Felszólalás adatai

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Május 9-e régen látott egyetértést hoz a mai parlamentbe, a mai Magyar Országgyűlésbe. Amiért fontos ezt a napot külön kiemelnünk, azt hiszem, a Fidesz módosító indítványában pontosan le van írva.

Tulajdonképpen a mi számunkra, akik ott a határ mellett élünk, a mindennapokban is jelentkezik az a következmény, ami a határ megosztottságát jelentette. Most, amikor a vasfüggöny bontásának 16. évfordulóját ünnepeljük ezekben a napokban, nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy mi történt azalatt a negyven év alatt, amíg állt a vasfüggöny.

Hiszen Magyarország a II. világháborút követően egy gazdaságilag fellendülő ország volt, és amikor elindult ez a fejlődés - ahogy nekünk egyszer Mészáros bácsi, a kertszomszédunk mesélte -, akkoriban még 2 schillinget adtak 1 magyar forintért. Amikor aztán az Európai Unióban bevezették az eurót 2002-ben, addigra már bizony 18 forintot adtunk 1 schillingért. Meglehetősen nagy fordulatot jelent ez.

Mit takar? Azt, hogy a magyar társadalom, Magyarország olyan fejlődési pályát futott be, amit sok mindennek mondhatunk, csak éppen fölfelé ívelőnek nem, szerény meglátásom szerint. Voltak eredményei, ezt nem vitatom semmiképpen sem, de mindenesetre éreznünk és tudnunk kell, hogy az a fajta gazdaságpolitika, az a fajta rendszer, amelyet ránk kényszerítettek, bizony a magyar állampolgárokat, a Magyarországon élőket meglehetősen komolyan sújtotta.

(18.50)

A határ mellett naponta járnak át több százak, több ezrek, és próbálják megállni a helyüket az osztrák munkapiacon, és mondhatjuk, hogy sikeresen állják meg a helyüket. Láthatjuk vagy tudhatjuk azt is, hogy amikor egy magyar átmegy dolgozni Ausztriába, akkor azt megbecsülik, hiszen a munkája sokkal többet ér annál, mint amennyit kap érte. De tudjuk azt is, hogy mennyien járnak át Ausztriából Magyarországra. Tudjuk azt is, hogy amikor különböző fejlesztési programokat egyeztetni próbálunk, akkor mennyire keményen és következetesen képviseli az osztrák fél a saját érdekeit. A XX. század húzott meg határokat települések között, és amely kapcsolatokat a XX. században meghúzott határok elmetszettek, azokat nagyon nehéz újraépíteni.

Mire gondolok? Győr-Moson-Sopron megyében 12 olyan út van, amit határt metsző útnak hívunk, és ezt szeretnénk helyreállítani. A Gazdasági Minisztériummal már egy korábbi törvényjavaslat kapcsán vitatkoztunk erről, most nem az útlobbit szeretném erősíteni ebben a kérdésben, hanem az európai uniós csatlakozásnak elengedhetetlen feltétele az, ha a határon túliakkal mindennapos az együttműködés, akkor ez a mindennapi átjárást is biztosítsa. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Úgy, ha egyenrangú félnek gondoljuk magunkat, és az egyenrangú fél tulajdonképpen azt jelenti, ha mi magunk is megbecsüljük akár jelképesen, akár a gyakorlatban is az Európai Uniót. Nem könnyű feladat, hiszen az elmúlt egy év tapasztalata bizony nem feltétlenül erősített bennünket az európai uniós tiszteletben, de úgy hiszem, hogy azok a hibák, amiket elkövettünk az elmúlt egy év alatt, nem róhatók fel az egész Európai Unió számlájára, nekünk, magunknak kell tennünk azért, hogy ezeket a hibákat, ezeket a gondokat kiküszöböljük. Nekünk magunknak kell tenni azért, hogy az emberek mint valami pozitívumra nézzenek az Európai Unióra. Számunkra az az elsődleges és az a fontos, hogy a határ két oldalán azonos megbecsülésnek örvendjünk.

El kell mondani azt is itt a Parlament falai között, hogy bizony ez nem mindig van így. Hiszen azok a különbségek, azok a társadalmi és gazdasági különbségek, amelyek léteznek a határ két oldalán, akár az ott dolgozókat, akár a Magyarországon élőket a napi kontaktusokban bizony sokszor érintik. Magyarország európai uniós csatlakozása egy akaratot jelentett a politikai pártok részéről, egy akaratot jelentett mindannyiunk részéről. 1989-ben, amikor augusztus 19-én, még akkor ellenzéki szervezetben, úgymond alternatív szervezetben a páneurópai pikniket szerveztük, nem gondoltuk azt, hogy délután három órakor a németek áttörik a határt, és ezzel egy teljesen új jelentést adnak a vasfüggönynek és a vasfüggöny lebontásának. Akkor azok a nagyszerű napok felhívták a figyelmet arra, ami Magyarországon, a határ nyugati felén történik. Felhívták a figyelmet arra, amire azóta is büszkék vagyunk, amit a németek azóta is magukénak is éreznek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaink! A május 9-ei ünnep elfogadását és a Fidesz módosító indítványát azért ajánlom a figyelmükbe, mert úgy hiszem (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.), hogy az elmúlt ötven évben megszolgáltuk mi azt, hogy ez legalább egy törvénybe bekerüljön. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)