Készült: 2024.04.26.04:18:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

342. ülésnap (2014.02.13.), 26. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:14


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A Simon-ügy valóban tele van rejtélyekkel. Eddig csak annyit tudunk, hogy azt mondta, hogy jóhiszeműen járt el, ezt az MSZP vezetősége elfogadta, majd elfogadta a lemondását is. Ezek szerint jóhiszeműségért az MSZP-ben lemondás a szankció.

Ugyanakkor mégis olyasfajta politikai bravúrt hajtott végre az MSZP, ami az európai politikában is ritka, hiszen a Józsa-ügy kapcsán, a Simon-ügy kapcsán, bár már négy éve nincsenek hatalmon a szocialisták, de a hírek még mindig az ő korrupciós ügyeikről szólnak; négy éve messze vannak a kormányzástól, de még mindig az ő illegális pénzügyeik iránt érdeklődik a közvélemény, a média, és szeretnék tudni az emberek, hogy pontosan miért vándorol Józsa István cégéhez hatmilliárdnál is több összeg a Paksi Atomerőműből, vagy miért parkoltat a bankszámláján negyedmilliárd forintot Simon Gábor.

Az MSZP vezetősége azt mondta, hogy meghallgatta Simon Gábort, miután Mesterházy Attila hazaérkezett, és megismerte az indokát a különböző pénzügyi műveleteknek, ugyanakkor azokat sem a mentelmi bizottság előtt, sem a média előtt Simon Gábor és más nem mondta el, nem számoltak be arról, hogy mi ezeknek a pénzeknek a valódi forrása, kitől származnak, és miért kapta Simon Gábor.

Ugyanakkor ezek szerint nemcsak ő tudja azt, hogy ezek az összegek milyen jogcímen kerültek hozzá, hanem a Szocialista Párt vezetése is, Mesterházy Attila is, hiszen miután hazaérkezett washingtoni, nem tudjuk, feljelentő vagy utasításszerző körútjáról, azután ő maga is megismerte Simon Gábor érveit. Ezért kérjük az MSZP vezetését, hogy ha nekik beszámolt róla, ne legyenek cinkosok, ne hallgassanak együtt Simon Gáborral, hanem mondják el a teljes közvéleménynek, hogy vajon mivel indokolta Simon Gábor ennek a nagy vagyonnak a bankszámláján tartását. Amennyiben ezt nem teszik meg a szocialisták, akkor ugyanolyan cinkosok, mint Simon Gábor ebben az ügyben, hiszen tudják a valódi okát ennek a pénzparkoltatásnak, ismerik minden körülményét, de nem mondják el a közvélemény számára. S ugyanúgy falaznak neki, és ugyanúgy cinkosok, mint a Szocialista Párt mentelmi bizottságban ülő tagjai, akik kétszer nem mentek el a bizottság ülésére, kétszer próbálták meg határozatképtelenné tenni az ülést; kétszer próbálták megakadályozni, hogy a törvények szerint, a házszabály szerint, a jogszabályok szerint kiderüljön a valóság Simon Gáborral kapcsolatban. Ők maguk, akik nem voltak ott azon az ülésen, a törvényes kötelességükkel szemben igyekezték ennek az ügynek az előremenetelét a maguk részéről megakadályozni, még akkor is, ha a névrokona Simon Gábornak, a másik Simon Gábor egy nappal korábban még azt nyilatkozta a televíziónak, hogy ott lesz azon az ülésen.

Maga a második vagyonnyilatkozat, amit egy hónapon belül adott le Simon Gábor, csak tovább bonyolította az ügyet, hiszen újabb kérdések merültek fel, újabb vagyontárgyak, ingatlanok, bankbetétek és egyéb jövedelmek kerültek elő, amelyek nem indokolhatók - 9 millió forint talán a különbség a két vagyon között egy hónap alatt -, és ezen nem fog segíteni egyetlenegy autócsere sem, egyetlenegy bujkálás sem; nem tud olyan gyorsan futni egy MSZP-s kampányfőnök, hogy ennek az ügynek a végére ne járhatna a nyilvánosság, ne járhatna az ügyészség, hiszen itt eléggé komoly személyi jövedelemadó be nem fizetésről, eléggé komoly adócsalásokról is szó lehet.

Az egyik legnagyobb rejtély, hogy bár az ügy több mint egy hete kipattant, de Simon Gábor mégis csak ma reggel, titokban, mást beküldve, az utolsó másodpercben mondott le a mentelmi jogáról, és úgy, hogy a képviselőségét visszaadta, lemondott az Országgyűlés elnökénél a képviselői mandátumáról. Mihez kellett ez a 168 óra? Mi történt 168 óra alatt, amiért Simon Gábornak szüksége volt erre az egy hétre a lemondása előtt? Miért a 168 órás hallgatást választotta? Tett-e bármilyen vagyoni műveletet vajon? Volt-e vajon vagyonkimentés ez alatt az egy hét alatt? Ezért kellett ez a pár nap, hogy a vagyoni viszonyait tudja rendezni, hiszen esetleg fél, hogy utána mi következik vele, ha már nem védi a mentelmi jog, nem tud e mögé bújni? És vajon az MSZP tudta-e, hogy miért volt időre szüksége Simon Gábornak, miért kellett neki ez az egy hét, milyen tevékenységet folytatott ebben az egy hétben, amiért nem rögtön az ügy egyértelművé válásakor, csak sokkal később, napokkal később indította el a lemondási folyamatot?

Józsa István pedig szintén személyében egyszerre két dologban is hiteltelenítette az MSZP-t a paksi ügyben. Hiteltelenítette, hiszen a szakmai álláspontját ízzé-porrá zúzta a Szocialista Pártnak. Kiderült, hogy ő csak addig ellenzi ezt az erőműbővítést, ameddig nem kap megbízásokat a Paksi Atomerőműtől, másrészről pedig a szakmai álláspontja is, úgy tűnik, csak a számlatömbjétől függ, hogy azt kinek tudja kiállítani.

Ha járunk-kelünk az országban, sok helyen láthatjuk a Szocialista Párt plakátjait, hogy "új korszakot nyitunk". (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt hiszem, kicserélhetjük arra, hogy "új bankszámlát nyitunk".

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai