Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel a Házszabály előírásaira, mely szerint legalább hatvan perc áll rendelkezésre az azonnali kérdések órájában, most utolsóként megadom a szót Mikola István képviselő úrnak. Mikola István, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi miniszternek: "Reform - hadüzenet a cukorbetegeknek is?" címmel. Képviselő urat illeti a szó.

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Miniszter Úr! Magyarországon ma legkevesebb 650 ezer honfitársunk szenved cukorbetegségben, közöttük több mint százezer fiatalkorú, gyermek rendszeres inzulinadásra szorul. Ha ők nem jutnak hozzá időben az inzulinhoz, akkor tartós egészségkárosodást szenvedhetnek, esetleg meghalhatnak.

2007. január 11-e gyásznap a magyarországi cukorbetegség történetében: a magyar kormány megszüntette életmentő gyógyszerük 1925 óta tartó ingyenességét. Könyörtelenül tette mindezt, napra pontosan nyolcvanöt évvel azután, hogy először alkalmazták az inzulint ember gyógyítására. Miután közel duplájára, 4-ről 7 százalékra emelték az egyéni egészségbiztosítási járulék mértékét, még rátettek 300 forintot dobozdíj címen az egyébként is már elviselhetetlen gyógyszerkiadásokra. Ha összeadjuk az inzulinra szoruló cukorbeteg gyermekek, fiatalok gyógyszer-, illetve gyógyászati segédeszközköltségeit - ujjbegyszúró lándzsa, tesztcsíkok, fertőtlenítő szerek, injekciós tűk, vércukormérő készülékek és egyebek -, valamint a társbetegségek kezeléséhez szükséges gyógyszereket, akkor éves szinten szerény számítások szerint is több százezer forintra rúgnak a kiadásaik; s akkor még nem beszéltünk a speciális, szénhidrátszegény, zöldségekben gazdag, ugyancsak drága diétáról.

És itt a legújabb gyöngyszem, mely ezt a gondolkodásmódot igazolja: néhány hete OEP-kommandók randalíroznak a háziorvosi rendelőkben, és több százezer forintra büntetik a háziorvosokat, akik kiemelt támogatással merészelnek felírni gyógyszereket, köztük a cukorbeteg gyermekek, fiatalok életben maradásához szükséges inzulint. Azt mondják, azt csak szakorvos, méghozzá kijelölt járóbeteg-gondozó intézetben írhatja fel; hadd utazzon a szerencsétlen beteg, aki labilis cukorbetegsége miatt sokszor megáll az útkereszteződésben, és nem tudja, hol van, émelyeg, szédül - hadd utazzon csak a távoli rendelőkbe!

Kérdezem, miniszter úr: jó ez így? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: A feltett kérdésre Molnár Lajos miniszter úr válaszol. Miniszter urat illeti a szó.

(A jegyzői székben Móring József Attilát
dr. Hende Csaba váltja fel.)

DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdésre azt tudom válaszolni, hogy nem jó ez így, Mikola képviselő úr. Nem jó az így, hogy ön hamisít, számokat rosszul mond és rágalmaz. (Zaj az ellenzéki oldalon.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha kíváncsiak a válaszra, akkor talán meghallgatják, ha nem csak demagógiából tesznek fel valótlan állításokat megfogalmazó kérdéseket. A lényeg tudniillik a következő: nem 100 ezer inzulinos gyerek van. 600 ezer körüli a cukorbetegek száma, ezek közül összesen 80-100 ezer az inzulinos, akik valóban tradicionálisan nem fizettek az inzulinért, miközben az ugyanilyen életmentő, cukorbetegeknek szükséges tablettáért több mint 500 ezer ember fizetett. Mindezt megértették a cukorbetegek - nagyra becsülöm a velünk tárgyaló civil szervezetüket -, és megértették azt is, hogy ennek a jelképes díjnak a fizetése nemcsak azért fontos, hogy egyenlő elbánásban részesüljenek a többiekkel, hanem azért is, hogy pénzügyi kontrollhoz kössék ennek az egyébként drága gyógyszernek a kiadását, ugyanis sok olyan mendemonda lengte körül, miszerint több a fogyás, mint amennyi az szakmailag indokolt lenne, és nem biztos, hogy azt mind Magyarországon használják fel.

Tisztelt Képviselőtársam! Ami a kérdés második részét illeti: az OEP dolgozói nevében kikérem, ők nem randalíroznak, hanem a munkájukat végzik, vigyáznak a betegek pénzére, és ellenőriznek. Ellenőrzik azt a múlt évben felbukkant jelenséget, tisztelt képviselőtársaim, hogy a normál inzulin helyett olyan tízszer annyiba kerülő speciális inzulint írnak fel, amit csak nagyon szigorú feltételek mellett lehet rendelni, és tömegesen állítottak át betegeket szabálytalanul a nagyon drága inzulinra. Erre a jelenségre figyeltek fel a munkájukat végző OEP-szakemberek az ellenőrzéseik során, és az ellenőrzéseket folytatni fogják. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Viszontválaszra megadom a szót Mikola István képviselő úrnak.

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Mind a ketten ugyanazokat a számokat mondtuk. Önnek tudnia kell, hogy az inzulinra szoruló típusú cukorbetegség rendszerint a fiatalkorúak és a gyermekek cukorbetegségét jelenti. Én is 650 ezret és 100 ezret mondtam, a számokban tehát egyetértünk.

A cukorbetegek nem értették meg a 300 forintos dobozdíjat, és én nem láttam azt a nagy örömöt, ami kitört volna rajtuk, főleg annak a cukorbetegnek a részéről, akinek havonta több doboz inzulint kell megvennie. Több ezer forintra rúgnak a cukorbetegek költségei. Ha olvassa a lapokat, vagy megnézi az orvosi folyóiratokat, akkor azt látja, hogy éppen hogy tiltakoznak a cukorbeteg-szervezetek. Nem tudom, hol él ön, egyszerűen nem is értem ezt!

Azt pedig fenntartom, hogy kommandók razziáznak. Van olyan háziorvos, akit másfél millióra büntettek meg, másokat meg több százezer forintra, előre megírt jegyzőkönyvek alapján. Miniszter úr, lépjen már ki az életbe, nézzen már körül! Háromezer háziorvos mondta ezt nemrégen a sportcsarnokban, ahova ön el se ment, ahol az Egészségügyi Minisztérium nem képviseltette magát. Nyilván nem is tudnak arról, hogy mi van a nagyvilágban.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.- Közbeszólások: Úgy van!)

(17.50)

ELNÖK: Viszontválaszra megadom a szót Molnár Lajos miniszter úrnak.

DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Tisztelt Képviselőtársaim! Egyébként a cukorbetegek helyzetét megértve döntött úgy a kormány, hogy a törvény adta lehetőséggel élve a cukorbetegeket mentesíti a vizitdíj fizetése alól, ami jócskán kompenzálja egyébként ezt a 300 forintos gyógyszer-regisztrációs díjat.

De szeretném megismételni és visszautasítani az ön megfogalmazását, az OEP nem randalírozik a háziorvosoknál, hanem vigyáz, ellenőriz közös pénzünk felhasználására. Szeretném még egyszer elmondani, az ellenőrzés arra irányul, hogy a nemzetközi és a hazai korábbi gyakorlat szerint egy nagyon speciális inzulinfajta esetében, amelynek ára tízszerese az átlagosnak, amire általában a cukorbetegek, az inzulinosok 5-8 százalékának van szüksége, 40 százalékra ugrott fel az átállított betegek aránya, illetve az ezzel kapcsolatos kiadások. Ezeket ellenőrizték és állapították meg, hogy teljesen indokolatlanul átállították a betegeket, minden szakmai indok nélkül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy sokkal drágább készítményre, ami nemcsak drágább, hanem az átállítás a betegeknek felesleges terhet, a közös pénzünknek pedig felesleges kiadásokat jelent.

Ezt a jövőben is ellenőrizni kell, és ha kell, akkor szakmai indokok alapján megakadályozni célunk a betegek érdekében. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)