Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Mikola István, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Zöld könyv - lila köd". A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Molnár Lajos egészségügyi minisztert jelölte ki. Kérem a képviselő urat, határozott igennel vagy nemmel válaszoljon... (Dr. Mikola István: Sajnálattal, de elfogadom.) Elfogadja. Akkor öné a szó, képviselő úr. Parancsoljon!

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Házelnök Úr! Miniszter Úr! Azért sajnálom, mert kifejezetten a miniszterelnök úrhoz szerettem volna intézni a kérdésemet. A kérdés pedig nagyon egyszerű, úgy szól: hol van az a Zöld könyv? Zöld könyvre vár az ország, hetek óta dugják előlünk. Most vége a parlament ülésszakának, és előre látom, hogy az augusztusi uborkaszezonban majd mint búvópatak megjelenik, és utána elindul majd e mentén a kodifikációs munka, anélkül, hogy bármiféle szakmai egyeztetésre sor kerülne.

Szeretnénk látni az egészségügyi reform szakmai programját. Mert ha ennek olyan mélységű szakmai tartalma lesz, mint ami a miniszterelnök úrnak itt a bevezető beszédében néhány mondatban az egészségügyre utalás elhangzott, akkor katasztrofális következményei lesznek. Csak egyet emelnék ki: Dánia ugyanannyit költ egészségügyre, mint Magyarország - persze a dán GDP-nek a százalékában, és ott is jóval magasabb százalékban; a világ egyik leggazdagabb egészségügyéről van szó. Ugyanakkor nálunk is ugyanannyiba kerül a gyógyszer, ugyanannyiba kerül a röntgen, és ugyanannyiba kerül minden egészségügyi eszköz, mint amennyibe Dániában.

Mi lesz ez az egészségügyi reform? Az emberek várják, idegesek, hiszen naponta a médiában elhangzik, hogy vizitdíj, ágyhozzájárulás, ápolási díj, receptdíj; a vizitdíj legutóbb 500 és 2500 forint közötti értékben, valamelyik újságban jelent meg. Idegesek az emberek. Nem kapják meg a rákbetegek a gyógyszereiket, hónapokig várnak, Molnár Lajos úr akármit mond itt a parlament előtt - azért nagy felelősség itt kijelenteni, hogy minden szép, minden nagyon jó, mindennel nagyon meg vagyok elégedve! Soha ilyen nélkülözést nem élt meg a magyar egészségügy, mint napjainkban!

A kérdésem: hol a Zöld könyv? És fizetős lesz-e az egészségügy? És kérem, hogy szóljon a miniszterelnök úrnak, hogy ezt a nagyon buta és igaztalan megszorító csomagot legyen olyan kedves, vonja vissza! Legyen úriember!

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Molnár Lajos miniszter úr válaszol. Parancsoljon!

DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Megtisztelő számomra, képviselő úr, hogy sajnálattal ugyan, de elfogadja, hogy én válaszoljak a miniszter úr (Sic!) nevében. Számomra megtiszteltetés, hogy önnek és a miniszter úr nevében (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Miniszterelnök!) válaszolhatok. Bocsánat, a miniszterelnök úr nevében válaszolhatok.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön keresi a Zöld könyvet, és azért keresi ma, mert holnapután már ön szerint uborkaszezon kezdődik. Holnapután lehet menni nyaralni és fürödni, nem ér rá arra, hogy a pár napon belül megjelenő Zöld könyvet (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), amelyik az új egészségügy programját tárgyalja, ismerteti és vitára bocsátja - ön szerint nem lesz vitapartner. Vitapartnernek számít a kormány számára nemcsak az itt ülő képviselők, sokkal szélesebb körben szeretnénk vitára bocsátani, és nem mindenki fürdik, van, aki dolgozik, és van, aki nem idegeskedik, megjegyzem, fölöslegesen, hanem dolgozik is, és érdeklődéssel fogja a szakmán belül is és a társadalom is, betegek és nem betegek reményeink szerint a Zöld könyvben foglaltakat vitatni.

Képviselő Úr! Engedje meg, hogy utoljára, nem azért, mert a parlament nyári ülésszaka kezdődik (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Végződik!), utoljára kérjem a képviselő urat és képviselőtársait, ne riasztgassák a betegeket! (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Ezt mondták a választások előtt is!) Még egyszer szeretném elmondani, még egyszer szeretném elmondani, hogy a mai napig egyetlen beteg nem kérte vagy nem tett panaszt a rákbetegek közül az ellátás bármilyen halasztása miatt. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ígérem önnek, és ígérem nekik, hogy ha ilyen lesz, személyesen fogok utánanézni, és intézkedni, hogy ne fordulhasson elő. De politikuson kívül, ellenzéki politikuson kívül még panaszt nem hallottunk, és ezt olyan riogatásnak tartom, amit vissza kell utasítani, és nagyon kérni önt és önöket, hogy többet ilyet ne tegyenek, sem kérés, sem kérdés, sem hozzászólás formájában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Viszontválaszra a képviselő úré a szó, parancsoljon!

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Szeretnék felolvasni néhány sort a Magyar Rákellenes Liga, A Rák Ellen az Emberért, a Holnapért Alapítvány és a Rákbetegek Országos Szövetsége által az egészségügyi bizottság elnökének és elnökhelyettesének írt levélből:

A kezelések finanszírozása elmarad. Jelenleg, 2006. július 3-án már három hónapig kell várakozni a betegeknek a kemoterápiás kezelésre. A CT-, MR-kezelésekkel még rosszabb a helyzet! A gyógyszerellátás még nehezebb helyzetbe került. A volumenkeret bevezetése azt jelenti, hogy a beteget el kell küldeni kezelés nélkül. Álságos az, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a törzskönyvezett gyógyszeres elismert kezelésre azt mondja: az orvos adhatja, csak éppen nem fizet. Azonnali intézkedést várunk. A betegek félnek! Zavar van, nincs kilátásuk, nyugtalanok. Évek óta hirdetjük a korai felismerés szükségességét, a szűrések látogatását, de minek, ha utána nincs megfelelő kezelés. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Jól van ez így, miniszter úr? (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Nincs! - Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszter úr, öné a szó viszontválaszra. Parancsoljon!

DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Én azt vártam, hogy ön most egy beteg levelét fogja felolvasni. Ön egy egyébként általam nagyra becsült civil szervezet levelét olvasta fel. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük dr. Szakács Imre: Amely sok száz beteget képvisel! - Az elnök csenget.) Még egyszer hangsúlyozom: egyetlen beteg, egyetlen beteg hozzánk ilyen panaszt nem juttatott el. Minden lehetőség megvan arra, hogy írjanak nekünk, hívjanak telefonon, és ezek a betegek minden segítséget meg fognak kapni.

Ami pedig az ön kérdését illeti, holnap tételes választ fogunk a szervezetnek adni. És engedje meg, hogy idézzek az Országos Onkológiai Intézet jelentéséből, mely szerint Magyarországon nem kell többet várni ma, mint egy évvel ezelőtt vagy a korábbi időszakban (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) sem a kemoterápiára, sem a diagnosztikai vizsgálatokra, és egy hónapon belül, magyarul a szükséges időn belül minden kezelést megkapnak a betegek.

Még egyszer hangsúlyozni szeretném: a politikai hangulatkeltést ebben tűrhetetlennek tartom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ha konkrét panasz van, akkor minden esetben nemcsak kivizsgáljuk... (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Miniszter úr!

DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: ...nemcsak kivizsgáljuk, hanem a kellő intézkedéseket is meg fogjuk tenni.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük: Civilek halnak meg!)