Felszólalás adatai

DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A villamos energiáról szóló törvény 2003. január 1-jétől megnyitotta a piacot, ettől az időponttól a legnagyobb fogyasztók szabadon dönthetnek arról, hogy kitől vásárolnak villamos energiát. A piacra lépő fogyasztók köre azóta folyamatosan bővült, 2004. július 1-jét követően valamennyi, nem lakossági fogyasztó élhet ezzel a lehetőséggel. A közüzemi kört elhagyó, úgynevezett feljogosított fogyasztók piaci aránya jelenleg mintegy 27 százalék, ami a fogyasztók számára a versenypiacon biztosított kedvező feltételeknek köszönhető. A piaci szereplők visszajelzései szerint a piacnyitás a szabadpiacon vételező fogyasztók számára évente összesen mintegy 15-18 milliárd forint árelőnyt jelent.

A magyarországi folyamatokat az ez év januári jelentésében az Európai Bizottság is kedvezően értékeli. Az újonnan csatlakozó tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a szabadpiacról villamos energiát vételező fogyasztók aránya. Ez az érték az EU-15-ökhöz viszonyítva is átlagosnak mondható. A jelentés többek között a termelésre, az importra és az elosztásra vonatkozó mutatók tekintetében is jó, illetve átlagos kategóriába sorolja Magyarországot.

A tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat nem jelent modellváltást, nem változtatja meg az iparági szereplők és a fogyasztók alapvető helyzetét, a módosítás sokkal inkább a szabályozás pontosítását, a jogalkalmazás megkönnyítését szolgálja. A törvénymódosítás az időközben indokolttá vált pontosításokon túlmenően alapvetően azért vált szükségessé, mert a villamosenergia-törvény hatálybalépését követően, 2003-ban került elfogadásra az új villamosenergia-piaci európai uniós irányelv. Az új irányelv nem állapít meg lényeges változásokat a korábbi irányelvhez képest a piaci szereplők, illetve azok alapvető tevékenységi köre tekintetében, újdonságot jelent azonban az ellátás biztonságának, az egyenlő bánásmód követelményének, a fogyasztók védelmének, valamint a versenyt veszélyeztető piaci magatartások megakadályozására vonatkozó rendelkezéseknek a hangsúlyos megjelenése.

Az új irányelvvel összhangban a törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelmi követelmények érvényesítésére, a kisfogyasztók érdekeinek védelmére. A módosítással tételes felsorolásra kerülnek a fogyasztó és szolgáltató közötti közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemei, szigorúbbá válik a szolgáltatóknak a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége. A javaslat értelmében a szerződéses feltételek módosításáról, illetőleg a fogyasztót érintő karbantartási munkák elvégzéséről a szolgáltató köteles közvetlenül, előzetesen és írásban értesíteni a fogyasztót.

Szintén a fogyasztók védelmét szolgálja a személyes adatok kezelésére vonatkozó új szabályozás. A javaslat az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban kimondja, hogy az érintett vállalkozások kizárólag a törvényben meghatározott fogyasztói adatokat kezelhetik, méghozzá a törvényben meghatározott célból. A törvénymódosítás szabályozza azon fogyasztók ellátását, akik nem a közcélú hálózaton keresztül vételeznek villamos energiát. Ebbe a körbe tartoznak például az ipari parkokon belül működő vállalkozások vagy a régi termelőszövetkezeti hálózatokhoz csatlakozó fogyasztók.

A hálózat tulajdonosának megszűnése, illetve a tulajdonos visszaélései esetén az ilyen hálózatra csatlakozó fogyasztók ellátása veszélybe kerül. Ez az eddigiek során nem kevés esetben eredményezett méltatlan helyzetet a fogyasztók számára. Ennek megszüntetésére, a fogyasztók ellátásának valamilyen módon történő biztosítására a hatályos jogszabályok sajnos nem adnak lehetőséget, a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó Magyar Energia Hivatal számára ez a lehetőség nem adott.

Ugyanakkor a jelenlegi módosítás alapelve az, hogy nem szabad a fogyasztókat magukra hagyni, nem lehetetlenülhet el egy fogyasztó villamosenergia-ellátása sem azért, mert egy vezeték üzemeltetője esetleg visszaél a helyzetével, vagy például csődbe megy. A javaslat értelmében a Magyar Energia Hivatal a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében különböző jogkövetkezményeket alkalmazhat, és végső esetben kényszer-üzemeltetőt jelölhet ki.

A javaslat az EU-irányelvvel összhangban szigorúbb követelményeket állít fel a villamosenergia-társaságokkal szemben. A megfelelő minőségű villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében a módosítás lehetővé teszi az Energia Hivatalnak, hogy a villamosenergia-hálózatot üzemeltető engedélyesek számára minimális minőségi követelményeket írjon elő. A villamosenergia-ellátás alapja, hogy megfelelő hálózat álljon rendelkezésre, erre figyelemmel szigorúbbá válnak a társaságok hálózatfejlesztési kötelezettségét szabályozó rendelkezések. A javaslat kimondja, hogy az érintett társaságok által előkészített és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervet kötelező végrehajtani, az elfogadott terven pedig kizárólag a hivatal jóváhagyásával lehet módosítani.

A törvénymódosítás a verseny tisztaságának biztosítása érdekében az egyes energetikai tevékenységek tekintetében az EU-irányelvben szabályozott valamennyi szétválasztási szabályt átveszi. Emellett a rendszer működése szempontjából központi szerepet betöltő rendszerirányító, illetőleg hálózati engedélyesek számára a módosítás előírja a nem nyilvános információk bizalmas kezelését, illetve a nyilvános adatok diszkriminációmentes szolgáltatását.

A törvényjavaslat fontos célja a villamosenergia-piac hatékony működésének elősegítése. A szabadpiacra történő kilépés megkönnyítése érdekében a kilépés jelenlegi hat hónapos határideje 60 napra rövidül.

A fogyasztásmérő berendezések tekintetében újdonságot jelent, hogy a berendezés, valamint annak felszerelési költsége a fogyasztó helyett a versenypiacon is a hálózati engedélyest terheli. Emellett a tervezet úgy rendelkezik, hogy a versenypiacra lépő fogyasztót külön térítés nélkül megilletik a közüzemi fogyasztóként megszerzett hálózati csatlakozási jogok.

(19.50)

Az új EU-irányelvvel összhangban kibővül a Magyar Energia Hivatal feladatköre, erősödnek felügyeleti jogkörei, valamint az engedélyesekkel szemben alkalmazható jogkövetkezmények is pontosításra kerülnek.

A hivatal a monopol jellegű rendszerirányítási, illetve hálózati tevékenységet folytató engedélyesekkel szemben benyújtott panaszok esetén vitarendező jellegű eljárást folytat le. Ez elősegíti a hálózathoz való szabad hozzáférés jogának érvényesülését, illetőleg hatékony eszköz lehet az esetleges visszaélések megakadályozására.

A javaslat pontosítja a hivatal által alkalmazható jogkövetkezményeket is. Így bármilyen jellegű jogsértés esetén hatékony eszközökkel rendelkezik annak megszüntetésére és a biztonságos villamosenergia-ellátás folyamatos fenntartására. Felhatalmazást kap továbbá a villamosenergia-piaci verseny folyamatos figyelemmel kísérésére. Amennyiben a hivatal a verseny jellemzőinek értékelése során negatív jellemzőket tapasztal, a villamosenergia-törvényben már meglévő, illetve a törvényjavaslatban újként szereplő széles körű jogosítványok állnak rendelkezésére a hatékony verseny elősegítése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva: a villamosenergia-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kibővíti a kisfogyasztók védelmét szolgáló rendelkezéseket, megerősíti a Magyar Energia Hivatal pozícióját a visszaélések megelőzése, illetőleg visszaszorítása érdekében, elősegíti a szabad piac hatékony működését, és további fogyasztók részére teszi elérhetőbbé, hogy a gyakorlatban is élhessenek a szolgáltatóváltási, új szolgáltatóválasztási jogukkal. Mindezt úgy teszi, hogy a biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartását, a fogyasztók ellátását tekinti elsődlegesnek.

Mindezekre tekintettel - megköszönve megtisztelő figyelmüket - kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a villamosenergia-törvény módosításáról szóló jelen törvényjavaslatot megvitatni és a kormány szándékait támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)