Felszólalás adatai

Az első igazán sikeres közfoglalkoztatási program az Egyesült Államokban Roosevelt elnök nevéhez fűződik, aki azt mondta, hogy aki segélyt ad azoknak, akik erre rászorulnak, az megmenti annak az embernek a testét, akinek segélyt adott, aki pedig munkát is ad neki, az megmenti a lelkét is. Ebben az értelemben gondolkodunk mi a munkáról. Azt gondoljuk, hogy a munka több mint egyszerűen pénzszerzési lehetőség. Ha megengednek egy enyhe kis tréfát, akkor pénzszerzésre munka nélkül is van sajnos lehetőség ma sokszor még Magyarországon, de az a munka, amely nemcsak egyszerűen a pénzszerzést biztosítja, hanem valamilyen módon hozzájárul az emberi életminőség javításához is, valamifajta rendet és rendszerességet hoz az ember életébe, valamilyen módon a közösség, a társadalom részévé teszi, azt is mondhatnánk, hogy ez az emberi méltóság része.

Ha Magyarországon körülnézünk - elsősorban az úgynevezett hátrányos helyzetű térségekben, vidékeken -, akkor azt látjuk, hogy az egyik oldalról munka nélkül, munkalehetőség nélkül élnek emberek, miközben a másik oldalon számos olyan lehetőség van, még az elmaradott vagy a hátrányos helyzetű magyar vidéken is, amelyből munkát lehet teremteni, ami azt a lehetőséget teremti meg, hogy ne segéllyel, hanem munkával lehessen megkeresni a létfenntartáshoz szükséges eszközöket. Azt is lehetne mondani, hogy a legjobb fölzárkóztatás az emberek munkához juttatása.

Hogy ez valóban olyan szervezett formában történjen és olyan tartós tudjon lenni, hogy a munka ne egyszerűen és ne kizárólag és ne véglegesen csak az önkormányzatokon keresztül az állam által biztosított munkalehetőség legyen, ehhez szükség van olyan szervezeti formákra, amelyekben a munka megszervezése és valamifajta értékesítési lánc, tehát valami olyan lánc elindítása, amely nem csak egyszerűen megélhetést biztosít, hanem adott esetben piacra is tudjon termelni, ilyen egységek létrehozására van szükség. Erre az elmúlt években Magyarországon egyébként már történtek kísérletek, hiszen éppen 2006-ban a szociális szövetkezetekről elfogadott törvény - amiről mondok majd még néhány mondatot - volt az, amelyik elindult ebbe az irányba, de aztán különböző okok miatt nem koronázta igazi siker ezeket a vállalkozásokat. Ezek között az okok között - számos ilyen ok van - szerepel részben a dolog túlbürokratizálása, másrészről pedig a fönntarthatóság. A szövetkezetek nagy része azért ment tönkre, mert az az állami támogatás, amit az elején részben az alapításhoz, részben az első években a fenntartáshoz megpróbáltak állami forrásból segítséget kapni, megszűnt, és akkor véget is ért ezeknek a szövetkezeteknek a nagy része.

Az a törvényjavaslat, ami önök előtt fekszik, megpróbálja olyan formává alakítani vagy olyan lehetőséget adni ezeknek a szociális szövetkezeteknek az alapítására, amelyik részben a szabályozással, részben pedig a támogatási rendszer átalakításával életképesebbekké teheti ezeket a szövetkezeteket. Tehát az a célja a törvényjavaslatnak, hogy olyan típusú szociális szövetkezeteket hozzon létre - vagy teremtse meg a lehetőséget, hogy létrejöjjenek -, amelyek a társadalom perifériájára sodródott emberek számára a munka világába történő visszavezetéssel vagy egyáltalán elvezetéssel biztosítja részben a létfenntartást vagy pedig az önfenntartást.

A szövetkezet biztosítja a továbblépést a közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak és mindazok számára, akik kirekedtek, kiszorultak a munkaerőpiacról, és tenni akarnak önmagukért. Akkor van értelme a közfoglalkoztatásnak, ha valóban van lehetőség abból a kilépésre, a továbblépésre. Mi ezt részben azzal szeretnék megteremteni, hogy olyan képzési programokat biztosítunk mindenkinek, aki bekerül a Start-munkaprogramba, amelyek valóban segítenek neki ahhoz, hogy nagyobb eséllyel tudjon elindulni, ha nem is rögtön a szabad munkaerőpiac világába, de mindenképpen a saját életében valamifajta életminőség-javulást jelentsen. Az innen való továbblépés, azt is mondhatnánk, hogy a harmadik lépcső pedig valamifajta társasági szervezeti forma, ez a szociális szövetkezet, amelyben már közösségi keretben gondolkodhatnak - nonprofit formában -, hogy mi is szükséges az ő létfenntartásukhoz és a családjuk létfenntartásához.

Tehát a célunk az, hogy olyan szabályozási környezetet alakítsunk ki, amely biztosítja, hogy gyorsan és olcsón lehessen létrehozni szövetkezetet, biztosítsa továbbá azt is, hogy a hazai és uniós forrásokból gyors, egyszerű és hatékony támogatással az új és már működő szociális szövetkezeteket megerősítsük, és megteremthessük a fenntartható működésük feltételeit. Az állami ösztönzőrendszer így egyik oldalról a szabályozással, másik oldalról a finanszírozással kívánja lehetővé tenni, hogy a szociális szövetkezet tagjai számára első lépésben az önellátás, második lépésben az önfenntartás, a folyamatos és biztos megélhetés, harmadik lépésben pedig a fenntartható település, a fenntartható települési közösség létrehozását szolgálhassa.

A javaslat szerinti módosítások lehetővé teszik, hogy a szövetkezetek nagyobb mértékben és hatékonyabb szerepet tudjanak betölteni a tagjaik önfoglalkoztatásához szükséges munkafeltételek biztosításában, tehát az önkormányzatok bevonása fontos dolog lesz ebben az ügyben és ezáltal a helyi gazdaság fejlesztésében is.

(19.20)

Megteremtjük azt a lehetőséget tehát, hogy a helyi és a nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek társulásai a szociális szövetkezetben tagságot - ideértve a befektető tagságot is - szerezhessenek. Tagként való részvételük jelentős mértékben hozzá tud járulni a szociális szövetkezetek szervezettségéhez és megerősödéséhez.

Az Országos Roma Önkormányzat kezdeményezésére az iskolaszövetkezet mellett, amelyik szintén egy ilyen sajátos szociális szövetkezeti formaként létezik, ami elsősorban a foglalkoztatás szervezésére, a tanulmányokat folytató fiatalok foglalkoztatásának szervezésére irányul, tehát ezek mellett az iskolaszövetkezetek mellett, ahhoz hasonló céllal létrehozunk egy új szociális szövetkezeti formát, az úgynevezett foglalkoztatási szövetkezetet. Az alapító tagok számánál az alapítás feltétele legalább 500 fő természetes személy, továbbá kötelező feltétel legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat tagként történő részvétele.

Az új foglalkoztatási szövetkezet fogalmának bevezetése a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keretmegállapodásban foglaltaknak megfelelően az új szövetkezetekről szóló törvény elkészültéig, majd hatálybalépéséig elő tudja segíteni az Országos Roma Önkormányzat munkaerő-közvetítői és szervezési feladatainak ellátását, a programokba bevonandók tájékoztatása, felmérése, és a szövetkezeti tagságok előkészítése által. A szociális szövetkezet működése pénzügyi terheinek csökkentése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításával átmeneti időszakra megteremti a szociális szövetkezet cégbírósági bejegyzésének illetékmentességét, továbbá a közhasznú jogállású szervezet, szociális szövetkezet a közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társasággal azonos módon részesülhet az illetékek alóli mentességben.

Módosításra kerül a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény is. A közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításával lehetővé válik tehát, hogy a helyi önkormányzatok a közfoglalkoztatás keretében rendelkezésre bocsátott eszközöket a szociális szövetkezetek hátrányos helyzetű tagjai önfoglalkoztatásához is biztosíthassák.

A szociális szövetkezet kategóriáját, ahogyan említettem, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény - a továbbiakban: szövetkezeti törvény - vezette be a magyar szövetkezeti jogba. A szociális szövetkezet olyan szövetkezet, amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek megteremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése, és ahogyan említettem, van egy speciális forma is, amit iskolaszövetkezetnek nevezünk. Ez a 8. §-ban kerül említésre.

A jelen előterjesztés tárgya tehát az iskolaszövetkezeteken kívüli szociális szövetkezetekkel kapcsolatban fölmerült problémák megoldása, továbbá a foglalkoztatási szövetkezet létrehozása, amelyet már említettem. A tagok munkafeltételeinek megteremtését elsősorban munkaerő-közvetítés útján teremtheti meg ez a foglalkoztatási szövetkezet. A szociális szövetkezet tehát olyan sajátos szövetkezeti forma, melynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.

A szociális szövetkezet is megtestesíti ugyanakkor a szövetkezetekre jellemző kettős funkciót, vagyis azt, hogy míg befelé a tagjai számára szociális alapon munkalehetőséget biztosít, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztat, addig kifelé, a gazdasági piacon történő működése során alapvető célja a tagok, illetve a munkavállalók által a szövetkezet keretében nyújtott szolgáltatások, illetve termelt termékek értékesítésével a fennmaradását biztosító, illetve profitot is eredményező bevétel megszerzése.

A szociális szövetkezetekre is irányadó szövetkezeti törvényben a szövetkezetekre megállapított általános szabályok az alábbi eltérésekkel érvényesülnek: szociális szövetkezet - az iskolaszövetkezeti formában működő szociális szövetkezetet jelen esetben ide nem értve - tagjai számára sajátos foglalkoztatási lehetőséget biztosít; csak természetes személy tagja lehet, befektető tagja nem lehet; valamint jogutód nélküli megszűnés esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó egyéb vagyonát szociális szövetkezési célra kell felhasználni.

A közhasznú jogállással rendelkező szociális szövetkezetekre vonatkozó további sajátosságok, hogy részjegy utáni osztalék nem jár, az adózás utáni eredményét minden esetben a közhasznú célok megvalósítására kell fordítani, tehát nem lehet ettől eltérő módon a tagok számára kifizetni, illetve más célra fordítani, és a szociális szövetkezet nem alakulhat át korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá.

Magyarországon jelenleg 293 bejegyzett szociális szövetkezet van. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen együttműködési forma továbbra is fennálló viszonylagos ismeretlensége, a szövetkezeti elvek kiteljesítéséhez szükséges jelentős humánerő-ráfordítási igénye, a hátrányos helyzetű munkavállalók e szövetkezeti formában való munkáltatását ösztönző eszközök hiányosságai, a támogatási rendszer következetlensége és szétdaraboltsága, valamint a szociális szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és termelt termékek szűk felvevőpiaca okán ezen szövetkezeti forma jelenleg nem tudja betölteni a neki szánt társadalmi-gazdasági szerepét. Ezen okokból kifolyólag a jórészt a támogatási programok keretében létrejött szociális szövetkezet egy része a támogatási programok kifutásával megszűnt, illetve a bejegyzett szövetkezetek fele ténylegesen már nem működik.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A szociális szövetkezet foglalkoztatói szerepének hatékonyabb betöltéséhez, ideértve a közfoglalkoztatásban való részvételt is, az alábbi területeken szükséges az akadályok leépítése. A szociális szövetkezet közfoglalkoztató, valamint egyéb szociális és társadalmi szerepének hatékonyabb betöltése érdekében az ezen feladatokat tipikusan szervező, illetve azokban közreműködő helyi önkormányzatok is lehessenek a szociális szövetkezet tagjai.

Másodszor: az állami és az európai uniós támogatási környezet módosításával hatékonyabban támogathatóvá szükséges tenni a szociális szövetkezet létrehozását és működését, biztosítva a szociális szövetkezet hosszú távú, és minél nagyobb mértékben önfenntartó módon történő fönnmaradását.

A szociális szövetkezet hosszabb távú fennmaradásának biztosítása érdekében indokolt a szociális szövetkezet által nyújtott szolgáltatások, illetve termelt termékek felvevőpiacának megteremtése, fejlesztése. Állami, önkormányzati megrendelésekre gondolunk, a közbeszerzések során a szociális szövetkezet által is teljesíthető feltételek kialakítására, a helyi piacra történő, illetve egyéb forgalmazók útján való értékesítések ösztönzésére.

Negyedrészt, figyelemmel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe, szükséges a szociális szövetkezet mezőgazdasági szektorban való nagyobb térnyerésének ösztönzése a mezőgazdasági támogatások elnyerésének lehetővé tételével.

Ötödrészt, indokolt a támogatási pályázatok nyomán már kialakult szakmai támogató rendszer fenntartása és továbbfejlesztése, különös tekintettel az új szociális szövetkezetek megerősödését célzó, egyszerűsített eljárással történő pályázati támogatási rendszerre.

Hatodsorban, indokolt az alacsony iskolai végzettséggel és munkával nem rendelkező, továbbá a gyenge érdekérvényesítő képességű, de munkára kész és képes állampolgárok számára megteremteni a nagy létszámban történő munkaközvetítéshez hátteret biztosító speciális szövetkezeti formát, a foglalkoztatási szövetkezetet, és az erre való előkészületként az előbb már említett képzési rendszert meg kell erősíteni.

Ezen feladatok közül az első feladat teljesítését szolgálja a jelenlegi törvénymódosítás, mely lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatásban alapvető szerepet vállaló helyi önkormányzat, valamint a közszolgáltatásban ugyancsak részt vállaló nemzetiségi önkormányzat, és ezen önkormányzatok társulása is a szövetkezés tagja lehessen.

A jelenlegi társadalmi nehézségek közepette egyre inkább szükség van olyan szervezetek szerepvállalására, amelyek a profittermelésen túl vagy akár nonprofit keretek között a munkából kirekedt, hátrányosabb helyzetű személyek számára munkalehetőség biztosításával lehetőséget teremtenek az önfoglalkoztatására.

(19.30)

A foglalkoztatás növelését célzó állami intézkedések körében kiemelkedő a közfoglalkoztatás rendszerének megteremtése. A szociális szövetkezet jellegénél fogva alkalmas arra, hogy az állami, önkormányzati és civil szervezetek mellett foglalkoztatóként bekapcsolódjon a közfoglalkoztatás keretében munkát biztosító szervezetek tevékenységébe, továbbá arra is, hogy a közfoglalkoztatásból folyamatosan kikerülők számára biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek az önfoglalkoztatáshoz szükségesek.

A közfoglalkoztatás megszervezésében a helyi önkormányzatokra hárul a legtöbb feladat, hagyományosan a helyi önkormányzatok biztosítják a bevont munkavállalók túlnyomó többségének foglalkoztatását. Tekintettel arra, hogy a szociális szövetkezet kifejezetten alkalmas arra, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő munkavállalóknak a munka világába való be- és visszavezetését megszervezze, indokolt lehetőséget teremteni arra, hogy az önkormányzat ne csak mint saját jogú foglalkoztató, hanem mint a szociális szövetkezet tagja is részt vehessen a foglalkoztatás megszervezésében.

Ezen lehetőségek biztosításával kettős eredmény érhető el. Egyrészt az önkormányzat a hagyományos közfoglalkoztatási tevékenységek - mezőgazdasági utak, középületek, vasúti pályák, belvízelvezető árkok rendbetétele, karbantartása és így tovább - mellett számos egyéb munkavégzési területre is bevezetheti a programban részt vevőket, a szociális szövetkezet keretében foglalkoztatás által. A szociális szövetkezet ugyanis, bár jóval kisebb volumenben, de szerteágazóbb, és a piacon később jobban kamatoztatható tevékenységeket végez, például növénytermesztés, állattenyésztés, gyümölcsfeldolgozás, alternatív energia, tüzeléstechnikai berendezések és anyagok előállítása, forgalmazása, bioélelmiszerek előállítása, média- és marketingszolgáltatás, online szolgáltató rendszerek, pályázatírás, minőségi adománybolt, szociális boltok működtetése, építőipari, felújítási, szakipari tevékenységek, papír- és csomagolóanyag gyártása, vasáru- és szerszámgyártás, tárolók, fatermékek gyártása, asztalosipari tevékenység, ipari mosodai tevékenység, textil- és bőrárutisztítás, korszerű, víztakarékos autómosás, takarítás, tisztítószer-forgalmazás, családi napközi, játszóház, gyermekfelügyelet, gyermekek részére készségfejlesztő foglalkozások szervezése. Azért sorolom föl mindezeket a területeket, mert ezeken a területeken már történtek kísérletek arra, hogy akár ilyen szövetkezeti formában, akár valamilyen módon közfoglalkoztatás formájában elindítsuk ezeket a tevékenységeket, eddig nem túlságosan nagy sikerrel.

Másrészt az önkormányzatnál rendelkezésre álló szakmai tapasztalatok, szervezési képesség, más munkáltatókkal és a potenciális felvevőpiaccal kiépített kapcsolati rendszer a szövetkezet által előállított termékek és szolgáltatások tekintetében az önkormányzat potenciális megrendelői pozíciója, valamint az önkormányzat saját vagy pályázatból származó, pénzügyi eszközök formájában megjelenő forrásai mind jelentősen hozzájárulhatnak a szociális szövetkezet által foglalkoztatni kívánt munkavállalók felkutatásában, a munka megszervezésében, a szociális szövetkezet működéséhez szükséges humán erőforrás és anyagi bázis biztosításában, a termelt termékek és szolgáltatások felvevőpiacának megteremtésében.

Végül is ez az újraszabályozott szervezési forma lesz az, amelyiktől azt várjuk, hogy a közmunkába bekerült, képzésen átment embereknek egyfajta öntevékenységében, önszerveződésében eljusson odáig, hogy a szövetkezet tagjait alkalmassá tegye saját életminőségük javítására és olyan szolgáltatások megszervezésére és biztosításra is, amelyek egyébként, hogyha egy profitorientált vállalkozás részei lennének, vagy egyszerűen az állami közszolgáltatás részei, nem tudnának hozzájutni. Tehát végső soron egy komoly közösségépítő és -erősítő tevékenysége van, ezért indítjuk útjára ezt a kezdeményezést. Várjuk a javító javaslatokat, a kritikákat, és bízunk benne, hogy ezáltal jobbá tehetjük ezt a rendszert, amit most kívánunk elindítani.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)