Készült: 2024.05.16.22:19:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

270. ülésnap (2013.04.22.), 279. felszólalás
Felszólaló Mile Lajos (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:31


Felszólalások:  Előző  279  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MILE LAJOS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak nagyon röviden szeretnék három módosító javaslat mellett érvelni. Kettő ebből akár még jelentéktelennek is tűnhetne vagy legalábbis így első ránézésre nem olyan meghatározónak, ám mégis lehet olyan helyzet, amikor ennek a fontossága megnő, és éppen ez a két módosító javaslat lenne hivatott arra, hogy a későbbi problémákat, zavarokat orvosolja. Mindkét módosító az 5. §-t kívánja módosítani.

Az első esetben arról van szó, hogy abban az esetben, hogyha a bizottságba - az én fogalomhasználatom szerint a nemzetbiztonsági bizottságról van szó - jelölt képviselővel szemben vagy vele kapcsolatban felmerülnek az Alkotmányvédelmi Hivatal részéről fenntartások, akkor ebben az esetben kit is kell erről értesíteni. Én az eredeti javaslatot egyetlen elemmel szeretném bővíteni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is kapjon erről értesítést. Hiszen nemcsak a frakcióvezetőnek, nemcsak a polgári szolgálatokért felelős miniszternek lehet kompetenciája ebben a dologban, hanem azt gondolom, hogy az illetékes bizottság, esetünkben a nemzetbiztonsági bizottság elnökének is tájékozódnia kell, és tájékoztatást kell kapnia erről az esetleges problémáról, hiszen azt gondolom, hogy ennek a belátása elég evidens. Tehát nincs szükség különösebb magyarázatra, az adott bizottság elnökéről beszél ez a módosító javaslat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A második javaslatom pedig arról szól, és ez kicsikét érinti azt is, hogy ki mekkora felelősséggel vegyen részt a döntéshozási folyamatban, ez a módosító azt kívánja módosítani, hogy abban az esetben, hogyha mégis az Országgyűlés elnöke dönt, hogy az aggályok ellenére is megtartja-e a jelölést, tehát kinevezi-e a nemzetbiztonsági bizottság tagjának az adott képviselőt, akkor ezt ne úgy tegye, hogy ne kérje ki az adott bizottság véleményét.

(19.30)

Tehát azt javaslom, annyiban módosuljon az eredeti szöveg, hogy úgy döntsön az Országgyűlés elnöke, hogy előtte az illetékes bizottság, esetünkben a nemzetbiztonsági bizottság véleményét kikéri. Azt gondolom, hogy ez az elnök számára is egy felelősségteljesebb döntést tesz lehetővé, hiszen ha tájékozódni kíván, márpedig ilyen esetekben nem árt, akkor szintén az a legegyszerűbb, a leghatékonyabb és legfontosabb, ha a bizottságot is megkérdezi.

A harmadik módosító szintén a jogorvoslattal kapcsolatos. Megtartanám a mostani gyakorlatot. Abban egyetértünk a többiekkel, akik ezzel kapcsolatban beadtak módosító indítványt, hogy az nem helyes, ha semmiféle jogorvoslatnak helye nincs egy esetleges eljárás után. Tehát azt javaslom, hogy továbbra is a nemzetbiztonsági bizottság legyen a jogorvoslati fórum. Ha ezzel kapcsolatban felmerülnek aggályok, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ilyen-olyan okoknál fogva esetlegesen nem volt tökéletesen kompetens az eddigi gyakorlat folyamán ennek eldöntésében, akkor tessék a bizottságot olyan helyzetbe hozni, hogy valóban érdemi és megalapozott döntést hozhasson.

Tehát az semmiféleképpen nem helyes, nagyon sok normát sért, ha a jogorvoslat lehetőségét megszünteti a törvénymódosító javaslat. Az én módosító javaslatom nagyon egyszerű. Maradjon ez meg a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörén belül, ám lássuk el olyan minőségű és mennyiségű információval a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy felelősséggel dönthessen az ilyen emberileg is kényes kérdésekben.

Erről a három módosítóról szerettem volna önöknek beszélni, és köszönöm szépen a támogatásukat.




Felszólalások:  Előző  279  Következő    Ülésnap adatai