Készült: 2024.09.25.05:29:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

137. ülésnap (2011.11.18.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Puskás Imre (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Kulturális és sajtóbizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PUSKÁS IMRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság is megtárgyalta a helyi önkormányzatokról szóló törvénytervezetet, és 11 egyhangú igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

Ez az arány esetleg egy nagy konszenzusra, teljes egyetértésre utal, de valójában el kell mondanom, hogy ténylegesen csak azt jelenti, hogy ennél a napirendi pontnál az ellenzéki képviselők már nem vettek részt a bizottság munkájában, tehát ezt a fajta teljes egyhangúságot ténylegesen a kormánypárti képviselők véleménye jelzi.

Az egyhangúság, illetve a támogatás megfogalmazódik egyrészről az előterjesztő helyzetértékelésével kapcsolatban, ami megfogalmazza és értékeli a magyar önkormányzati rendszer elmúlt 20 évét, ennek eredményeit és ennek nyomorúságát, és gyakorlatilag a mai napra már kimondható fenntarthatatlanságát.

Kétségtelen, hogy az 1990-ben létrejövő magyar önkormányzati rendszer lehetőséget adott a települések számára annak érdekében, hogy a közösségek megerősödjenek, hogy olyan célokat tűzzenek maguk elé, amelyek egyrészt megfogalmazhatók akár kultúrában, oktatásügyben, fejlesztési kérdésekben. Kétségtelen, hogy olyan kistelepülések álltak fel és szimbolikus értelemben kerültek vissza ismét a térképre, amelyek 1990 előtt már szinte teljes egészében a megszűnés és a felmorzsolódás útjára állították őket.

Tehát ezek bizonyára megfogalmazható értékek, és azt gondolom, hogy amikor az önkormányzati törvényről, illetve a magyar önkormányzatok helyzetéről beszélünk, akkor, ahogy itt már egyébként előttem sokan megfogalmazták, ezeket az eredményeket, értékeket is meg kell említeni.

De az is kétségtelen, hogy amikor erről beszélünk, akkor tudomásul kell vennünk, hogy talán volt egy hamis kép a jelenleg hatályos önkormányzati törvényben és az önkormányzatok működésében, szabályozásában. Ez a hamis kép pedig azt sugallta, hogy mindenre van humán és mindenre van anyagi erőforrás, pedig be kell látnunk, hogy egyrészt nincs minden településen akárcsak humán erőforrás arra, hogy megfelelő színvonalon működjön minden egyes hatósági feladat egy hivatalban, vagy minden önkormányzati kérdést megfelelően tudjanak működtetni.

Azt hiszem, hogy aki önkormányzatokkal foglalkozik, és kicsit belelát ezeknek a működésébe, tudna ezzel kapcsolatban számos olyan példát mondani, amely akár csak a humán erőforrás hiányát mutatja. Például amikor egy település nem rendeletben fogadta el a költségvetését, hanem határozatban, vagy éppenséggel egyéb olyan szakszerűtlenségek történtek, amely mutatja, hogy igenis szükség van a kontrollra, és szükség van arra, hogy egyfajta szellemi bázisok jöjjenek létre egy nagyobb központban.

Másrészről pedig a legfontosabb és leglátványosabb kérdés az anyagi erőforrások hiánya, amely megmutatkozik abban, hogy milyen mértékű eladósodásba kerültek az önkormányzatok, nyilvánvalóan annak az állami forráskivonásnak a következtében, amely elsősorban 2006 után gyorsult fel, és amely - már sokak által megállapított módon - leginkább egyébként a megyei önkormányzatokat lehetetlenítette el, nem kifejezetten véletlenül vagy spontán módon, hanem nagyon is szándékolt politikai meggondolásból, de elmondhatjuk, hogy szinte valamennyi önkormányzati méretű települést rendkívül hátrányos helyzetbe hozott.

Nos, tehát ez az a helyzetértékelés, amelyre alapul az új önkormányzati törvény tervezete, és nyilvánvalóan ezek után érdemes azt megvizsgálni, hogy nagyon lényeges kérdésekben megmaradnak az önkormányzatiság előnyei és a településekre, az ott élő emberekre kiváltott kedvező hatása, ez pedig a helyi demokrácia megmaradása, a polgármester, a képviselő-testületek választása.

Azon túlmenően pedig olyan szervezetek, olyan felépítés, olyan szintek és olyan hatáskörmegosztások jönnek létre az új önkormányzati törvény elfogadása után, ami ezt a fajta humán erőforrást és anyagi erőforrást megfelelő módon rendezi és csoportosítja, és ezért azt gondolom, megállapíthatjuk, hogy valójában a közszolgáltatáshoz való jutás nem sérül, hanem sok esetben előnyére változik.

A kulturális bizottság természetesen áttekintette azokat a szabályokat, amelyek elsősorban a kultúrával kapcsolatosak. Ez a törvény 19. § g) pontjában található meg. Ezzel kapcsolatban természetesen akár aggályokat is megfogalmazott itt, gondolva arra, hogy a könyvtári ellátás lehetőleg a városokban kötelező legyen önálló intézményként, vagy éppenséggel a kistelepüléseket érintendően a helyi védelem ügyében, ha akár egy világörökség van egy kistelepülésen, ennek egy pozitív diszkriminációja legyen a finanszírozásában.

Elnök úr, ezt követően fogadtuk el az általános vitára alkalmasságot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai