Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisz­té­riumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ugye, ön azt kérdezi, hogy észrevette-e már a kormány, hogy értelmes munka, termelőtevékenység hiányában a közmunkaprogram megbukott. Én pedig azt szeretném öntől kérdezni, hogy észrevette-e már, hogy a Jobbik a közfoglalkoztatással kapcsolatban homlokegyenest másképpen nyilatkozik. Ön konk­rétan ‑ néhány nappal vagy héttel ezelőtt egy adásban hallgattam ‑ azt nyilat­kozta, hogy a közfoglalkoztatotti minimálbér és a minimálbér közötti különbség túlságosan kicsi, most pedig ön azt mondja, hogy túlságosan nagy. Ugyanaz a helyzet a létszámmal kapcsolatban. Akkor, amikor a KSH adatai megjelennek, önök azt mondják, hogy a kormány csak kozmetikázásra használja a közfog­lalkoztatotti létszámot, ezelőtt pár nappal pedig Tiszavasvári polgármestere, aki tudjuk, hogy jobbi­kos polgármester, azért tüntetett, mert még több embert szeretett volna bevonni.

Kedves Képviselő Úr! Ott a végeken a közfog­lalkoztatás gyakorlatilag arról szól, amiről ön most beszél. Tiszavasvári kapcsán kérdezem öntől, hogy ha 64 ember árkot tisztít, további 62 ember pedig járdát, útpadkát javít ‑ amit egyébként az önkor­mányzat kért mint lehetőséget ‑, ők hasznos vagy haszontalan munkát végeznek-e. Kérdezze meg az ottani polgármestert, egész biztos vagyok benne, hogy azt fogja mondani egyébként, hogy hasznos tevékenység az adott térség szempontjából.

Tisztelt Képviselő Úr! Látszik, egyértelműen látszik, hogy ha a közfoglalkoztatást abból a szempontból vizsgáljuk, hogy egyébként a segély helyett szeretnénk munkalehetőséget az emberek számára biztosítani, akkor ezzel mindenki egyetért, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy egyetért. Azt is, ha megfigyeli… ‑ és azt mondta, hogy nem talál ilyen példát. Nagyon szívesen akár személyesen is tudok önnek mutatni jó néhány olyan települést Borsodban, Szabolcsban, Nógrádban, de teljesen mindegy, hogy hol mondom, amiről ön beszél. Mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, értéket teremtenek, be­szállítanak az önkormányzat konyhájára, jó minőségű terméket használnak föl. Tehát lehet, hogy igazak lettek volna ezek a mondatok ezelőtt négy-öt évvel, de nem igazak most. Tehát a célunk egy­értelműen az, hogy olyan helyre adjunk lehetőséget, ami mögött értelmes, érték­teremtő munka van.

Hogy lehet-e 250 ezer vagy 300 ezer, vagy 400 ezer embernek ‑ mert ennyire lenne most szükség -ér­telmes, értékteremtő munkát adni télen-nyáron, és vajon azt a 400-500 milliárd forintot, ami mondjuk, 400 ezer emberre szükséges, a költségvetés bírja-e, az majd egy újabb érdekes kérdés. Vagy vajon érdemes-e azon elgondolkodni, hogy a közfoglalkoztatást, amit korábban is jeleztünk, nem egy tartós foglalkoztatási formának tekintjük, mert akkor nagy bajt csinálnánk, ha egyébként az történne, hogy a vállal­kozás azért nem talál munkaerőt ‑ és erre van példa, mondjuk, idény­munka környékén a mezőgaz­daságban ‑, mert túlsá­gosan nagy - idézőjelben ‑ a közfoglalkoztatás. Tehát úgy kell ennek a rendszernek működnie, hogy min­denki értelmes munkát tudjon elsősorban a verseny­szférában, de ahol nincs jelen a versenyszféra, ott a közfoglalkoztatás terén is.

Olyan programot tervezünk, képviselő úr, amely egyrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való kilépést fogja segíteni, gyorsítani. Nem biztos, hogy mindenkinek közfoglalkoztatáson keresztül kell a versenyszférát megtalálni, ebben egyetértünk. Van olyan, aki azonnal alkalmas a versenyszférás alkal­mazásra, illetve az is egy nagyon lényeges kérdés a közfoglalkoztatással kapcsolatban, hogy a kilépést más módon is segítsük.

Olyan szociális gazdaságot, szociális szövet­kezeteket kell létrehozni, amelyekben néhány éven belül megvan a saját lábra állás lehetősége, és ennek kapcsán gyakorlatilag, ha nem is egyik évről a másikra, de folyamatosan képesek leszünk az embe­reknek értelmes, értékteremtő munkát immáron nem közfoglalkoztatás keretében adni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)