Felszólalás adatai

Tehát úgy látom, hogy kezd megvilágosodni önben is az az igény, hogy ezeket az információkat tovább kell adni, csak akkor éppen erre nem került sor, mert mondom még egyszer: iskolaigazgatóként nem kaptam meg azokat az információkat, amire feltétlenül szükség lett volna ahhoz, hogy egy jobb oktatási intézményben tevékenykedhessek.

Ettől függetlenül meg kell hogy említsem, hogy több fórumot tartottam a választókörzetemben, ezeknek a fórumoknak a kérdéseiből idézek egypárat.

(11.40)

Pedagógusok tették fel ezeket a kérdéseket: mi lesz a felújított kisiskolákkal? Mennyivel lesz nagyobb esélye egy vidéki roma tanulónak egy 30 fős osztályban, mint mondjuk, egy 17-18 fősben? Kapnak-e plusztámogatást azok az iskolák, ahol magas a hhh-s gyerekek aránya? A nemzetiségi iskolák működésére vonatkozóan tartalmaz-e változást a törvény? Eddig kevesebb tanulói létszámmal is indítható volt osztály.

Aztán a továbbiakban: hogyan alakul a finanszírozás helyzete az egységes iskolák esetében? Igazgató kinevezésével kapcsolatban: valóban háromtagú bizottság fogja eldönteni, hogy ki legyen az iskolaigazgató vagy más vezető? Ki ítéli meg és milyen alapon a megbízhatóságot és az erkölcsösséget? Milyen alapon választják ki a bizottság tagjait? A törvény elfogadása milyen mértékű pedagóguselbocsátással fog járni? Lesz-e óraszámemelés? Hogyan alakul a szaktanácsadói rendszer, visszatér-e a szakfelügyeleti rendszer? A gyógypedagógiai képzés visszaállításának kérdése: változik-e az integráció helyzete? Még egy-kettőt felsorolok: a pedagógus-életpályamodell szerint az 50 év felettieknek járna-e óraszámkedvezmény? Az egész napos oktatásba hogyan illeszkedik a zeneiskola, a művészeti oktatás? - és így tovább. Lesz-e gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az iskolában, milyen feltételekkel?

Ezeket a kérdéseket csak úgy kiragadtam, ezek mellett számtalan olyan kérdést tettek föl, amelyekre - és hangsúlyozni szeretném, hogy ez 2011. október 19-én volt - az elmúlt egy évben igenis választ tudtunk adni, és választ is adtam a választókörzetemben. A pedagógusok nagy része - nem azt mondom, hogy 99 százaléka, de nagy része - megértéssel volt a törvényátalakítással kapcsolatban, hiszen érezték ők is azt, hogy ennek a folyamatnak, amit most elindított a kormány, ennek az esélye megvan a társadalomban, és megvan az akarat ahhoz, hogy ezt meg is tudjuk valósítani. Akármennyire is szeretnék egyesek azt, hogy valamilyen úton-módon visszafordítsák ezeket a folyamatokat, ezt nem tudják megállítani.

A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényben azt olvashatjuk, hogy az Országgyűlés 2011 decemberében nagy többséggel elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól, a nemzetiségek jogairól, a szakképzésről, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvényeket. Az új törvények alapján a helyi önkormányzatoknak az állami közfeladat ellátásában korábban betöltött szerepe a jövőben jelentősen átalakul: 2013. január 1-jétől a jelenleg a helyi önkormányzatok fenntartásában lévő köznevelési intézmények fenntartói feladatainak megszervezésében, a köznevelési feladatok irányításában is változás áll majd be, mert az államnak kell gondoskodnia a köznevelési feladatok ellátásáról.

Az Országgyűlés a 2012 júliusában elfogadott 2012. évi CXXIV. törvénnyel módosította a nemzeti köznevelési törvény még hatályba nem lépett szabályait. A korábbi években alkalmazott intézményfenntartói fogalmat átalakította, és bevezette a települési önkormányzatok vonatkozásában a működtető fogalmát. A fenntartási feladatokat 2013. január 1-jétől kezdve a nemzeti köznevelési törvény szabályai alapján minden esetben az állam látja majd el. Ez az állami fenntartás teremti meg a garanciáit annak, hogy az eltérő erőforrásokkal és lehetőségekkel rendelkező települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények működtetésében az elmúlt évtizedekben kialakult jelentős különbségek kedvező irányba változzanak meg. Ennek célja, hogy a köznevelés közszolgálattá válva a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremthesse meg. Mindennek a garanciáit az államnak kell biztosítani úgy, hogy intézkedéseivel érdemben segítse a hátrányos helyzetű településeken, térségekben működő köznevelési intézmények kiemelt támogatását, az ott tanulók, dolgozók felzárkóztatását, egyúttal egységes és átlátható szabályozási mechanizmusokkal irányítva a köznevelés rendszerének legnagyobb állami ágát.

Az oktatási és tudományos bizottsági ülésen elmondtam, hogy a köznevelés-fenntartói feladatok átszervezésével lesznek győztesek és természetesen vesztesek is. Azt szeretném, ha a diákok lennének a győztes oldalon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces felszólalásomban már említettem, de talán válasz Varga képviselő úrnak is, aki éppen most jött be, hogy 2002-ben az állami normatíva 80 százalék volt, ehhez 20 százalékot kellett hozzátenni az önkormányzatnak. Nem sorolom most már föl, mert a kétpercesben elmondtam, de ez a trend megfordult, az önkormányzatokat olyan helyzetbe hozták 2008-ig, 2009-ig, hogy az önkormányzatnak kellett a nagyobb részt odatenni, hogy egyáltalán működhessen az intézménye. Nem csoda, hogy a kistelepülések fizetésképtelenné váltak. Pró és kontra vélemények hangzanak el, de a legtöbb kistelepülési polgármester üdvözölte az állami beavatkozást. Az előző kormány semmilyen lehetőséget nem biztosított a kistelepülési intézmények megtartására, fenntartására. Adóbevételek nem voltak, nincsenek, a munkanélküliség százalékos aránya igen magas. Zárójelben jegyzem meg: vannak olyan települések, ahol nemhogy 30 százalékos, hanem eléri a 40 százalékot a munkanélküliségi ráta. Ebből a kilátástalan helyzetből kell kiindulni, és újjászervezni az oktatás feltételeit.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)