Felszólalás adatai

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elég régóta folyik ez a szenvedélyektől sem mentes vita, és nem gondolom, hogy ebben pont én lennék az ellenzék Koplárovics Bélája, de azért engedtessék meg nekem, hogy néhány olyan dologra felhívjam a figyelmet, ami nekünk ott Somogyországban bizony nagyon-nagyon fontos.

Ezek között elsőként említeném meg a Fonyód-Buzsák-Öreglak-Somogyvár-Gamás-Kisbárapátit összekötő utat, amely így elsőre talán hosszúnak is tűnhet és talán vállalhatatlan költségnek, de a valóságban zsáktelepülések összekötését jelentené, és ott a Dél-Balatonnál teljesen átstrukturálhatná még a tömegközlekedést is, lehetővé tenné emberek számára, hogy esetleg munkahelyre, iskolába vagy orvoshoz könnyebben eljussanak, mint az van jelenleg.

Szintén az általam benyújtott egyik módosító javaslat tartalmazza a balatonfenyvesi kisvasút támogatását, vagyis megmentését. Hiszen ez a Dél-Balatonnak egy olyan turisztikai attrakciója, és a Nagyberek egyetlen megközelítési módja, amely, azt gondolom, nemcsak a somogyiak számára, nemcsak a somogyi képviselők számára, de mindannyiunk számára támogatásra érdemes. És ha hagyjuk, hogy ez teljesen lepusztuljon - hiszen vannak már olyan ágai, amelyek teljesen tönkrementek, és már felszedték, ellopták a síneket -, ha hagyjuk, hogy ez teljesen az enyészeté legyen, akkor ezt újraépíteni valóban vállalhatatlan költséget jelent. Megjegyezni kívánom, hogy esztendők óta küzdenek ezért az érintett polgármesterek, de sajnálatos módon a Közlekedési Minisztériumtól még választ sem kaptak.

Szintén figyelmükbe szeretném ajánlani a somogyvári Kupavár történelmi emlékhely fejlesztését. Nagyon kevés olyan településünk van, ahol királyi temetkezési helyet ismerünk, Somogyvár ilyen. Ez az emlékhely eredetileg egy gigantikus országbemutató programban szerepelt, amelyet európai uniós forrásokból finanszíroztak volna, aztán valahogy az idők során ez kipottyant. Szeretném, hogyha ezt sikerülne megmenteni, és a tervezett fejlesztést megvalósítani.

Ennél kevésbé konkrét, viszont mindannyiunknak húsba vágó dolog a művészeti iskolák működését biztosító normatívák legalábbis szinten tartása, mert azzal az intézkedéssel, amit önök terveznek, tönkreteszik ezeket az intézményeket, amelyek egyedüli lehetőséget biztosítanak a vidéki gyerekek számára ahhoz, hogy valamilyen művészeti ágban elmélyülhessenek, hogy megőrizzék a vidéki hagyományokat, és egyáltalán, valamilyen lehetőségük legyen kulturált szórakozásra. Ha a tervezet szerint csökkentik le a normatívákat, akkor gyakorlatilag halálra ítélik ezeket az intézményeket, hiszen már így is jelentős terhet raktak a szülők vállára, így is jelentős terhet, anyagi támogatást kérnek ezek a városi iskolák az érintett önkormányzatoktól, ezt a kis falvak sem, és a szülők sem tudják már vállalni. Ha ez így marad, akkor rengeteg pedagógust kell majd elbocsátani, és gyakorlatilag halálra ítélik ezeket az intézményeket.

A fogyatékosok érdekképviseleteinek támogatásáról már esett szó. Azt gondolom, néhány mondatot szólnék azokról az ellenzéket ért vádakról, amelyek akkor hangzottak el, amikor már nekünk idő hiányában (Babák Mihály: Odaadták az SZDSZ-nek.) a tévé nyilvánossága előtt nem volt lehetőségünk reagálni. Folyamatosan az a kérdés, hogy honnan biztosítanánk erre a forrást, és többen is utaltak arra, hogy például a központi informatikai beszerzések talán eltúlzottak, és azok lehetőséget biztosítanának arra, hogy ezeket a beruházásokat megvalósítsuk. Itt valaki szembeállította az informatikai fejlesztéseket csupán a kréta használatával. Azt gondolom, ez erős túlzás; egész egyszerűen arról van szó, hogy amikor a vidéki iskolákban nincsenek normális vizesblokkok, meg azoknak a gyerekeknek alapvetően írni meg olvasni kellene megtanulni, akkor a digitális táblákkal bizony - ezt pedagógusként is mondom - nem sokra megyünk.

Az is elhangzott, hogy ugyanazt a pénzt 25-ször használtuk fel, ez egészen egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Néhány órája hallgatom ezt a vitát, és kicsit furcsán éreztem magam, mert azt a klasszikus tételt idézték kedves szocialista képviselőtársaim, mely szerint a legjobb védekezés a támadás. Az ellenzék ellenzékeként viselkedtek, és nem azt vették figyelembe, hogy alapvetően az általuk benyújtott költségvetési tervezet rossz, hanem az általunk prezentált módosító indítványokat lövik szervezetten és minősítik.

(18.30)

Az a baj - nem tudom igazán eldönteni -, elhangzott már az is, hogy az is probléma, hogy az ellenzék nyújt be módosítókat, ha meg nem nyújt be, akkor pedig az a probléma. Azt gondolom, nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy azt merjem állítani: jövőre, amikor valamivel más szereposztásban találkozunk majd itt, vagy találkoznak azok, akiket a jobb sorsuk idevezényel, akkor önök azokat a módosító indítványokat fogják majd benyújtani és foggal-körömmel küzdenek majd érte, amiket most mindenféle degradáló jelzőkkel illetnek. Ezért azt gondolom, ezzel óvatosabban kellene bánni, már csak azért is, mert a jegyzőkönyvek meg fogják ezt őrizni. Tehát jövőre folytathatjuk ezt.

Befejezésül nagy tisztelettel arra kérem a - ha jól látom - jelen nem lévő somogyi képviselőket és természetesen önöket, mindnyájukat, hogy az általam beidézett módosítókat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)