A felszólalás szövege:
DR. KERÉNYI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési és pénzügyi bizottság 1999. március 17-én tárgyalta a T/813. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításáról. A bizottsági vita során a többségi vélemény támogatta az előterjesztő céljait, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze.
A garantált ár átfogalmazása a mai viszonyoknak megfelelő, mivel alaptörvényi megfogalmazásban a piaci viszonyokhoz igazodott volna az államilag garantált ár, de állami beavatkozás szükségessége esetén a piaci viszonyok felborulnak, ugyanakkor a piaci szereplők nem tudnak megegyezni. A szabályozás fogalmi rendszerébe beveszi az intervenciós ár fogalmát, amely az irányár meghirdetése esetén kerülne alkalmazásra.
Szükséges lenne a tárcaközi bizottság - alaptörvény 5. § (2) bekezdése - tagjainál a minisztériumok átszervezése kapcsán előállt változásokat átvezetni, ezeket újra pontosítani. Az alaptörvény 8. §-ának módosításával egyértelművé teszi azt a stratégiai termékkört, amelynek piaci zavarai esetén garantált árat kell meghirdetni. A régi szabályozásnak inkább volt gumiparagrafus jellege, mivel a "kell" szó helyett csak a "lehetőséget biztosította, ha jogszabály másként nem rendelkezik", "rendelhető el" kifejezéseket alkalmazva. Bővíti az agrárpiaci rendtartás eszközrendszerét: állami kezességvállalás, minőségi felár alkalmazása, állat-egészségügyi, illetve hatósági díjtámogatás.
A 6. § az alaptörvény 12. §-át módosítja, amely az előterjesztő céljai szerint az irányárat kívánja megerősíteni. Az irányár jogszabályi megerősítése biztosítaná az eddigi szabályozásban a garantált ártól elvárt szabályozási célokat.
Az 1993. évi VI. törvény az elmúlt években négyszer lett módosítva, az átmeneti időszak követelményeinek eleget téve. A jelen módosításnak nem célja a generális változtatás, csak az eddigi működési tapasztalatok átvezetése.
Összefoglalva a többségi véleményt, a költségvetési és pénzügyi bizottság 16 igen és 9 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Ígérem, hogy a késői órára való tekintettel én sem fogok visszaélni a bizalmukkal.
Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítását azért kezdeményeztük képviselőtársammal, mivel az új szabályozás, azaz a vámtarifaszámra történő áttérés rendkívül kedvezőtlen helyzetbe hozta a félkész bort felvásárló, értékesítő őstermelői kört, és jogharmonizációs zavart okozott.
Az 1999. január 1-jét megelőző időszakban az Ipari Termékjegyzék ismerte a "félkész szőlőbor bortermelési célra" elnevezésű kategóriát, amely az értékesítés és felvásárlás időpontjában még nem keletkeztetett fogyasztásiadó-fizetési kötelezettséget.
(21.40)
A vámtarifaszámra történő áttéréssel az adófizetési kötelezettség az őstermelői körnél jelentkezik, amely a következő problémákat veti fel. További többletkiadással növelné a bortermelés finanszírozási gondjait, mivel az értékesítés időpontját követő hónap 15-éig be kell fizetni a 11 százalékos fogyasztási adót, míg a felvásárló az átvételtől számítva csak 3-4 hónap elteltével fizeti ki a vételárat. Növelné a termelői kör adminisztrációs terheit, mivel az adóazonosító szám helyett adószámot kellene kérnie, és számlát kellene kiállítania ennek a körnek is.
Csökkenne az adóbevétel, mivel sok termelő egyszerűen nem fizetné be ezt az adót, a felvásárlói figyelmeztetés és a törvényi szabályozás ellenére sem. Ez nem e kör jogkövető magatartásának hiányából fakadna, hanem egyszerűen azért, mivel az 1991. évi szabályozás óta nem kellett befizetni a fogyasztási adót ennek az őstermelői körnek. Csökkenne az adóbevétel azért is, mivel a félkész hordós bor nem tartalmazza a későbbiek során felmerült költségeket, amelyeket az előző szabályozásban egy nagyobb értéket képviselő termék után fizetett be a felvásárló.
Kérjük, hogy támogassák a törvénymódosítást, mivel a javaslat nem csökkenti a költségvetési bevételeket, ugyanakkor összhangot teremt a különböző adótörvények között. Köszönöm a figyelmüket.
DR. KERÉNYI JÁNOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Nyírbátori Városi Bíróság a B 128/1999/2. számú megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Éles Barnabásné - Nyírbogát, Sport utca 13. szám alatti lakos - feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.
A feljelentés szerint dr. Simon Miklós 1999. február 12-én Nyírbogát községben, a képviselő-testületi ülés után, a községi házasságkötő terem előtt durva hangnemben kifogásolta a feljelentőnek a helyi politikában kifejtett tevékenységét, és azt mondta róla, hogy azért védi a polgármestert, mert tartozik neki 140 ezer forinttal. (Moraj. - Közbeszólás: Adja meg!)
A mentelmi bizottság az ügyet az 1999. június 21-ei ülésén megtárgyalta, amelyen meghallgatta dr. Simon Miklóst. A képviselő úr előadta, hogy a feljelentést alaptalannak tartja, mivel nem állított a feljelentőről semmit, csupán kérdést intézett hozzá. Mentelmi jogával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy a döntést az Országgyűlésre bízza.
A mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni a bűnösség kérdésében. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a feljelentésben foglaltak - ami egyébként visszatükröződése az önkormányzati ülésen lezajlott vitának - nem olyan súlyúak, ami indokolná az ügy büntetőjogi értékelésére irányuló törekvést. Megállapította továbbá, hogy dr. Simon Miklós sérelmezett megnyilatkozása nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett határát.
Mindezekre tekintettel a mentelmi bizottság 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze föl.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövedéki adóról szóló CIII. törvény módosításának egyik legfontosabb eleme, hogy a jövedékiadós termékek köre kibővül a bortermékkel. Hozzászólásomban elsősorban ezzel a témakörrel kívánok foglalkozni. A javaslat alapjaiban változtatja meg a szőlő- és borágazat feltételrendszerét, piaci viszonyait.
A bor jövedéki termékké válását az EU-szabályozással való összhang, a borpiacon kialakult helyzet rendezése, az adóelkerülések és a borhamisítások visszaszorítása indokolja. Az elmúlt évek szőlő- és borágazatra vonatkozó törvényi szabályozása - gondolok itt a '94. évi hegyközségi törvényre és a '97. évi bortörvényre - a jó szándék ellenére ezeket a problémákat nem oldotta meg. Nem készült el a szőlőkataszter, amely nélkül csak hozzávetőleges adataink vannak a szőlőágazat területi adatairól, valamint fajtamegosztásáról.
A törvényjavaslat pontos elemzése kapcsán szeretném felhívni a figyelmet néhány olyan problémára, amit a módosító indítványokkal szükséges lesz javítani. A csak szőlőtermesztéssel foglalkozók részére előírt nyilvántartási és bejelentkezési kötelezettség komoly problémát fog okozni a termelőknél. Sokan úgy érzik, hogy a hegyközségekre nem lesz szükség a törvény hatálybalépése után. Úgy gondolom, hogy a hegyközségeknek fel kell vállalni a törvényben előírt kötelezettségek ismertetését, tudatosítását.
Túlzottnak tartom, hogy a szőlőtermelő is a jövedéki törvény hatálya alá tartozzon, és nem tudok egyetérteni azzal a felszólalással, hogy minimális a nyilvántartási kötelezettség, mivel az előterjesztésben a következők szerepelnek: "A szőlőtermelőnek a vámhatóságnál nyilvántartási számot kell kapnia. A nyilvántartási szám megszerzéséhez a szőlőtermelő köteles bejelentkezni a vámhatósághoz. A bejelentkezésnek tartalmaznia kell a szőlőtermelő nevét, gazdálkodási formáját, hegyközségi kódszámát, azonosítószámát vagy adószámát, a szőlőtermelő címét, székhelyét, telephelyét, telephelyeit, a szőlőterület tulajdonosának nevét címét - ha nem a tulajdonos műveli a szőlőterületet -, a megművelt szőlőültetvények helyét, helyrajzi számát, nagyságát, telepítésének évét, a megművelt területek használati jogcímét, a felelős üzemvezető nevét, a szőlőtermelő nyilatkozatát."
Szóval, nem tudom, ezeket az adatokat hogy fogja majd kezelni a Vám- és Pénzügyőrség. Nem beszélve arról, hogy az 500 négyzetméteres terület annyira kevés, hogy gyakorlatilag egy háztelek mérete, tehát rengetegen fognak belekerülni ebbe a körbe.
A 10 forint/liter mennyiségre kivetett adó túlzottan preferálja a minőségi borokat. A szőlőtermesztésben a fajtaváltás 10-15 éves folyamat, a minőség pedig fajtafüggő. A hegyközségi törvény így is indokolatlan előnyt biztosít a hegyvidéki borvidékeknek az Alfölddel szemben. Gondolok itt arra, hogy a huszonkét tagú Hegyközségek Nemzeti Tanácsában az alföldi borvidék csak három taggal képviselteti magát, míg a szőlőültetvények közel 50 százaléka az Alföldön van.
Fizikailag megoldhatatlannak tartom az 56. § (6) bekezdésében leírt, hordós borra vonatkozó szabályozást, amely a hivatalos zár felhelyezését javasolja. Az ilyen formában értékesítőknek más megoldást kell választani, mert gondoljunk arra, hogy adott városból reggelenként 10-15, esetleg 50 kisteherautó indul ilyen szállítási formával, és ennyi pénzügyőrt nem lehet beállítani.
Komoly gondot fog jelenteni a melléktermékek - borseprő, kékalj - adóraktáraknak történő értékesítése. Ezt előttem egyetlen felszólaló sem említette, de ez igen nagy problémát fog jelenteni. A jelenlegi átvételi ár a seprő esetében nem fedezi a szállítási költségeket, a kékaljjal kapcsolatban pedig egyszerűen úgy csinálunk, mintha nem lenne. A kékalj komoly környezetvédelmi problémákat jelent. Jelen pillanatban az országban egyedül Dorogon van ilyen megsemmisítő üzem. Tehát erre is fel kell készülni az elkövetkezendő időszakban.
Nehéz helyzetben van a törvényhozó, amikor adott ágazatban maga a legfelsőbb szakmai képviselet kéri a szigorúbb törvényi szabályozást.
(12.20)
Úgy érzem, az előttünk lévő törvényjavaslat Európa egyik legszigorúbb, borra vonatkozó jövedéki szabályozását tartalmazza. Azzal együtt remélem, hogy a szőlő- és borágazat fejlődését szolgálja, nem pedig a söriparét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. KERÉNYI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság november 3-án tárgyalta az agrárgazdaság 1998. évi helyzetéről J/1642. szám alatt benyújtott jelentést, valamint a mezőgazdasági bizottság által H/1762. szám alatt benyújtott országgyűlési határozati javaslatot.
A jelentés elkészítését az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény írja elő az FVM részére. A jelentés korrekt összefoglaló anyag, amely ismerteti a mezőgazdaságban 1998-ban lejátszódott gazdasági folyamatokat. Az első ízben elkészült agrárjelentésnek biztosan vannak hiányosságai, viszont a képviselők, valamint az agrárium iránt érdeklődők is mint jó szakmai anyagot tudják használni.
Az anyag az 1997. évet veszi bázisévnek az összehasonlítás szempontjából. A többségi vélemény szerint a jelentés a törvényi előírásnak eleget téve egy évente ismétlődő beszámolási rendszer első állomása, amely csak röviden utal a Célok és intézkedések című fejezetben a mezőgazdaság előtt álló feladatokra.
A költségvetési bizottság a jelentést 15 igen és 12 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta. Az országgyűlési határozati javaslatot 15 igen és 12 nem szavazattal szintén általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
DR. KERÉNYI JÁNOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Szegedi Városi Bíróság 3B216/2000/2. számú megkeresésében indítványozta dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel ellene a Dél-Magyarország Könyv-, Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.
A feljelentés szerint a Blikk című napilap 1999. december 30-i számának 12-13. oldalán cikk jelent meg "Rapcsák András egy napja a Blikkel" címen. A cikkben fénykép jelent meg dr. Rapcsák Andrásról, amelyen a Dél-Magyarország Könyv-, Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. által kiadott Délvilág című napilappal a kezében látható. A kép aláírása a következő: "Na nézzük, mit hazudnak ma rólam! Ébredés után átlapozza a helyi újságot, amelyet szerinte negyvenmillióval lefizettek politikai ellenlábasai."
A mentelmi bizottság az ügyet a 2000. március 14-i ülésén tárgyalta. A bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni a büntetőjogi felelősség kérdésében, továbbá nem vizsgálhatja a tényállást és a kifogásolt, fent idézett mondatok súlyát. A bizottság azt vizsgálta, hogy a feljelentés tárgyává tett újságcikkben foglaltak túllépték-e a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait. A bizottság megállapította, hogy e korlátokat dr. Rapcsák András nem lépte túl, ezért az ügy büntetőjogi értékelésére irányuló törekvést zaklató, az érintett képviselő munkáját zavaró jellegűnek minősítette.
Mindezekre tekintettel a mentelmi bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt 4 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal elvetette, és így azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a hozzászólási lehetőséget. A szőlő-bor ágazat szereplői nagy várakozással tekintettek a T/2427. szám alatt beterjesztett törvénymódosításra, amely a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítását tartalmazza.
Úgy gondolom, hogy az előttünk levő törvénymódosító javaslat csak részben felel meg az ágazat várakozásainak. A bizottsági tárgyalás folyamán az előterjesztő képviselője elmondta, hogy a két törvény által szabályozott kérdéskör szoros összefüggésben áll egymással. Ebben a kérdésben teljesen egyetértünk, de mivel időközben a bor belépett a jövedéki termékkörbe, így nem lehet eltekinteni az ott kialakult szabályozási feltételrendszertől.
Úgy érzem, hogy a következő időszakban figyelembe kell venni, hogy ennek a két törvénynek vannak kapcsolódási pontjai a jövedéki törvénnyel, sőt továbbgondolkodva, az ellenőrzés szempontjából a három törvény által érintett hatósági szervezeteknek - OBI, hegyközségek, VPOP, APEH - kölcsönös adatszolgáltatást kellene biztosítási, természetesen alkotmányos keretek között.
Ismerve a mezőgazdasági bizottság előtt kialakult vitát, a Fidesz-frakció szakmai véleményét a következők szerint fogalmaznám meg. A módosító javaslattal alapjában véve egyetértünk, de úgy érezzük, hogy kikerül olyan kérdésköröket, amelyek rendezésére előbb-utóbb sort kell keríteni. A megnyitott paragrafusokat tekintve az alábbi javaslatokat tesszük megfontolás tárgyává.
A házikerti szőlő fogalmánál a jövedéki törvény folyamatban levő módosítását figyelembe véve az 500 négyzetméteres területnagyságot 1500 négyzetméterre szükséges emelni. Nem értünk egyet azzal, hogy a katasztert a megyei FVM-hivatal vezesse, hanem célszerűbb lenne, ha ez változatlanul szakmai szervezetnél maradna - hegyközségek, FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet.
A bortörvény 5. §-a jelenleg is jól szabályozza a fajtahasználat kérdését. Mi úgy érezzük, hogy a helyi hegyközségek, megyei hegyközségi tanács kezeli ezt a problémakört. Nem értem, hogy a szőlőfajta-használati bizottság mivel tud majd többet tenni ebben a kérdéskörben.
Nem tartjuk jónak a szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából a harmadik osztály fenntartását. Ez az osztály bekerülhetne a második osztályba, így az alföldi termőtáj nagyobb részét kitevő területeken megnyugtatóan rendeződne a szőlőtermesztés lehetősége, mivel a jelenlegi fajtaválaszték és művelési mód biztosítja a biztonságos termelést. Ez a változtatás mintegy 30 ezer családot érint az alföldi termőtájon.
(11.50)
Röviden vázolnám azt a problémakört, amit a jelenlegi előterjesztés nem kezel, de foglalkozni kell vele a közeljövőben. A borpárlat kérdéskörével kapcsolatban szükséges lenne, hogy az FVM a lepárlás feltételeit több évre érvényes rendeletben szabályozza, és a bortörvény 31. §-át kiegészítve, évente április 30-áig a Bor Terméktanács tegyen javaslatot a borlepárlásra a piaci helyzet ismeretében. Fontos lenne, hogy a lepárlás ne mint értékesítési forma, hanem piaci szabályozó eszköz legyen.
Szükséges lett volna a 37. § módosítása a származási bizonyítvány kérelmére vonatkozóan, mivel a fejlődés túlhaladta a jelenlegi szabályozást, mely szerint a más településen lévő felvásárlónak a bor származási bizonyítványát is a szőlő termőhelyén lévő hegybírónak kell kiadnia. Az itteni hegybírónak - a törvényi előírásnak megfelelően - kellene ellenőriznie a kérelemben foglalt adatok valódiságát, amelyre nincs lehetősége, mivel lehet, hogy 200 kilométerre van már a bor tárolási helye. Az életszerű szabályozás az lenne, ha a kérelmet a szőlőre, valamint a belőle készült borra az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónál, a bor felhasználása során szükségessé váló további borszármazási bizonyítványra a bor tárolási helye szerint illetékes hegybírónál kellene benyújtani.
Még egy példát szeretnék elmondani arra, hogy a gyakorlati élet mennyire túlhaladta három év alatt a jogi szabályozást, aminek módosítására most nincs lehetőségünk. A bortörvény 49. §-a foglalkozik a külkereskedelmi forgalomba hozatallal. A (3) bekezdés szerint a törvény hatálya alá tartozó terméket kiszállítani az országból az OBI tételes minősítése alapján, kizárólag az OBI által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. Képzeljük el azt az exportálót, aki 30 fokos október eleji napon mustot kíván szállítani Szlovákiába. Jó esetben a tartálykocsi feltöltésétől négy óra áll a rendelkezésére, hogy az előbbiekben említett feladatokat elvégezze - a mintát fel kell szállítani Budapestre, laborvizsgálatot kell elvégeztetni. Természetesen az exportálók megoldják ezeket a problémákat, de teljesen felesleges trükkökre kényszerítjük az exportálókat.
A javasolt megoldás a következő lenne. Az exportrakodás és vámolás helyét előzetesen az OBI-hoz be kell jelenteni, az OBI a helyszínen ellenőrzi a berakott terméket és a származási bizonyítvány meglétét, szükség esetén mintát vesz. A bortörvény előírásának megsértése esetén a kereskedőt az exportból kizárja.
Hangsúlyozottan szeretném megemlíteni az előterjesztés 23-28. §-ait, amelyek megfelelő végrehajtás esetén jól szolgálnák a borhamisítás elleni eredményes fellépést. Itt külön hangsúlyoznám a hatékony végrehajtást, mert e paragrafusoknak csak akkor lesz értelmük, ha a végrehajtást be is tudjuk tartatni, csak akkor lehet a fellépésünk eredményes.
A hegyközségi törvény módosításával kapcsolatos pontosításokat és finomításokat szükségesnek tartjuk. Tehát egyetértünk Kupa úrral, aki említette, hogy a hatósági jogosítványokat e törvénymódosítás előtérbe helyezi. Alföldi képviselőként viszont meg kell jegyeznem, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában a három alföldi borvidék képviseletét - amely hat fő - rendkívül kevésnek tartom, mivel mértékadó szakmai vélemények szerint is a három borvidék lefedi az ország szőlőterületének egyharmadát, de vannak olyan vélekedések is, hogy az 50 százalékot is eléri. Mivel napirenden lesz az országos szőlőkataszter elkészítése, akkor e kérdés biztos ismét napirendre fog kerülni.
A beterjesztett törvényjavaslatot szükségesnek tartjuk, és a módosítások után elfogadásra javasoljuk.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
DR. KERÉNYI JÁNOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésében indítványozta dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel ellene Balogh Gyula feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A határozati javaslat tartalmazza a részletes tényállást.
A mentelmi bizottság az ügyet a 2000. augusztus 29-ei ülésén tárgyalta. A bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni a büntetőjogi felelősség kérdésében. A bizottság azt vizsgálta, hogy dr. Szanyi Tibor túllépte-e a képviselői véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait. A bizottság megállapította, az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltak figyelembevételével, hogy dr. Szanyi Tibor e korlátokat nem lépte túl.
Mindezekre tekintettel a mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(18.40)
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövedéki adó szabályozásában olyan mértékű változtatás, mint amit az elmúlt évben a bor jövedéki körbe vonása jelentett, nem szükséges.
Az 1998. január 1-jével bevezetett jövedékiadó-rendszer jól működik, biztosítja a jövedéki termékek adóztatását. A javaslat elsősorban a tételes jövedéki adók valorizációjára irányul, valamint a szabályozás kisebb, pontosító jellegű korrekcióit tartalmazza. Hozzászólásomban elsősorban a bor jövedéki termékké válásának problémakörével foglalkozom, mivel ez a szabályozás az elmúlt tíz hónapban elég sok vihart kavart.
Természetes dolog, hogy az eddigi rendezetlen termékpálya rendezett irányba történő terelése komoly érdeksérelmekkel járt együtt. Az év folyamán a szőlőtermelőknek és a bort előállítóknak folyamatos regisztrációs és adminisztrációs feltételeknek kellett megfelelniük. Nem vitatjuk, hogy túl gyors és sokkoló volt a törvényben előírt adminisztrációs teher, viszont a piacra kerülő olcsó hamisítványok az ágazat eredményességét veszélyeztették. A rendkívüli tavaszi és nyári időjárás miatt az Alföldön két héttel előbb kezdődött a szüret. Az idei szőlőfelvásárlási árak mintegy 20-30 százalékkal, esetenként 50 százalékkal is magasabbak az elmúlt évinél. Ez némiképp tompítja az adminisztrációs teherrel szembeni ellenérzést.
Rendkívül sok bírálat érte a törvényt, hogy miért volt szükség a szőlőtermelők regisztrációjára. Mivel jelenleg nincs pontos ültetvénykataszter, a vám- és pénzügyőrségnek saját adatbázist kellett létrehozni. A Pénzügyminisztérium nyitott volt a bor jövedéki szabályozásával kapcsolatban, és a vámtörvény módosítása kapcsán már jelentős egyszerűsítésekre került sor, de az előttünk lévő törvényjavaslat is lehetőséget ad a további javításra.
(10.10)
Jelenleg a bor jövedéki rendszerbe történő beépülésének legvitatottabb pontja a PM-FVM közös rendeletében szabályozott borkísérő okmányok és a szőlő-bor pincekönyv. A borkísérő okmányok párhuzamos többletadminisztrációra kényszerítik a szállítókat. A borpincekönyv kitöltése borászati előképzés nélkül szinte lehetetlen. Ezen feltétlenül változtatni kell.
Szinte naponta foglalkozik a média az 1500 négyzetméter problémakörével. Véleményem szerint a területek szétíratása, földhivatali bejegyzése jóval munka- és költségigényesebb, mint a vámhivatalokhoz történő bejelentkezés.
A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a nem jövedéki engedélyes kereskedőknek napi nyilvántartást kell vezetni a borforgalomról. Ugyanez a szabályozás nagyobb adótartalom mellett nincs előírva a szesz- és sörforgalmazókra. Tehát ezt a szabályozást vagy egységesíteni kell, vagy a bor vonatkozásában is eltörölni. A Gazdasági Minisztérium rendeletben szabályozta a termelői borkimérésre vonatkozó szabályokat, így oldódhatnak a borturizmusra vonatkozó kötöttségek.
Szeretnék néhány szót ejteni a törvényjavaslatba bekerült állami ellenőrző jegyre vonatkozó új szabályozásról, amely szerint az állami ellenőrző jegy egy zárjegybe lenne összevonva. Ezt a javaslatot nem tudom támogatni, függetlenül az indoklástól, mely szerint az intézkedés a minőségi borokat, borpárlatokat előállító termelőknek kedvezne. Véleményem szerint a minőségi boroknál a fogyasztási adóról a jövedéki adóra történő áttérés jelentős adócsökkenést eredményezett, tehát a 3 forint értékű állami ellenőrző jegy nem jelenthet problémát. Az állami ellenőrző jegyet a vevők elfogadták, keresik és biztosítékot látnak a jó minőségre. Nem tartjuk jó szabályozásnak, hogy a zárjegyeket csak Budapesten a 16. számú vámhivatalban lehet igényelni és átvenni. Legalább a borvidéki központokban szükséges lenne a zárjegyek átvételére lehetőséget biztosítani.
Összegezve a mondanivalómat: a T/2977. számú törvényjavaslatot elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és nem fogok visszaélni a bizalmukkal. Három rövid gondolatra szeretném felhívni a figyelmet. Az 1997-es törvényben 2001. január 1-jétől be lett volna vezetve ez a százszázalékos kérdés, tehát azt mindenféleképpen módosítani kellett volna.
A második téma, amelyben szeretnék hozzászólni, az, hogy Orosz Sándor úr említette a hozamszabályozás kérdését.
(21.40)
Meggyőződésem, hogy ma még a szőlész és borász szakma és maga az ágazat sem érett a hozamszabályozásra, tehát nincsenek olyan gazdasági feltételek ahhoz, hogy ezt be lehetne vezetni. Tehát a szőlőnek és a bornak nincs olyan ára, amely elbírná azt, hogy a hozamok szabályozva legyenek. Tudomásom szerint az ültetvénykataszter témájában pedig az FVM arra készül, hogy pontos ültetvénykataszter megalkotására sor kerüljön.
Köszönöm a szót, elnök úr.
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A jövedékiadó-törvényhez beadott módosító javaslataink a borra és a bérfőzésre vonatkozó szabályozás pontosítását, kiigazítását, legtöbb pontban pedig az egyszerűsítést szolgálják.
Először a bérfőzésre vonatkozó módosító javaslatokról kívánok beszélni. Az ajánlás 134. pontja szűkíti a bérfőzető személyek körét, mert nem vitás, hogy az eddigi szabályozás visszaélésre adott lehetőséget. Így a 18 év alattiak személyi igazolványa az új rendelkezés beiktatásával nem lesz már felhasználható. Tulajdonképpen ez az egy módosító javaslat tartalmaz szűkítő rendelkezést.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről ehhez a témához benyújtott módosító javaslatok pozitív irányban változtatják a szabályozást a hazai gyümölcspálinkát előállítók körében. Az előterjesztéssel szemben változatlanul az 50 hektoliterfok kedvezményes adó mellett előállítható pálinka mennyiségét kívánjuk fenntartani. Az előzetes bejelentési kötelezettség előírása megnehezíti a szeszfőzdei vállalkozások folyamatos munkarendjét.
A bor jövedéki termékké válása folytán a borászatban képződött melléktermékekkel el kell számolni az egyszerűsített adóraktáraknak is. Ezek a szeszfőzdék jelentős alapanyag-felvevőként fognak működni az elkövetkezendő időszakban, tehát nem értünk egyet a további szigorításokkal.
Az ajánlás 144., 145., 146. pontja egy témára vonatkozik. A javaslat az állami ellenőrzőjegyre vonatkozó eredeti szabályozást kívánja megtartani. Igaz, hogy az előterjesztés költségkímélő megoldással jobb helyzetbe hozza a borelőállítókat és a termelőket, de a szabályozás megszüntetne egy olyan jelölést, amely 1936 óta szolgálja a kiemelkedő minőségű származási hely, fajta, évjárat, vagy a készítés módja miatt megkülönböztetésre érdemes palackozott borokat.
Az állami ellenőrzőjegy használata az elmúlt 64 évben teljesítette az elvárásokat, a vásárlók megismerték, a kiváló minőség biztos garanciájának tartják. Megfontolásra érdemesnek tartjuk a beadott módosító indítványainkat.
A 161. módosító javaslat egy olyan problémát kezel, amely az eredeti szabályozásba nem került be. A sörre vonatkozó szabályozás beemelése nem kezelte azt a problémát, hogy a borban a palackba töltés után is lejátszódnak olyan biológiai és kémiai folyamatok, amelyek a bor minőségét nem befolyásolják, csak az esztétikai megjelenését. Így lehetővé kellett tenni a bor újrafeldolgozása esetén az adó-visszaigénylést.
Rendkívül fontosnak tartjuk a 190. módosító javaslatunkat. A javaslat a jövedéki törvény 72. § (18) bekezdésének módosítását javasolja, amely a borra vonatkozóan diszkriminatív szabályozást tartalmaz. Pontosítva: csak a borra írta elő a törvényhely a külön nyilvántartást és a napi elszámolást. Módosító javaslatunk ennek a szabályozásnak az elhagyását javasolja, hogy ne élvezzen a bor adminisztratív szempontból megkülönböztetett figyelmet.
Módosító javaslataink egyértelműen az egyszerűsítés irányába mutatnak, de feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az adótörvények elfogadása után a Pénzügyminisztérium és az FVM közös végrehajtási rendelete további egyszerűsítéseket tartalmazzon a borkísérő okmányok és a szőlő-bor pincekönyv tekintetében.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A késői órára való tekintettel röviden fejtem ki a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának a véleményét a T/2492. képviselői indítványról, amely a bortörvény újabb módosítását javasolja. Frakciónk a tárgysorozatba-vételt azért nem támogatta, mert egy szakmai törvény egy éven belüli négyszeri módosítása elbizonytalaníthatja az ágazat szereplőit.
A javaslatban felvetett problémát ismerjük, és az adókra, járulékokra benyújtott törvényjavaslat 87. §-a kezeli ezt a problémakört. A jövedéki törvény módosításához beadott javaslat szerint ugyanazon adóraktárban vagy csak gyümölcspálinkát, borpárlatot, vagy csak finomszeszt lehet előállítani. A gyümölcspálinkát, borpárlatot előállító adóraktárak fizikai elkülönítése a finomszesz-adóraktáraktól egyrészt a minőségvédelmi szempontok, másrészt a ma még kétféle adómérték miatt lehetséges adóvisszaélések okán indokolt. Ez a szabályozás január 1-jétől lép életbe. Nem vitás, hogy a jogharmonizáció miatt szükséges lenne a bortörvényben is ezt a módosítást átvezetni, de úgy gondoljuk, hogy elsősorban adózási szempontból kellett tiszta helyzetet teremteni. A beadott módosító indítvány ezt az álláspontunkat tükrözi, és a részletes vita során pontosan kifejtjük a szakmai álláspontunkat. Köszönöm szépen a szót.
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítását T/4206. számon önálló képviselői indítványként nyújtottuk be a tisztelt parlament elé.
Törvényjavaslatunk célja a visszaélés jövedékkel bűncselekménynek a büntető törvénykönyvbe történő ismételt beépítése. A jövedéki termékekre megvalósított jogsértő magatartás büntetőjogi szankcionálása gyakorlatilag a modernkori magyar jogszabályokban mindig jelen volt, így megtalálható volt a Btk.-ban is egészen 1996-ig. Ebben az évben, 1996. augusztus 15-ei hatállyal az 1996. évi LII. törvény ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezte, többek között azzal az indokkal, hogy a büntetni rendelt cselekmény nem más, mint egy speciális tárgyhoz, jövedéki termékhez kapcsolódó adóra elkövetett adócsalás, ezért indokolatlan két törvényi tényállásban szankcionálni az elkövetést.
A hatályon kívül helyezés melletti érvként szerepelt, hogy a visszaélés jövedékkel bűncselekmény maximális büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés volt, míg a Btk. 310. §-ában található adó- és társadalombiztosítási csalásnak 5 év, illetve a későbbi módosítás kapcsán 2-8 évig terjedő szabadságvesztés volt.
A vám- és pénzügyőrség a törvényi tényállás megszüntetésére vonatkozó javaslat véleményezésekor aggályát fejezte ki, tekintettel arra, hogy ezzel az intézkedéssel több olyan magatartásforma, amelynek nem csekély a társadalomra veszélyessége, kikerült a büntetőjogi relevancia köréből, igazgatási körbe került besorolásra. Az 1997-ben életbe lépett 1997. évi CIII. törvény szabályozza a jövedéki termékek körét, a jövedéki eljárás hatósági, valamint alanyi kötelezettségeit, a jogsértőkkel szemben alkalmazható igazgatási szankciók körét. Ez a jogszabály az igazgatási oldalon nagy lefedettséget biztosít a gazdasági élet érintett résztvevői számára, azonban a kizárólag anyagi jellegű szankció véleményünk szerint nem nyújt megfelelő védelmet a jogsértésekkel szemben.
Az elmúlt négy év bírói gyakorlata és egyéb jogalkalmazói tapasztalatok igazolták az aggályokat. A súlyos pénzügyi és közigazgatási szankciók vagyontalan személyek, úgynevezett bukóemberek segítségével könnyen kijátszhatók. Jelenleg nem büntethetőek a jövedéki terméknek nem minősülő, de jövedéki termék előállításához és forgalomba hozatalához szükséges alapanyagokkal és eszközökkel történő visszaélések, gondolunk itt a cukorcefrére, illegális lepárlóberendezések készítésére, zár- és adójegyek előállítására.
Tisztelt Ház! Kérjük, hogy támogassák törvényjavaslatunk elfogadását. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KERÉNYI JÁNOS, a költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Zsikla Győző képviselő T/4116. szám alatt beadott képviselői önálló indítványa tartalmilag teljesen megegyezik a múlt év novemberében H/3364. számon beadott korábbi indítványával, amelyet a kormány nem támogatott. Az indítvány a jövedékiadó-törvény soron kívüli módosításával a szőlőtermelők pincekönyvvezetésének eltörlését javasolja. Itt némi probléma volt, ezt Zsikla úr is említette, a sajtóban gyakorlatilag úgy jelent meg, hogy a pincekönyv eltörlését javasolja, de természetesen ez nem így volt, mert a borpincekönyv változatlanul életben maradna.
Az indokolás szerint a bor jövedéki szabályozása nehézségeket okoz a szőlőtermelőknek, egyszerűsítések szükségesek az adminisztrációs előírásokban. Az egyszerűsítést az indítvány szerint a szőlőpincekönyv eltörlése valósítaná meg. Ehhez hozzátartozna az egypéldányos származási bizonyítványok többpéldányossá átalakítása, a 106/1997. számú FM-rendelet módosításával. A szőlőtermelők szőlőpincekönyv-vezetése szakmai megítélés szerint kiváltható lenne a hárompéldányos származási bizonyítványok bevezetésével, továbbá a származási bizonyítványok egységes kiadási rendjének megteremtésével.
A probléma ott van, hogy a hegyközségek jogi státusa köztestület. És sajnos, az elmúlt időszak bizonyította azt, hogy a hegybírók, sajnos, tisztelet a kivételnek, nem minden esetben a törvényes úton járnak, tehát rendkívül sok példa volt arra, hogy hamis származási bizonyítványok kerültek ki a borforgalmazók részére. A szőlőtermelők a szőlőtermésüket a náluk maradó származási bizonyítványokkal dokumentálnák, s azokból készíthetnék el a vámhatóság felé évente egyszer teljesítendő elszámolást. A pincekönyvvezetés megszüntetésének, illetve a pincekönyvvezetés, hárompéldányos származási bizonyítványok alkalmazásának azonban előfeltétele, hogy az új rendszerre vonatkozóan kidolgozott, elfogadott és már kihirdetett jogi szabályozás meglegyen. Ez sajnos nem történt még meg. Ezzel együtt a Fidesz-frakció támogatja ennek az egyszerűsítésnek a bevezetését.
Köszönöm szépen, elnök úr.
(13.40)
DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Karakas János képviselő úr hozzászólásával alapjaiban egyetértek, de azzal nem, hogy a szőlőpincekönyv vezetése váltotta volna ki a büntetéseket a VPOP részéről. Tulajdonképpen azért büntette a VPOP a termelőket, hogy nem jelentkeztek be időben. Magának a szőlőpincekönyvnek a vezetése nem jelent túl nagy problémát, mivel a megtermelt szőlőt egy sorba kell beírni. A borpincekönyv az, ami komoly problémát jelent.
(14.00)
Kis Zoltán úrral egyetértek abban, hogy tényleg a végfelhasználókat kellett volna elsősorban és kellene a mai napig ellenőrizni. De a kormány szándéka azért egyértelmű volt ezzel a törvénnyel, és a most támogatott önálló törvénymódosítások a Btk. módosítására, valamint a Zsikla úr által beadott országgyűlési határozati javaslat a nagy mennyiségű cukor felhasználására vonatkozóan a kormány szándékát egyértelműen bizonyítja, hogy igen, akarunk tenni valamit a műbor és a borhamisítás ellen.
Természetes, hogy minden új rendszer bevezetésével kapcsolatban rendkívül sok probléma merül föl. Abban sem értek egyet Kis Zoltán úrral a kannás bor forgalmazásával kapcsolatban, mert nemcsak a kannás bor lehet műbor (Dr. Kis Zoltán: Ebben egyetértünk, így van, de ez a fő.), tehát nemcsak a kannás, hanem a palackozott borok között is szép számmal van, és bármennyire is annak idején a kannás bort gyakorlatilag azért hagytuk benne a rendszerben, hogy a kistermelők piacra jutását segítsük, ma a piac már a PET-palack és a palackozott bor felé mozdult el.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
DR. KERÉNYI JÁNOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.24.005/2001/4. számú megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Balogh Gyula feljelentést tett.
A rendelkezésre álló adatok szerint Balogh Gyula országgyűlési képviselő 2000. április 12-én feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő ellen hamis vád bűntettének elkövetése miatt. Dr. Szanyi Tibor feljelentése tárgyában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Fehérgyarmati Városi Ügyészség határozatával helybenhagyott 141/2000. számú jogerős határozatával a nyomozást megtagadta. Ugyanakkor Balogh Gyula feljelentése tárgyában a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatala 756/2000. számú határozatában megállapította, hogy dr. Szanyi Tibor feljelentését annak ellenére nem lehet hamis vádként értékelni, hogy az abban közölt tények utólag valótlannak bizonyultak, és ezért nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének megállapítására irányuló eljárás lefolytatása céljából az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bíróságnak küldte meg. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ilyen előzmények után kereste meg átiratával az Országgyűlés elnökét a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott határozat meghozatala céljából.
Balogh Gyula azonban a hamis vád miatti eljárás kezdeményezése mellett 2000. május 10-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál azonos tényállás mellett nagy nyilvánosság előtt és aljas indokból elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett Szanyi Tibor ellen. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.232/2000/3. számú megkeresésével érintett ügyben a mentelmi bizottság határozatával dr. Szanyi Tibor mentelmi jogát nem függesztette fel, azzal az indokolással, hogy az érintett képviselő az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltak figyelembevételével a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait nem lépte túl.
A jelenlegi megkeresés alapjául szolgáló és azonos tényállásúan büntetőjogi minősítésű ügyet tehát a mentelmi bizottság és az Országgyűlés az említett korábbi bírósági megkeresés alapján már elbírálta, ezért a mentelmi bizottság az adott ügyben - a korábbi H/3054. számú határozati javaslattal egyező indokolással - azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Szanyi Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze föl.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KERÉNYI JÁNOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Budapesti XVIII.-XIX. Kerületi Bíróság megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását Burány Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Morvai György budapesti lakos feljelentést tett rágalmazás vétségének alapos gyanúja miatt. A mentelmi bizottság az ügyet 2001. október 9-ei ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent Burány Sándor előadta, hogy rágalmazást nem követett el, a feljelentőt nem ismeri, a cikkben Morvai Ferenc volt országgyűlési képviselőről nyilatkozott.
A mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem vizsgálhatja a bűnösség kérdését és a tényállást. A rendelkezésre álló iratokból, feljelentésből és az ennek alapját képező sérelmezett újságcikkből azonban minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy Burány Sándor Morvai Ferenc volt kisgazda képviselőről szólt. A cikkben "Morvai úr" szerepel, de rögtön ezt követően az is: kisgazda képviselő és amatőr Petőfi-kutató volt. Tehát egyértelműen kizárható az, hogy Burány Sándor a feljelentővel kapcsolatosan tett volna nyilatkozatot.
Mindezekre tekintettel a mentelmi bizottság egyhangú szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Burány Sándor országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ne függessze fel.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
DR. KERÉNYI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság október 30-án tárgyalta meg a három benyújtott törvényjavaslatot. Az ismert okok miatt ellenzéki oldalról nem vettek részt a bizottsági ülésen, így érdemi vita nem alakult ki a három törvényjavaslatról. Gondolom, most a parlamenti vita során lesz alkalmunk megismerni a bizottság ellenzéki tagjainak véleményét a három törvényjavaslatról.
A bizottság jelen lévő tagjai egyetértettek abban, hogy a nemzeti földalapról és a földtörvény-módosításról szóló javaslat mérföldkő lehet a magyar mezőgazdaság történetében. A két törvényjavaslat új alapokra helyezi a birtokszerkezetet, és elsődlegességet biztosít a családi gazdaságok kialakulásának. A nemzeti földalap rendeltetése az, hogy hatékony földkészlet-gazdálkodást valósítson meg, és hogy az állami földbirtok-politika megvalósítását szolgálja.
A termőföldről szóló törvény módosítását elsősorban a termőföldtulajdon-szerzést korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felszámolása, valamint a családi gazdaságok megerősítése indokolja. Nem hisszük azt, hogy ez a két törvényjavaslat egy csapásra megoldja a mezőgazdaság akut problémáit, viszont növekedési esélyt ad az élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó családoknak. Térségünkben nagy várakozással tekintenek erre a két törvényjavaslatra és a későbbiekben megalkotandó kormányrendeletre, mivel eddig is a család volt a meghatározó eleme a kialakult birtokszerkezetnek, ha ez nem is volt nevesítve. Azon viszont el kell gondolkodni, hogy a családi gazdaságok esetében, ahol 10-15 hektár szőlőt művel a család, a jövedéki törvényben az egyszerűsített adóraktár 1000 hektoliterben meghatározott mennyiségi korlátját 2000 hektoliterre kellene emelni, így nem kényszerülnének arra a családban dolgozó családtagok, hogy két-három egyszerűsített adóraktárt működtessenek.
A bizottság a három törvényjavaslatot egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KERÉNYI JÁNOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Budai Központi Kerületi Bíróság a megkeresésében indítványozta, hogy az Országgyűlés dr. Kosztolányi Dénes országgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel, mivel ellene dr. Horváth Jenő feljelentést tett rágalmazás vétsége elkövetésének alapos gyanúja miatt.
A feljelentés szerint dr. Kosztolányi Dénes a Magyar ATV csatornán 2001. augusztus 29-én, 9 órakor vetített "Emberközelben" című riportműsorban a feljelentő személyét érintő valótlan és jó hírnevének, becsületének sértésére alkalmas kijelentéseket tett. A mentelmi bizottság az ügyet a 2001. december 4-ei és a 14-ei ülésén tárgyalta. A kétfordulós tárgyalásra azért volt szükség, mivel az első ülésen még nem állt a bizottság rendelkezésére a műsorról készített felvétel. A december 14-ei ülést megelőzően a bizottság szakértője által megtekintett kazettáról készített szó szerinti feljegyzés szerint a műsorban dr. Kosztolányi Dénes a következőket mondta: "Ügyvédnek soha nem vettek fel, azzal bosszantottam Horváth Jenőt, aki az Ügyvédi Kamara III/III-as vezetője volt..."
A bizottság tagjainak többségi álláspontja szerint a hivatkozott tévéműsorban elhangzott nyilatkozat valóban túllépni látszik a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait, viszont a műsor hosszúságára és a szövegkörnyezetre tekintettel vélelmezhető a figyelmetlenség. Ugyanakkor a büntetőjogi értékelésre irányuló törekvés annál inkább aránytalan, mert a kezdődő választási kampányban kedvezőtlen joghátrányt jelent és zavaró jellegű. A többségi álláspont szerint a személyiségi jogsértés orvoslására szolgáló polgári jogi eszközök hatékonyabbak, és a sértett részére megfelelő elégtételt nyújtanak.
Mindezekre tekintettel a mentelmi bizottság többségi szavazattal, 7 igen szavazattal, 5 nem szavazattal, azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Kosztolányi Dénes országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.