Felszólalás adatai

Hadd kezdjem a rosszal, mert talán ez hangzik furcsábban. Rossz azért, mert meg sem kísérelte azokat a pontokat is átgondolni és érinteni, amelyek a hazai vitában merültek fel, márpedig minden tiszteletünk az Európai Bizottságé, de mégiscsak a magyar állampolgárok információs önrendelkezését szolgálná a törvény, ezért érdemes volna az ő szervezeteik észrevételeire is most figyelemmel lenni. De mégis jó, hogy legalább az Európai Bizottság észrevételeit vagy pontosabban azok egy részét megkísérelte a kormány akceptálni, hiszen az Európai Bizottság adott esetben éppen azt a fő problémát tette szóvá, amely a magyar állampolgárok fő problémája lesz, volt és van a törvény lehetséges végrehajtásával kapcsolatban. Az adatvédelem őrének függetlensége tudniillik napról napra fontosabbá válik, nemcsak Európában, hanem Magyarországon is.

Nem érdemes itt most visszamennünk az eredeti törvény vitájához, és hosszan ismertetni, hogy miért is olyan fontos, miért értékelődik fel az információs önrendelkezés, azt azonban mégiscsak megemlíteném, hogy még az eredeti törvény elfogadásához képest is növekszik a jelentősége. Gondoljunk arra, hogy egy általános centralizációs folyamat részesei vagyunk, bizonyos önkormányzati intézmények például állami fennhatóság és irányítás alá kerülnek, ami szükségképpen az információk és az adatok központosítását is jelenti, márpedig a központosítás mindig nagyobb hatalmat jelent, mint akár az adatkezelés valamifajta decentralizálása.

De ha már az Európai Bizottság a magyar állampolgárok érdekében sürgeti a függetlenséget, akkor nézzük meg, mi volt az a három legfontosabb kifogás, amit tettek, és melyiken. Sajnos, csak az egyiken, azon is csak részben próbált segíteni valahogyan a kormány, illetőleg az előterjesztő.

(10.50)

Az Európai Bizottság elsősorban azt kifogásolta - ezt nemcsak a jelentéséből tudjuk, hanem államtitkár úr elmondta a bizottsági ülésen is -, hogy az átszervezés ürügyet, okot adott arra, hogy mandátuma betöltése előtt mentsék fel a korábbi adatvédelmi ombudsmant. Igen, tudom, az ülésen is elhangzott, volt már példa rá akár a mi kormányaink alatt, de más kormányok alatt is, hogy átszervezés volt az oka valamilyen fontos posztot betöltő ember felmentésének. De nem véletlen, hogy éppen most kifogásolja ezt az Európai Bizottság, az adatvédelem, az információs önrendelkezés tudniillik megkülönböztetett fontosságú, és az információs önrendelkezést leginkább a legnagyobb hatalomtól és a legnagyobb adatkezelőtől, az államtól kell megvédeni. Ha itt történik tehát akár csak egy hajszálnyi sérelme is - azért jóval több, mint hajszál, ez a mandátumkitöltés meg nem várása -, tehát, ha csak hajszálnyi sérelme történik, méghozzá az állam javára ilyenkor az eddigi szabályoknak, akkor ez bizony súlyosabban esik latba, súlyosabban esett a hazai közvélemény és az Európai Bizottság előtt is. Ezen nem akar segíteni az előterjesztő. Elismerem, nagyon nehéz is lenne, hiszen közben már az adott törvénynek megfelelő módon kinevezték az utódot, de ezt a problémát a kormánynak mégiscsak meg kéne oldania.

A második, amit a Bizottság kifogásolt, az a felmentés kérdése. Ezen valóban megpróbál az előterjesztés segíteni, nem a legalkalmasabb módon ugyan, mert a felmentés okainak vizsgálatát rábízhatná másra is, hiszen nem annyira életszerű, hogy szerencsétlen hatóságvezető majd a miniszterelnököt pereli a bíróságon, hogyha valami baja van.

A harmadik okot viszont nyugodtan kezelhette volna az előterjesztés, de nem tette meg, ez a mandátum meghosszabbításának lehetősége. Ha a mandátum meghosszabbítása a miniszterelnöktől függ, akkor a legjobb szándékok ellenére is ez egy kiszolgáltatottságot teremt, és bizony rontja a hatóság vezetőjének függetlenségét. Semmi okot nem látok, hogy ezen ne tudtunk volna segíteni, ez nem okozott volna problémát az előző törvény végrehajtásában sem (Az elnök csenget.), ezt tehát változatlanul javasoljuk.

Mindezek hiányában nem tudjuk az előterjesztést támogatni. Köszönöm a szót, elnök úr.