Készült: 2024.09.21.08:55:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

214. ülésnap (2005.04.18.), 229. felszólalás
Felszólaló Domokos László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:45


Felszólalások:  Előző  229  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tállai András képviselőtársam előzetesen már jelezte azt, hogy a Fidesznek nagyon komoly adócsökkentő módosító javaslatai vannak, és azok képviselői módosító javaslatként is benyújtásra kerültek. És bizony a versenyképességi hátránnyal kapcsolatban, amelyben még Kóka miniszter úr is egyetért, hogy bizony romlott az elmúlt két évben az ország versenyképessége, a beszéden kívül sok más cselekedetet ezen Ház falai között nem tapasztalhattunk.

Ezért ez valóban egy jó lehetőséget teremt a képviselők számára 2005 tavaszán azon törvénycsomag keretében, mert elsősorban a 2004 nyarán történt kormányváltás és kormánypuccs keretében nem volt mód részletes, kimunkált adójogszabályokat és eljárási szabályokat felülvizsgálni; ez lehetőséget teremt arra, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy az Európai Unió tagjaként bizony 2004. május 1-je óta megváltozott a világ körülöttünk, és ebben különösen fontosnak tartja a Fidesz, hogy munkahelyteremtést segítő, kis- és középvállalkozókat segítő módosítások szülessenek.

És ezért különösen fel szeretném hívni a figyelmet a 11. ajánlási pont alatt képviselőtársaink által benyújtott azon társasági nyereségadó-csökkentő javaslatra, amely a százmillió forint árbevételt el nem érő mikro-, kis- és középvállalkozások számára egy pozitív változást, 50 százalékos adómentességet javasol.

Ez az adókedvezmény nagyon sokban segítené azon kis- és középvállalkozókat, akik valóban a megnyílt európai uniós piac hatására nagyon komoly versenybe kerültek, és ezen verseny keretei között bizony sok esetben még ez a remélt nyereség is kérdéses. És ha egy vállalkozás mégiscsak nyereséges tud lenni, akkor azt gondoljuk, hogy a százmillió forint alatti árbevétel esetén külön figyelmet érdemes fordítani ezen kör számára, hiszen ez valóban megteremti a feltételt ahhoz, hogy minél nagyobb mértékben a helyben hagyott adót és annak saját forrásait is figyelembe véve munkahelyteremtő és munkahelymegőrző, öngondoskodó kis- és középvállalkozói szféra maradjon meg Magyarországon.

Ennek érdekében mi javasoljuk, és kérjük is a kormánypárti többség figyelmét is arra, ismereteink szerint valóban a szakértői körök is egyetértenek azzal, hogy ezen kör külön megerősítése indokolt, és akkor pedig ezen 11. ajánlási pontnak a támogatása is. Azt gondolom, a sok beszéd mellett akkor, amikor majd a módosító javaslatról szavazni fogunk, az igen gomb megnyomásával tudják valójában kifejezni azt, amit egy képviselő tehet a kis- és középvállalkozók munkahelyteremtést segítő adókedvezménye tekintetében.

Úgy gondoljuk, hogy ez a mai kormány ezen mikro- és kisvállalkozói kör számára egy rendkívül nehéz, versenyképtelen környezetet teremt, és úgy tűnik, hogy elsősorban a versenytársak számának a csökkentését irányozza elő. Olyan gazdaságpolitika, olyan adópolitika bontakozik ki, amely elsősorban a nagy, monopolisztikus vagy duopolisztikus vállalkozásokat hozza előtérbe, és pont ezen legkisebb mikrovállalkozói kör, akiknek jó része önfoglalkoztatott vagy néhány főt foglalkoztató, bizony nagyon jelentős, sok esetben a kistelepülések számára az egyetlen foglalkoztatóként jelennek meg a piaci szektorban. Ezért különösen fontosnak ítéljük azt, hogy ne csak a szavak szintjén, ne csak úgymond technikai módosító javaslatokkal, hanem konkrét javaslatban is formálódjon meg az, hogy ezen kör adókedvezménye megerősödjön.

Még azt is mondhatnánk, hogy nem is biztos, hogy ez a költségvetés bevételeinek a csökkentését irányozza elő, hiszen ez olyan mértékben csökkenti az adóterheknek a mértékét, hogy bizony érdekeltté teheti ezt a vállalkozói kört, hogy ne a jövedelem és az adóalap eltitkolása irányába mozduljon, egyféle fehérítésként is haladhat a gazdaság ezen szereplői számára. Hiszen valóban a rendkívül alapos APEH-ellenőrzések, amelyek ezt a szférát sújtják… - sokkal nagyobb kockázatot hordoz, ha az ellenőrzéseken bármilyen ilyen eltérésen vagy jövedelemkiesésen kapják, ha úgy tetszik, sokkal inkább megéri úgymond a teljes jövedelmet bevallani, és ennek megfelelően ezt a 8 százalékos társasági nyereségadót befizetni.

(19.10)

Ezért azt gondolom, hogy ez különösen azt a paradigmát erősíti, amit a Pénzügyminisztérium hajszol, hogy minél kisebb az adószint, annál kevesebb az adóbevétel. Ebben a szférában egyszer már Horn Gyula és kormánya is bátran mert lépni. Azt gondoljuk, Gyurcsány Ferenc kormánya is képes arra, hogy e tekintetben bátran lépjen, hiszen ennek a rétegnek a számára a társasági nyereségadó-bevétel valószínűleg lényegesen nagyobb is lehet, mint amennyit ennek a magasabb kulcsnak az alapján beszednek.

A másik a 15. ajánlás, amelyik a társasági nyereségadónak az osztalékot terhelő adórészére vonatkozik. Úgy ítéljük meg, hogy a 20 százalékról 25 százalékra való elmozdulás nem volt szerencsés, és ennek a korrekciójára teszünk javaslatot, a 18 százalékos mértékre való csökkentésre. Véleményünk szerint ez is erősítené azt a morált, amely az adóbefizetéshez kapcsolódó bizalom erősödéséhez, ösztönzéséhez vezethet, aminek gazdaságélénkítő és -ösztönző hatása lenne, szintén a szürkegazdaságból a kitisztítandó gazdaság felé való haladás esetében segítene előmozdítani változásokat, már csak azért is, mert - mint már említettem - az elmúlt két évben megnőtt a lebukás veszélye és annak terhei, annak ellenére, hogy a kormányzat nem ismeri el, hogy ma rendkívül szigorú az adóellenőrzés az országban.

Az idő korlátja miatt most további pontokra nem térek ki. Köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  229  Következő    Ülésnap adatai