Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlési választókörzetemben, Győr történelmi belvárosának központjában található a Káptalandomb, amely kiemelkedő jelentőségű, és az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része a városunknak. Ez a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál fekvő hordalékkúp Győr város legősibb része, amelynek mai képe közel három évezredes fejlődés eredménye. Az utcák és a terek beépítésének vonala, a házak elrendezése, a látszólagos beépítési szabálytalanság nem a véletlen műve: a Káptalandomb minden szegletének sajátos oka, története van. Itt található Győr két legősibb, egyben legjelentősebb műemléke, a Püspökvár és a bazilika. A győri püspökséget Szent István királyunk alapította uralkodásának első évtizedében, a győri bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Az impozáns épületben látható az egyházmegye egyik legféltettebb kincse, Szent László királyunk hermája és vértanú püspökünk, Boldog Apor Vilmos síremléke. Fontos történelmi emlék, hogy II. János Pál pápa 1996-ban győri látogatásakor itt tartott szentmisét. A Szent László-herma a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke.

(14.50)

A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én, László-napon ünnepi körmeneten hordozzák körbe szent királyunk hermáját.

A bazilika másik kincse az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített Könnyező Szűzanya-kép, ami 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

A bazilikában található Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is, akit 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák galád módon meggyilkoltak. A vértanú püspököt 1997. november 9-én, II. János Pál pápa avatta boldoggá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolat röviden még a győri Káptalandombon található épületekről. Itt működik a Hotel Konferencia épülete, az Apor Vilmos tér 3. szám alatt. A jelenlegi szállásszolgáltató hely funkciójú épület az 1980-as évek derekán létesült, Lőrincz József Ybl-díjas építész tervei szerint, az akkori Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vendégházaként. Részben az épületben, részben támasztó falazatokként benne foglaltatnak az egykori III. és IV. századi római erőd falai és őrtornyai.

Az épület dombszinti teraszának oldalfalát részben ez utóbbi műemlékek, részben a XV. századi gótikus városfal és az egykori várostorony rejtett alapfalai képezik. Ez utóbbiak ezért különösen jelentősek, mert az egyetlen olyan magyar vár védművét képezték, amelyet maga Hunyadi János sem tudott ostrommal bevenni. Az épület északnyugati homlokzata előtt található a Szent István koránál is régebbi, egykori templom alapfala, valamint Szent Mihály arkangyal fogadalmi szobra.

Másodikként említem a Hittudományi Főiskola épületét, amelynek címe Káptalandomb 7. Az épület az 1920-as évek elején létesült neoromán stílusban, kezdetben papi szemináriumként funkcionált. Jelenlegi főiskolai funkcióját az 1990-es évek dereka óta tölti be. Az épület hídszerű főbejárata a Káptalandomb nyugati feljáratát szegélyező XVI. századi reneszánsz erődfalra támaszkodik, az épület kertjében a Kastély-bástya, ami XVI. századi reneszánsz szögleterőd, ágyútermének bejárata nyílik. Az épület nem elsősorban mint épített emlék jelentős, hanem hitéletünk lelkipásztorai újabb és újabb generációinak nagyon magas színvonalú képzése szempontjából. Itt jegyzem meg, hogy az épület felújítása éppen napjainkban is zajlik.

Harmadikként említem a felsorolásban a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületét, amelynek címe Győr, Gutenberg tér 1. Az épület több építési fázis során nyerte el jelenlegi, késő barokk arculatát. A korábban is egyházi tulajdonú és papi otthon célú épület a XVIII. század során nyert épületmagasítást, az egykori földrengésben súlyosan megrongálódott és alsó falszintig visszabontott középkori várostorony építőanyagának felhasználásával. A könyv- és kincstárépület építészeti jelentőségét a benne található kegytárgy- és könyvritkaságok gyűjteménye messze felülmúlja. Az egyházmegyei kincstár, melynek zöme a szakrális szertartások papi és főpapi liturgikus tárgyainak, ruházatának és szentségimádás eszközeinek európai viszonylatban is igen jelentős gyűjteménye, 1945-ben a karmelita templom kriptájában titkos körülmények között elfalazásra került.

Boldog Apor Vilmos püspök rendelkezésére a karmelita perjel, a püspöki titkár, dr. Zágon József  később Mindszenty József hercegprímás titkára  és az egyházmegyei építész, Szabó Gyula a kincseket az orosz megszállók városba jövetele előtti éjszakán, 1945. március 27-én dokumentáltan ládákba helyezte és elfalazta. Boldog Apor Vilmos püspök előtt sírig tartó fogadalmat tettek az érintettek, mely szerint a rejtekhely mibenlétét a biztonságos idők eljöveteléig fel nem fedik. Az 1970-es évek végén az egykori karmelita perjel Kanadában kelt végrendeletében tudatta a kincsek rejtekhelyét, amelyek hiánytalanul és teljes épségben megkerültek, így képezvén a jelenlegi kincstár gyűjteményének legfontosabb kincseit. A regényes kincsrejtésnek Galgóczy Erzsébet állított emléket egy kisregényében, amelyből film is készült, ennek a címe: Szent Kristóf kápolnája. Az egyházmegyei könyvtár igen jelentős írott anyagot őriz, amelyből kiemelve képez különös értéket Mátyás király Corvinája.

Negyedikként említem a Szent László Látogatóközpont épületét, amelynek címe Győr, Káptalandomb 13. Több építési fázison keresztül nyerte el mai alakját, közép- és alapfalai középkori eredetűek, tömege reneszánsz, homlokzata barokk stílusú. Az átmenő udvaros épület őrzi a Káptalandomb jelen szakaszára jellemző kisebb, a Mosoni-Duna irányába tartó középkori közök emlékét, térfal formában. Az épület déli fala előtt, közvetlen az utca burkolati szintje alatt húzódik a IV. századi római erőd feltáratlan fala.

A 2012-ben teljes felújításon átesett épület nevében hordozza funkcióját, az elsősorban itteni szakrális emlékek látogatóinak informálása, kiadványokkal segítése, csoportok fogadása. Az épületben kapott helyet a kegytárgyüzlet, valamint büfés és szociális blokk is, amely eleget tesz a mozgáskorlátozott látogatók igényeinek is.

És végül, de nem utolsósorban a Püspökvár épületéről szeretnék néhány gondolatot mondani. Ennek a címe Győr, Káptalandomb 1. Magyarország egyik legnagyobb jelentőségű épített örökségi eleme. Eredete a római korra vezethető vissza, központi tornyának magvát tekintve életkora 1700 év. Egyesíti magában az egyházmegye igazgatási központját a püspök székhelyével, Boldog Apor Vilmos püspök vértanúságának emlékhelyét, valamint Győr szakrális és hadi építészetét a IV. századtól napjainkig. A védelem szempontjából a szakrális funkció és az e körben fogant épített emlékek egyértelműek, a hadi építészeti vonatkozás szempontjából a kép azonban sokkal bonyolultabb.

A Püspökvár épülete magjában hordozza az egykori római őrtorony és a csatlakozó erőd falait, a Szent István király idejéből való ispáni vár falait, a XV. századi gótikus vár falait és építményeit, valamint a XVI. századi reneszánsz erőd, a teljes Püspökvárat és a győri teljes történelmi belvárost ölelő szöglet erődjeit, kötőgátjait és a mindezekhez szervesen kapcsolódó többszintes kazamatarendszert.

A Püspökvár kertje ez utóbbi, XVI. századi reneszánsz erőd Kastély-bástya nevű szögleterődjén nyugszik a Rába és Mosoni-Duna folyók felett, több emelet magasságban. A Kastély-bástya igen szoros épített egységet képez föld feletti és föld alatti kazamatával, a délre eső és a Bécsi kapu térre érő Sforza-félbástyával, amely jelenleg lapidárium funkciójú, valamint a Duna-bástyával, amely a Kastély-bástya keleti folytatása. A reneszánsz erőd különleges értékét képviseli a teljes épített egysége, amely a Püspökvárat is magában foglalja, de területében jelentősen túlnő azon, így a teljes védelmet igényli.

Eszmei és kereszténység szempontú értéke Európában egyedülálló. 1598-ban, visszafoglalásakor az akkor ismert egész világ ünnepelt, mai szemmel nézve is ez egy jelentős történelmi esemény, együtt üdvözölték a legtöbb röpirattal, tudósítással és a legkülönfélébb művészeti alkotással. Általa hívták Győrt Európa kapujának, Európa védőpajzsának. Legfontosabb szimbóluma e világtörténeti eseménynek a győri vaskakas, mely egyedülálló módon, együtt ábrázolja az apostoli kettős keresztet, a reformáció érckakasát és a félholdat. Üzenete a világ számára ma is örök érvényű és egyetemes: „Egy az Isten!” A győri vár visszafoglalásának emlékére Európa-szerte Strasbourgig még ma is állnak a keresztény hit győzelmét hirdető, úgynevezett ,győri keresztek.

A győri Püspökvár így négy várat is magában foglal, jelentőségük egyenként is túlnő hazánk határain. A Püspökvár az egyházmegye hivatali épületein kívül zárt boltozatokkal merevített, belső udvar formájában magában foglalja még az úgynevezett Zwingert, ez egy középkori, úgynevezett kutyaszorító, amely az ispáni vár gótikus várba olvadásával az Arx előkapujaként szolgált. A lakótorony és a Zwinger metszéspontjában található a kétszintes Dóczy-kápolna, mely osztott terével a gótika ritka csillaga.

(15.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozva az államtitkár úr bevezetőjéhez, megerősítem én is, hogy több százezer ember látogat el éves szinten a Káptalandombra, megtekinti az imént általam ismertetett hírességeket, nevezetességeket, és ráadásul, ahogy említettem, több fontos intézmény is működik Győrben a Káptalandombon. Mindezek alapján maximálisan támogatom a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítását, egyúttal felhívom a képviselőtársaim figyelmét arra, és meghívót is átadok szóban, hogy ha Győrben járnak, akkor mindenképpen tekintsék meg a győri Káptalandomb érdekességeit, történelmi nevezetességeit.

A magam részéről a Fidesz nevében, a Fidesz vezérszónokaként megerősítem, hogy a Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényt maximálisan támogatom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)