Felszólalás adatai

Körülbelül 17-18 évvel ezelőtt Németh Zsolt képviselőtársammal, aki jelenleg a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, számos fórumon tettünk erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Magyarország mindenkori költségvetésének 1 százalékát a határon túli magyarok támogatására és a magyar-magyar kapcsolatok építésére, fejlesztésére fordítsuk. Ezek az erőfeszítések a magyar-magyar csúcstól kezdve a tisztelt Ház falain belül történtek, és el kell mondani, hogy mind a mai napig egyetlen kormánynak sem sikerült még csak meg sem közelíteni ezt az összeget. A jelenleg előttünk lévő központi költségvetés kiadási főösszege 11 600 milliárd forint, a nemzetpolitikai célokra fordítható kiadások összege 17,7 milliárd forint, ez 1,5 ezrelék, vagyis 0,15 százalék.

(9.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez után a bevezető után azért szeretném nyomatékosan leszögezni, hogy ez nem a kormány szándékát tükrözi, hanem a lehetőségeket, amelyekkel szembe kell néznünk. Egy pénzügyi-gazdasági válságsorozatnak remélhetőleg a vége felé tartunk, még éppen csak látjuk az alagút végét. Ilyenkor a szándékot egyértelműen mutatja az, hogy a nemzetpolitikai kiadásokkal kapcsolatos összeg 8,7 százalékkal növekedett a 2013. évihez képest, tehát a szándék egyértelmű.

Ebből a költségvetési, nemzetpolitikai kiadásokkal kapcsolatos részből két dolgot szeretnék nagyon röviden kiemelni; ez két nagy pilléren nyugszik. Az egyik az egyszerűsített honosítással, a kettős állampolgárság intézményrendszerével kapcsolatos. A legfrissebb adatok szerint 527 ezer kérelem futott be, és 460 ezren tettek állampolgársági esküt. Ez egy óriási szám. Ráadásul a következő esztendőben, a választás évében a Külügyminisztériumnak ezzel kapcsolatban is biztosítania kell a külképviseleteken a megfelelő személyi hátteret és a megfelelő infrastruktúrát. Úgy gondoljuk, hogy ez a költségvetés ezt megfelelően kezeli és biztosítja.

A másik nagy pillér a Bethlen Gábor Alap, amely arra hivatott, hogy az elszakított területeken élő nemzetrészek, magyar nemzeti közösségek anyanyelvű oktatásában és a művelődés, a nemzeti kultúra ápolása és fejlesztése területén, valamint a Kárpát-medencén belüli magyar-magyar kapcsolatok ápolása és fejlesztése területén megfelelő összegek álljanak rendelkezésre. Ezen belül egyetlen dolgot szeretnék kiemelni, a Határtalanul-programot, amely arra hivatott, hogy a következő nemzedékek magyarságtudata meglegyen, hogy a következő nemzedékek - a mai kisiskolások és középiskolások - megismerjék a történelmi hazát. A program célkitűzése szerint minden középiskolásnak és kisiskolásnak, általános iskolásnak tanulmányai során legalább egyszer el kell jutnia egy határon túli magyar közösséghez, és fordítva is, a határon túl élő magyarok kisgyermekei, iskolásai jussanak el Magyarországra. Ez az összeg, ami rendelkezésre áll, nagyon kevés ahhoz, hogy ez megvalósuljon, ezért több képviselőtársammal egy módosító indítványon dolgozunk, hogy ezt az összeget megnöveljük. A jelenleg rendelkezésre álló összeg többszörösére lenne szükség. Megkeressük azt a határt, ami még biztosítható ezen a kereten belül, hogy ez a program valóban kiteljesedhessen, és elérhesse célkitűzését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom megkerülni most sem, hogy elmondjam azt, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségek anyanyelvű oktatásának és nemzeti kultúrájának ápolásához nem Magyarországról kell forrásokat biztosítani, hanem abban az országban kell megkapniuk, ahol élnek, ahol adófizető állampolgárok, ahol születtek, ahol az őseik falvakat, városokat építettek, nemzeti kulturális intézményeket hoztak létre, és vérükkel védték ezt a földet. Alanyi jogon jár tehát nekik, hogy az általuk befizetett adóból visszakapjanak annyit, hogy a saját iskoláikat ők kezelhessék, ők fejleszthessék, hogy kultúrájukat ápolhassák, és ennek a záloga, ennek a garanciája, biztosítéka a teljes körű és a tényleges autonómia; erre kell törekedni.

Remélem, hogy most október 27-én a székelyek nagy menetelése egy áttörést hoz ezen a területen. Persze ez nem jelenti azt, hogy rövid lesz az út; göröngyös és hosszú lesz az út, de ezen az úton végig kell járni. Akkor is kell majd, ha területi autonómiájuk, ha teljes körű kulturális autonómiájuk lesz; akkor is kell nemzetpolitikai célokra költségvetési összegeket biztosítani a magyar-magyar kapcsolatok ápolására, fejlesztésére, de akkor már nem kell 1 százalék, akkor valószínűleg kevesebb is elég lesz. Ebben bízva - addig, amíg ezt az állapotot el nem érjük, hogy egyes magyar közösségek teljes körű és tényleges autonómiát kapnak - addig viszont növelni kell minden évben a költségvetésen belül a nemzetpolitikára fordítandó összeget.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)