Felszólalás adatai

DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatunk megtárgyalásakor nem tekinthetünk el attól, hogy megvizsgáljuk, milyen környezetben, milyen feltételek között érkezik ez a javaslat, azaz milyen állapotban találja az egészségügyi ágazatot.

Önök is ismerik azokat a problémákat, amelyek a magyar egészségügyben az elmúlt években olyan súlyossá váltak, hogy már az egész ellátórendszer működőképességét veszélyeztették, veszélyeztetik. Az ágazat a fenntarthatóság peremére sodródott, a betegutak kaotikusak, emberi erőforráskrízis van, egészségügyi intézményeink pedig sosem látott adósságállománnyal küzdenek. Mindezt tovább nehezítették azok az úgynevezett csontvázak, finomabban szólva, azok a korábban ismeretlen tények, költségvetési tételek, amelyekkel az elmúlt hónapokban az új kormánynak kellett szembenéznie.

Ebben a helyzetben a legfontosabb az volt, hogy az ágazat túléljen, ezért minden lépésünket az vezérelte, hogy a működőképességet meg tudjuk őrizni. A 2010-es év tehát az egészségügy működésének biztosításáról szólt és szól, a következő esztendő viszont már a fenntartható átrendeződés éve lesz.

A tisztelt Ház előtt lévő egészségügyi javaslataink ennek az átrendeződésnek a feltételeit, keretrendszerét teremtik meg. A tervezetben már olyan elemekkel is találkozhatunk, amelyek a Semmelweis-tervben, a nemrég bemutatásra került átfogó szakmai vitairatban foglalt legfontosabb célkitűzések felé tesznek lépéseket. Nem feledkezhetünk meg róla, hogy Semmelweis-terv vitairat, az abban foglaltak a szakmával való párbeszéd után nyerik el végső formájukat, de mindez jól jelzi: a változásokra, változtatásokra módszeresen készülünk.

Engedjék meg, hogy ismertessem az előterjesztés legfontosabb elemeit. Először is szükség van az egészségügyi ellátás struktúrájába történő beavatkozásra, korrekcióra. Másodszor: olyan javaslatokat teszünk, amelyek az egészségbiztosítási rendszer ésszerű működését szolgálják. Ezenkívül lépéseket teszünk az emberi erőforráskrízis kezelése érdekében az egészségügyi életpályamodell kidolgozásához szükséges valid adatok megszerzésére. Negyedszer: a kormányprogramban lefektetett elvek mentén olyan gyógyszergazdálkodást szeretnénk, ahol a betegek érdekének érvényesülése, a gyógyszerellátás biztonsága, a gyógyszerész szakmai felelősségének és függetlenségének helyreállítása, a közvetlen lakossági gyógyszerellátás nemzeti érdekkörben tartása és a gyógyszerellátás finanszírozhatóságának megteremtése egyszerre van jelen. És végül, de nem utolsósorban: a fogyatékkal élők ellátásában törvényi pontosításokra, egyszerűsítésre volt szükség a betegellátás minőségének javítása érdekében.

Engedjék meg, hogy kicsit részletesebben is kifejtsem, milyen rendelkezésekre van szükség az említett célok megvalósulása érdekében!

A javaslat az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításával az egészségügyi ellátás struktúrájában tapasztalható anomáliákat kívánja felszámolni a szolgáltatói érdekek mentén. A módosítás rugalmasabbá teszi a kapacitások átrendezését, elsősorban a kapacitásátcsoportosítás feltételei tekintetében. A gyakorlati tapasztalatokra is figyelemmel, annak érdekében, hogy a szerkezet átlátható legyen, a kapacitásfelosztási eljárást háromévente kell a jövőben elvégezni, a jelenlegi eljárás befejeződését követően első ízben 2013-ban. Az ellátási terület meghatározásának jelenlegi szabályozása számos szolgáltatót érintett hátrányosan, a javaslat ezen a helyzeten is változtatni kíván.

Jelentős eleme a tervezett szabályozásnak, hogy az átfedésmentesség követelményét a jövőben a speciális ellátotti kör részére ellátást nyújtó szolgáltatók esetében - itt az egyházi szolgáltatókat, valamint az úgynevezett egyszakmás szolgáltatókat említem meg -, valamint az uniós pályázat alapján befogadásra kerülő egészségházak esetében nem kell alkalmaznunk.

(12.00)

Megszűnnek az ellátórendszer nehezen értelmezhető kategóriái, így a súlyponti kórházak felsorolása kimarad a törvényből. A javaslat lerakja a struktúra teljes átalakításának alapjait, utalva arra, hogy az egészségügyi szakellátás szervezése és koordinálása a jövőben - külön törvény által meghatározott módon - a szolgáltatók együttműködésével kell hogy történjen.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt módosító rész a beteg- és szolgáltatóbarát egészségbiztosítási rendszer kialakítását célozza. Ezen körben felszámolja a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatban felmerült problémákat és joghátrányokat, növeli a biztosító ellenőrző szerepét, valamint pontosítja az ellenőrzések során alkalmazható szankciók mértékét és feltételeit.

Kiemelten fontos az emberi erőforrás problémája. Az egészségügyi dolgozók áldozatos munkája sem szakmailag, sem pedig anyagilag nincs kellő módon megbecsülve, ezért is gyorsult fel az utóbbi években a magyar orvosok, ápolók és más szakdolgozók külföldre vándorlása. Mindehhez az itthon maradt egészségügyi dolgozókra még fokozottabb terhet, felelősséget ró.

Egy széles körű, egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozása ezért elengedhetetlen. Az életpályamodellben szereplő stratégiai lépések segítségével ugyanis meghatározhatók azok a beavatkozási pontok és lehetőségek, amelyekre alapozva rövid, közép- és hosszú távú programok dolgozhatók ki az e területen dolgozók helyzetének javítására, és ezáltal közvetetten és párhuzamosan az egészségügyi ellátás színvonalának növelésére.

A javaslat a kidolgozandó életpályamodellhez kapcsolódó rövid távú stratégia törvényi szinten rendezendő kérdéseit kívánja megteremteni. Ezt - az életpályamodell kidolgozásához szükséges valid adatok megszerzése érdekében - az egészségügyi humán erőforrás monitoringrendszere adattartalmának bővítésével teszi meg.

Az egészségügyi dolgozók munkája elismerésének jele az is, hogy a Semmelweis-nap az egészségügyi dolgozók számára munkaszüneti nap lesz. Az egészségügyi oktatás új alapokra történő helyezése is kiemelt célkitűzés. Az egészségügyi ágazati-szakmai képzés és ezen belül a továbbképzés jelenlegi helyzetének rendezése jelen javaslat egyik fontos eleme, hiszen ez az egyik első lépés a szükségletekhez igazodó képzés és az igényekhez igazodó, magas színvonalú ellátás biztosításában.

A gyógyszerellátásban olyan alapvető fontosságú változtatásokat szeretnénk, amelyek indokolják, hogy ezeket részletesebben is ismertessem. A nemzeti együttműködés programja a gyógyszertár-létesítés és -működtetés újraszabályozásának szükségességét írja elő. A kormányprogram végrehajtásának első lépéseként a kormány előterjesztésére a parlament 2011. január első napjáig felfüggesztette a közforgalmú gyógyszertárak létesítését olyan településeken, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, továbbá megtiltotta a gyógyszertári vállalkozások további fúziójának engedélyezését. Ezen intézkedésével egy időben jelezte, hogy a gyógyszertárak létesítésének és működtetésének szabályait meg kívánja változtatni.

A kormány a gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról 2010. október elején jelentést terjesztett az Országgyűlés elé. A széles körű adatgyűjtésre alapozott jelentés mindazon folyamatokról és jelenségekről is átfogó elemzést nyújtott, amelyek ma a lakossági gyógyszerellátást jellemzik.

Anélkül, hogy a részletekbe belemennék, hadd idézzem a jelentés összegzésének fontos mondatait: "A nagyvárosokban a lakosság gyógyszerekhez jutásának lehetőségei bővültek, mind a gyógyszertárak számát, nyitva tartási idejének hosszát, mind a gyógyszerválasztékot tekintve, azonban a piaci verseny a lakossági gyógyszerellátás minőségét illetően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A minőségi szolgáltatások országos szintű, egyenletes elterjedése helyett a hozzáférési esélyegyenlőtlenség irányába torzul a rendszer, és a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertárak esetében a működtetést veszélyeztető terhek növekedése figyelhető meg. A jelenlegi szabályozás hátráltatja az államot a minden polgár számára egyenlő feltételekkel nyújtandó gyógyszerellátási kötelezettségének biztosításában."

Mindezek figyelembevételével készítette el a kormány a gyógyszerellátást alapvetően új alapokra helyező tervezetét. A gyógyszerellátásra vonatkozó új szabályozás elsődlegesnek tekinti a gyógyszerellátás biztonságát, a betegérdekek érvényesülését, az állam szabályozó és ellenőrző funkciójának visszaállítását, a gyógyszerész felelősségének és függetlenségének helyreállítását, a gyógyszertár szakmai és gazdasági működtetését, a gyógyszerellátás finanszírozhatóságának megteremtését, a vidéki gyógyszerellátás javítását, a gyógyszertárak szolgáltatásainak fejlesztését és a lakossági gyógyszerellátás nemzeti érdekkörben tartását. Továbbá figyelembe veszi az Európai Unió Bíróságának e témakörben hozott határozatait is.

A javasolt változtatások visszaintegrálják a gyógyszertárakat az egészségügy rendszerébe. A közforgalmú gyógyszertáraknak újra előírjuk a teljes körű gyógyszerellátás kötelezettségét. Jelentősen bővülnek a gyógyszertárak egészségügyi feladatai is. A gyógyszertárban forgalmazható valamennyi termék esetén megköveteljük a helyes alkalmazást célzó tájékoztatást, valamint előírjuk a gyógyszertáraknak a prevencióban és népegészségügyi programokban való részvételét.

Az egészségügyi feladatok újradefiniálása és az elmúlt években kialakult helytelen gyakorlat egyaránt megköveteli a gyógyszertárakban folytatott marketingtevékenység újraszabályozását. Ennek lényege, hogy a gyógyszertárak közötti versenyt a gyógyszertárak által a betegnek nyújtott szakmai szolgáltatók növelésével és javításával kívánjuk elősegíteni. A gyógyszertár egészségügyi feladatainak újrafogalmazása megköveteli, hogy a lakossági gyógyszerellátásért viselt felelősségi rendszert is újraszabályozzuk.

Körültekintő szabályozásra van szükség annak érdekében is, hogy a gyógyszertámogatásra fordított járulékok és központi költségvetési források hatékonyan legyenek felhasználva, ezeket ne nyeljék le eleve veszteséges vállalkozások, illetve ne legyenek adóparadicsomba menekíthetők. Fontos továbbá, hogy más uniós országok gyakorlatához hasonlóan az egészségügyi piac fölötti nemzeti rendelkezés lehetőségét biztosítsuk. Ezek a célok több intézkedés együttes eredményeként érhetők el.

Alapjaiban változik meg a gyógyszertárak létesítésének szabályozása. A javaslat az ellátatlan települések gyógyszerellátási problémáinak megoldására jelentős lépéseket tesz, többek között megteremti a mozgó fiókgyógyszertár létesítésének lehetőségét. Ugyanakkor az Európai Bíróság ítéleteivel összhangban a gyógyszertárral már ellátott településeken újra geográfiai és demográfiai kritériumok meglétéhez kötjük új gyógyszertár létesítését, és ebben a folyamatban egy pályázati rendszer előírásával az államnak az alkotmányos felelősséggel arányos jogokat biztosítunk. Ezáltal megelőzhetővé válik azonos feladatot ellátó, párhuzamos struktúrák további létrehozása.

Helyreállítjuk a gyógyszerész szakember felelősségét a gyógyszertárban folytatott szakmai munkáért. Ezt célozza a személyi jog szabályozásának módosítása és a menedzsmentkötelességek előírása. Biztosítjuk a gyógyszerész szakmai függetlenségét. A gyógyszertárak nemzeti érdekkörben tartásával és a szakmaiság biztosításával szabályozzuk a tulajdonosi szerkezetét, amely folyamatosan kerül megvalósításra, hogy a gyógyszerellátás biztonsága ne sérüljön, és megelőzzük a nemkívánatos gazdasági értékvesztést.

(12.10)

Kizárjuk a gyógyszertári fúziókat, nem tartjuk kívánatosnak, hogy off-shore cégek és gyógyszerpiaci szereplők gyógyszertári tulajdonnal rendelkezzenek. Sávos befizetési kötelezettség körében az elláthatóbb rendszer, az egyszerűbb számítási mód, illetve az alacsony árú generikus termékek és a referenciatermékek támogatásának ösztönzése irányában kerül sor a szabályok módosítására. Az egyes forgalmazók között a befizetés egyenletesebben oszlik majd meg.

A törvényjavaslat az orvosok gyógyszerrendelési és a gyógyszerészek gyógyszerkiadási gyakorlatban jelenleg szankcionáló rendszer helyett egy motiváló, ösztönző rendszer kialakításának kereteit kívánja megteremteni. A javaslat elfogadását követően kezdődhet meg azoknak a kormány- és miniszteri rendeleteknek a megalkotása, amelyek a most kialakított törvényi kereteket további tartalommal töltik meg. Ilyen például a gyógyszertárak szakmai minimumfeltételeinek a korrekciója, a szolgálati renddel, az ügyeleti ellátással kapcsolatos előírások megváltoztatása, a hatósági feladatok áttekintése, a gyógyszertárak egészségügybe történt visszaintegrálásának megfelelő szakmai normák módosítása.

Röviden szeretnék kitérni azokra a módosításokra is, amelyeket eddig nem említettem, de fontos változásokat jelentenek. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása körében pontosításra kerül a vényen feltüntetendő adatok köre. A javaslat előírja azt is, hogy a szűrések során keletkezett adatok személyhez kötött módon kerüljenek megküldésre az országos szűrési regiszter részére. Lehetővé tesszük a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek esetén az oltóanyag-megigényléstől a felhasználásig történő nyomon követhetőségét a visszaélések kizárása és a hatékonyság ellenőrzésének biztosítása érdekében.

Kiemelt járványügyi érdekből a javaslat előírja, hogy a betegellátó a tuberkulózis észlelésekor haladéktalanul továbbítja az ÁNTSZ részére a beteg egészségügyi és személyazonosító adatait, így a felkutatáshoz szükséges intézkedések haladéktalanul megtehetők lesznek. Indokoltnak tartjuk az orvostudományi kutatások szabályozási környezetének módosítását is, figyelemmel a gyakorlati tapasztalatokra, illetve a gyógyító eljárások területén jelentkező új módszerek megjelenésére.

Néhány szót a mefedronról: a bűnüldöző szervek a közelmúltban Magyarországon is több alkalommal foglaltak le mefedront, amely a kábítószerlisták alapján - a szakbizottság álláspontja szerint - visszaélés szempontjából veszélyes új szernek minősül. A mefedron partidrogként történő fogyasztása egyre elterjedtebb. Az elmúlt két év során az Európai Unió több tagállamában vonták nemzeti ellenőrzés alá a hatóanyagot. A szer által jelentett kockázatokra és elterjedtségére tekintettel az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosításával a mefedron is kábítószernek minősül, így az azzal kapcsolatos elkülönítési magatartások a visszaélés kábítószerrel tényállás hatálya alá esnek.

Tisztelt Ház! A nemzeti együttműködés kormánya legfontosabb céljai között szerepel az egészségügy megmentése. Mindez azonban nem megy egyik napról a másikra, egy nehéz, hosszú, de következetes munka áll előttünk. Ebben nagyon fontos lépést jelent az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat, ezért a törvényjavaslattal együtt ehhez a munkához is kérem a támogatásukat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)