendi ponthoz hasonlóan most sem kívánok hosszas és részletes szakmai fejtegetésekbe bocsátkozni az előterjesztés kapcsán, hiszen bár valóban vannak benne jelentősebbnek mondható változtatások, mégis azt gondolom, hogy nagyon sok az adminisztratív és az előző időszak tapasztalatai alapján felmerült technikai jellegű pontosítás. Talán amihez mégis hozzáfűznék pár mondatot, az éppen a klímapolitikával kapcsolatos, illetve a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kereskedelem és az abból származó bevételeknek a kérdése, hiszen itt elhangzott az imént a fideszes képviselő vezérszónoki felszólalásából, Manninger képviselő úr felszólalásából, hogy tulajdonképpen nemzetközi nyomásra döntött úgy Magyarország, hogy a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételeinek a száz százalékát zöldítésre fogja fordítani. Számunkra teljesen természetes volna, hogy ez így történik, azonban úgy tűnik, hogy a kormány számára eddig nem volt természetes, most azonban a kvótavásárlók kérésére…  elhangzott, hogy akkor érdekeltek magyar egységek megvásárlásában, hogyha Magyarország a bevételeket teljes egészében zöldítésre fordítja. Ez szerintem nagyon jó és nagyon helyes, hiszen nagyon sok tennivaló van, különösen az energiahatékonyság területén, és bármilyen pluszforrás, ami erre rendelkezésre áll, mind üdvözlendő, és hogyha ezt mostantól törvényileg is szabályozzuk, az különösen kívánatos és üdvözlendő számunkra vagy részünkről.

Azonban az energiahatékonyság területén szintén tartalmazza a törvényjavaslat, hogy az épületállománynak, az alapterületre nézve a kritikus épületállománynak a 3 százalékát minden évben fel kell újítani, vagyis korszerűsíteni energiahatékonysági szempontból. Ez a 3 százalék nem tűnik egy túlzottan ambiciózus vállalásnak, hiszen hogyha így, ebben az ütemben haladunk, akkor nagyon soká mondhatjuk el azt, hogy Magyarországon az épületállomány az energiahatékonyság szempontjából megfelelő, és megspóroljuk azt az energiamennyiséget, amelyet jelen pillanatban tulajdonképpen az ablakon dobunk ki, hiszen nem épületfűtési célokat vagy az épületenergetikát szolgálja, hanem tulajdonképpen a feleslegesen felhasznált energia kategóriájába esik amiatt, hogy ezek az épületek nincsenek megfelelően szigetelve, épületgépészetileg megfelelő energiahatékonyságú berendezésekkel ellátva.

Ezt sokkal-sokkal erőteljesebben kellene a kormánynak és a szakminisztériumnak képviselnie nemcsak a közcélú középületek, hanem a lakások kapcsán is, és itt különösen a családi házakra, az úgynevezett Kádár-kockákra gondolunk, mert még mindig rengeteg olyan lakóépület van, amely rendkívül rossz energiahatékonysággal rendelkezik, és ezekre igazából számottevő forrás az elmúlt években nem állt rendelkezésre, hogy ezen érdemben javítsunk, beszélhetünk itt akár európai uniós forrásokról vagy hazairól. Többek között persze azért nem áll rendelkezésre, mert a kormány az erre rendelkezésre bocsátott európai uniós forrásokat még az előző ciklusban átcsoportosította a középületek felújítására vagy energiahatékonysági javítására, emiatt a családi házak forrás nélkül maradtak, és ez azt eredményezi, hogy Magyarországon…

Valódi rezsicsökkentést úgy lehetne végrehajtani, hogyha a családok, a magyar családok így a családok évében lehetőséget kapnának arra, hogy a lakóingatlanjaikat, a családi házaikat, lakásaikat korszerű nyílászárókkal, épületgépészeti berendezésekkel vagy hőszigeteléssel láthassák el, és valóban hosszú távon spórolhassanak a rezsiköltségeiken, és ne csak az a 10 vagy 20 százalékos, törvény által szabályozott rezsicsökkentés álljon a rendelkezésükre, hanem így akár a 40-50 százalékát is meg tudnák spórolni az energiaköltségeiknek, természetesen a kiindulási helyzet függvényében akár még nagyobb hányadot is.

Úgyhogy azt szeretnénk, hogyha hatást tudnánk gyakorolni a kormányra, bár tudom, hogy az ellenzéki pártok ma, a mai Országgyűlésben vajmi kevés hatást tudnak gyakorolni a kormány politikájára, de mégis abban bízom és abban reménykedem, hogy legalább a szakmai kérdésekben sikerül valamiféle konszenzusra jutnunk a tekintetben, hogy rendkívül fontos volna egyrészt a klímapolitikai célok teljesítése és minél hatékonyabb megvalósítása, másrészt ezen belül  talán mondhatom, hiszen ez is a részét képezi  az épületek energiahatékonyságának javítása. Természetesen ez az energiahatékonyság kérdésének csak az egyik része, mert rendkívül energiapazarló többek között a közlekedésünk is, és más szegmensekről is beszélhetnék, de most a jelen törvényjavaslat kapcsán én maradnék annál, amit a törvényjavaslat is tartalmaz, hogy korszerűsítsük az épületeinket, és szigeteljük, hiszen ez a gazdaságot is élénkíteni tudja, és természetesen valódi megtakarítást eredményez a magyar lakosság számára.

A törvényjavaslat többi elemét igazából azért nem fejteném most itt ki részletesebben, mert  mint azt említettem  részben technikai jellegű módosításokat tartalmaz, részben pedig már korábban említésre kerültek, illetve majd nyilván képviselőtársaim is igény szerint fognak róla beszélni. Egyébként azok a részei számunkra vagy részünkről támogathatóak, ez az egy olyan kritikus pont van, a klímavédelem és az energiahatékonyság, amelynek a kapcsán szükségesnek tartottam ezeket a gondolatokat elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)