Felszólalás adatai

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azon ritka pillanatok egyike zajlik, amikor vigyázó szemünket nem Nyugatra, hanem épp ellenkezőleg, Keletre kell vetnünk. Keleti szomszédunknál ugyanis méltóságteljes akaratnyilvánítás és fontos események zajlanak.

De nem azért kértem szót, hogy innen mondjam meg, hogy az ukrán kormánynak mit kéne tennie. Én nem tennék ilyet. Nem hiszem, hogy tisztességgel meg tudnánk ítélni, hogy valójában volt-e mozgástere az ukrán kormánynak. Az azonban meggyőződésem, hogy Ukrajnának hosszabb távon az Európai Unióban van a helye, mert ez az ukrán nép és a kárpátaljai magyarság érdeke is.

Úgy látom, hogy ezen véleményemmel nem vagyok egyedül. Az ukrán nemzet tagjai békésen, de ha kell, határozottan és kitartással jelzik, hogy az ukránok bizony elkötelezettek az európai értékek és az Európai Unió mellett. Egyszerre felemelő és lesújtó ez a helyzet. Felemelő, mert szomszédunknál a józan ész és a civil kurázsi iskolapéldáját figyelhetjük meg: egy fiatal és viharvert demokrácia mutatja meg erejét és büszkeségét, egyben hitet tesz a népfelség elve mellett. Hogy nagy szavak ezek, tisztelt képviselőtársaim? Nem, ezek nem nagy szavak, ezek csak idegenek a mai Magyarország számára. (Moraj a Fidesz soraiban.) Ezért felemelő és lesújtó a helyzet.

Míg az ukránok újra felfedezhetik a nemzeti akarat erejét, addig nálunk egy elidegenedő, önös pénzügyi érdekeket szolgáló cirkuszi társulat mutatja be elkeserítő előadását. (Kovács Péter: Atyaúristen!) Igen, hölgyeim és uraim, ez itt a nagy mutyicirkusz, amely mindent bevet. Delejez, csodákat tesz, soha nem látott fejlődést hoz, miközben a porondmester egyik kezével kedélyesen disznót vág, a másikkal árvizet állít meg, egymillió munkahelyet teremt, és elsősorban természetesen jobban teljesít, mint körülbelül mindenki. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen! - Kontur Pál: Orvost!)

Hölgyeim és Uraim! Kérem, ne forduljanak el, kérem, az előadás még tart, a manézst figyeljék, mert jönnek az újabb szemfényvesztő mutatványok! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Addig se figyeljünk a bejárat mellett bezárt kisüzletek és vendéglátók sorára, a kitámolygó százezrekre, a földjüket vesztő vidéki gazdákra, a megalázott közmunkásokra, a kisemmizett rászorulókra, a meglopott nyugdíjpénztártagokra, a rettegő vagy épp állásukat vesztett alkalmazottakra, a színházigazgatókra és a jogfosztott rendvédelmi dolgozókra, a munkahelyüket elveszítő építési vállalkozókra. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

Itt van például az új mutatvány, nézzék! Hölgyeim és Uraim! Önök talán azt hihetnék, hogy soha nem megtermelt cukrot nem lehet eladni. De hát csiribú-csiribá, hoppá, hát dehogynem! Még hogy nem lehet eladni? Utaztatni is lehet! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Te már csak tudod!) Sőt, áron alul is el lehet adni. Mindezt hű segítővel: az elfoglalt adóhatósággal és a párthű mutyigárdával. A manézs sarkában közben kiegészítő látványosságként milliárdokat nyel el egy narancssárga betonkeverő. És természetesen vannak, akik lelkesen tapsolnak.

Tapsolnak a milliárdos stadionépítők, a húsz éve verbális világbajnok focisták, tapsolnak a Közgép-tulajdonosok. Tapsol az egész álcivil kormányfinanszírozott békemenet, amíg az Európai Unió ellen tüntet, spontán elhatározásból. (Kovács Péter: Már olyan vagy, mint a Feri, a Gyurcsány Feri! - Az elnök csenget.) Erre a sanyarú cirkuszra kárhoztatja Orbán Viktor és a Fidesz a magyar népet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Lehet fanyalogni, lehet hallgatni a kormánypárti lakájmédiára, de egyszer dönteni kell: Európa az európai értékekkel és életszínvonallal, vagy a Kelet, a maga oligarcháival, fülledt diktatúráival, baltás gyilkosaival.

Hölgyeim és Uraim! A cirkusznak vége lesz, a porondmesternek mennie kell.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Novák Előd közbeszól. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Győri Enikő államtitkár asszony kíván válaszolni. Öné a szó.

GYŐRI ENIKŐ külügyminisztériumi államtitkár: Igen, kívánok. Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A képviselő úr "A legnyugatibb Kelet" címet adta a felszólalásának. Tegnap este morfondíroztam magamban, hogy vajon miről fogunk ma reggel itt beszélgetni, mert ebbe azért elég sok minden belefért. Gondoltam, hogy vajon az Ezeregyéjszaka meséiről lesz-e ma reggel szó, vagy a keleti nyitásról beszélgetünk; megfordult a fejemben, hogy Ukrajnáról beszélgetünk. Egy nem fordult meg a fejemben, hogy mindenről fogunk beszélgetni, és valakinek Ukrajnáról is, mondjuk, a cukoráfa jut az eszébe.

De hát ez is bekövetkezik, végül is nekem az a dolgom, hogy válaszoljak a kormány nevében. De azért, mivel a képviselő úr mégiscsak egy rendkívül fontos dologgal kezdte a válaszát, mégpedig azzal, hogy mi történik Ukrajnában, és azt hiszem, hogy szomszédos ország lévén, és egy olyan ország lévén, amely kezdetektől nagyon erősen és kimondottan támogatta azt, hogy az ukrán geopolitikai választás Európa legyen, ezért ugyan kicsit nehéz a képviselő úr által teremtett hangulatban erre koncentrálnom, mégis engedje meg, elnök úr, hogy ezt tegyem, de ne abban a stílusban, ahogy a képviselő úr ezt előadta, mert azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ebben a Házban odafigyeljünk arra, hogy mi folyik a szomszédos országban, és végül is ez az ország milyen utat választ.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Az Európai Unió 2012-ben elég egyértelműen megfogalmazta a feltételeit Ukrajna irányába, és egészen november 21-éig abban bíztunk, hogy Ukrajna alá fogja írni a mély és átfogó társulási megállapodást. Ez sajnos elmaradt, ez sajnos egyelőre a bizonytalanba sodorja Ukrajnát abból a szempontból, hogy melyik utat választja.

(9.20)

Mi a kezdetektől összehoztuk azt a tábort, amelynek egyértelmű válasza volt erre a kérdésre. Azért küzdöttünk, hogy ne legyenek teljesíthetetlen feltételek, olyanok, amelyek nehéz helyzetbe sodorják a szomszédunkat, amelyek az ott élő magyarokat is nehezebb helyzetbe hozzák, de az ukrán kormány sajnos másképp döntött.

Az ottani állásfoglalások és a magyar kormány állásfoglalása - mármint Vilniusban a múlt heti csúcson - az volt, hogy az ajtót továbbra is nyitva kell hagyni. Nyitva kell hagyni, hogy Ukrajna dönthessen úgy, hogy mégiscsak aláír, mégiscsak az európai utat választja. Azt látjuk, hogy az ukrán polgárok igen jelentős része az európai utat akarja, és ahogy azt a magyar kormány, a magyar Külügyminisztérium múlt heti nyilatkozata is egyértelműen kifejezte, szeretnénk, ha az ukrán kormány tiszteletben tartaná igen sok százezer ukrán polgár véleményét, és amikor ők a gyülekezés szabadságát vagy a szólásszabadságot gyakorolják, akkor erre semmi esetre sem lehet erőszak a válasz.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-6   7-10   11-14      Ülésnap adatai