Készült: 2024.04.27.18:53:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2017.09.18.), 264. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:51


Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elindult egy folyamat már évtizedekkel ezelőtt Magyarországon, amelynek az a célja, hogy Magyarország minél több országgal létesítsen légi közlekedésről szóló megállapodást, és ennek keretében az Európai Unió tagállamai is valamennyien kötnek ilyen megállapodást. Ma már európai uniós szinten kötjük ezeket a megállapodásokat. Ennek része ez, amit ma is tárgyalunk.

Ennek azért van jelentősége, mert 2009. december 17-én írta alá Kanadával az Európai Unió a megállapodást a légi forgalomról. Azt gondolom, ez nagyon fontos, és nem is értem, hogy miért ilyen későn, bár valószínűleg ennek lehetett előzménye, hiszen azt gondolom, Kanada Magyarország számára egy rendkívül fontos ország, és az Európai Unió számára is rendkívül fontos ország, hiszen nagyon erős gazdasággal rendelkezik. A világ második legnagyobb országa egyébként kiterjedésre, nem véletlen, hogy három óceán, az Atlanti-óceán, a Csendes-óceán, illetve északról a Jeges-tenger határolja, 35 millió lakossal. A tízmillió négyzetkilométeres területhez képest nagyon kicsi a lakossága, hiszen 3,2 fő/négyzetkilométer a népsűrűsége, ennek ellenére 45 ezer USA-dollár az egy főre jutó GDP. Tehát azt gondolom, ez egy nagyon jó szám. Iparilag nagyon fejlett, a gazdasága nagyon fejlett, nem véletlen, hogy a G8-aknak is tagja, illetve a G20-aknak is tagja. Megjegyzendő, hogy energia területén teljes mértékben önálló állam, önellátó állam. Tíz tartományból, három területből álló föderáció. Sokáig gyarmat volt, illetve függő helyzetben volt. Eredetileg a franciák kezdték gyarmatosítani az 1700-as években, majd a britek gyarmatosították, majd a britektől próbált elszakadni. Ennek is az eredménye lett az 1931-es westminsteri statútum, ami elhozta nagyjából szinte a teljes függetlenséget Kanadának, amely végül is megjelent írásbelileg, jogilag is, minden aktussal a Canada Act 1982, amely megszüntette még a maradék látszólagos függést is. Bár az államfő II. Erzsébet királynő, de alkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia van az országban.

Kanadáról még annyit szeretnék elmondani, érdekes, és én sem tudtam, csak most, hogy utánanéztem, hogy mit is jelent a neve Kanadának. Az őslakosságnak, az irokézeknek, az irokéz indiánoknak egy elnevezése, falu, település, és amikor az első gyarmatosítók megérkeztek és létrehozták az első településeiket, az irokézek ezt Kanadának hívták, és így ragadt meg ez a név, hogy Kanada, hogy miért is lett Kanada.

Tehát egy ilyen ország, amely iparilag ennyire fejlett, nyilván fontos, hogy a légi közlekedési megállapodások megszülessenek. Így az Európai Unió is létrehozta, ezen belül Magyarország is. Nyilván amikor Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor a csatlakozási eljárás során vállalta, hogy valamennyi nemzetközi szerződést ő is alá fog írni, ő is csatlakozik ezekhez a nemzetközi szerződésekhez, és ő is ugyanolyan tagja lesz, mint a többi európai uniós ország, amely már korábban is tagja volt az Európai Uniónak, és korábban megkötötte ezeket a szerződéseket. Nyilván ezt törvényi szinten kell jóváhagyni, és ezért nyilván a magyar parlamentben a Jobbik-frakció is támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai