Felszólalás adatai

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt két évben nagy eredményeket értünk el a sporttámogatás új rendszerének kidolgozásával, brüsszeli elfogadtatásával, majd gyakorlati bevezetésével. Az első támogatási időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált, közvetlenül a látvány-csapatsportágakat érintő módosítási igényeket a tisztelt Ház a közelmúltban elfogadott, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIII. törvénnyel már kezelte.

Az első támogatási időszak eddig tapasztalt adatai, amelyek már nyilvánvalóvá váltak mára és publikációra is kerültek, a kedvező hatást elősegítették, azt a célt, amelyet a törvényjavaslattal szerettünk volna elérni, sikeresen le is zártuk. Az új támogatási források nagy része, több mint kétharmada közvetlenül az utánpótlás-fejlesztés, utánpótlás-nevelés célját szolgálta, ezekre a feladatokra került felhasználásra. Az utánpótlás-nevelés fontossága az új támogatási források mellett a látvány-csapatsportágakon kívül a többi sportág területén is elemi érdekünk.

(12.50)

Ezért a tisztelt Ház előtt lévő jelenlegi törvényjavaslat az utánpótlás-korosztályok általános sportszakmai tevékenységének elősegítését szolgálja. A sportolók, ezen belül a sajátos életkori helyzetben lévő, fokozottan védendő utánpótlás-korosztályok érdekét és érdekvédelmét egyaránt biztosítja az új garanciális rendelkezés, amely e törvényjavaslat része, miszerint a 18 év alatti sportolók csak törvényes képviselőjük előzetes írásbeli hozzájárulásával köthetnek amatőr sportszerződést. Az alakszerűség hangsúlyozása mellett fontos elem, hogy a törvényjavaslat egységesen egy évben határozza meg az amatőr sportszerződés időtartamát minden 18 év alatti utánpótláskorú amatőr sportoló vonatkozásában.

Ez a mostani változás összhangban van a tavaly decemberi átfogó sporttörvény-módosítás azon rendelkezésével is, amely szerint 2013. január 1-jétől az amatőr sportszerződés legfeljebb egyéves időtartamra köthető akkor is, ha korábban esetleg hosszabb időtartamra kötötték, és a szerződés szerinti időtartam eddig az időpontig, azaz jövő év január 1-jéig nem jár le. Erre a szabályozásra azért volt szükség, tisztelt uraim, mert az elmúlt időszakban számtalan olyan példa volt különböző sportágak területén, ahol 8-10 éves kisgyermekeket hosszú időre kötöttek úgy egy-egy klubhoz amatőr szerződésekkel, hogy a gyerekek akkor sem tudtak onnan eljönni, ha azok a körülmények, amelyeket ígértek számukra, nem voltak megfelelőek, becsapták őket. A szülők akarata és szándéka ellenére sem tudták gyermekeiket ezekből az egyesületekből elhozni, ezért számtalan olyan karrier, amely fényes és eredményes lehetett volna, megtört e miatt a pont miatt.

Szintén az utánpótláskorú, 18 év alatti játékosok érdekvédelmét szolgálja az a garanciális rendelkezés is, amely szerint ez a sportolói kör kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthet a sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződéseket. Az ügynökök közreműködésével megkötött szerződések pedig a törvény erejénél fogva semmisnek minősülnek, azaz olyanok, mintha azokat meg sem kötötték volna. Sajnos, több olyan nagy nyilvánosságot is kapott eset idézhető fel az elmúlt évekből, ahol tehetséges fiatalok játékjogának értékesítéséből eredő haszonra apellálva szívtelen ügynökök fiatal sportolókat semmiztek ki, tettek lehetetlenné vagy hagytak magukra, ráadásul az esetek legnagyobb többségében mindez külföldön történt.

Szabályozásunk nem tér el azoktól az irányelvektől, amelyeket az európai, illetve a nemzetközi szövetségek is gyakorolnak. Az UEFA és a FIFA törekvései egyértelműen abba az irányba haladnak, hogy rendszabályozzák, sőt jelentősen szűkítsék a játékosügynökök mozgásterét, és olyan, csak egy akkreditációs rendszeren átesett, listára felvett rendszerből lehessen játékosügynököket választani, akiknek működését az akkreditáció garantálni tudja.

A módosítás eredményeként a fiatalokkal kapcsolatos szerződéseket a fiatal sportolók törvényes képviselőinek felügyelete mellett az érintett kluboknak kell előkészíteniük, akik egyébként is érdekeltek a tisztességes, a gyermek szakmai és emberi fejlődését egyaránt leginkább segítő konstrukció kialakításában, természetesen az érintett szövetségek vonatkozó szabályzatának rendelkezéseire minden esetben figyelemmel kell lenni.

A sportolók érdekképviseletét és szakmai érdekeit hivatalosan ellátó szerv a sporttörvény szerint a mai napig maga a sportági szakszövetség. Ezért is fontos az, hogy a szabályozás a sportági szakszövetség érdekeivel azonos legyen.

Az indulási jog átruházása, törvényi lehetőségének kibővítése elsősorban a csapatsportokban folyó szakmai munka megerősítését célozza. Lényege, hogy az első csapatba még tartósan be nem férő, de tehetséges fiatal sportolók részére biztosítsa a lehetőségét annak, hogy folyamatos játéklehetőség álljon rendelkezésükre addig is, amíg az első csapatban stabil kerettagságot nem tudnak elérni. Azt gondoljuk, hogy ezzel az az utánpótlás-nevelési program, amely elindult, és amely a társasági adókedvezmény rendszerével egy rettentő nagy fejlődési pályára tudott állni, amely számos tehetséges fiatalt hoz ki az alsóbb korosztályokból, elérje azt a célt, hogy ezek a gyerekek mielőbb a felnőtt csapat aktív tagjaivá tudjanak válni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Úgy érzem, hogy ez a szabályozás minden elemében a csapatsportok szövetségeinek, de elsősorban a csapatsportokban érintett sportolók érdekei irányába mutat, ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)