A felszólalás szövege:

Alapvetően ez a törvényjavaslat, amely több más törvényt is módosít, nemcsak a büntetőeljárást, hanem négy-öt másik törvényt is, ez is alapvetően egy pozitív elmozdulás, egy pozitív elmozdulás mindenféleképpen, abba az irányba hat, amely jobbá, hatékonyabbá tehetné bizonyos esetekben a jogszabályok alkalmazását. Ezek között elsőként szeretném kiemelni a 2. §-át, amely lehetővé teszi bizonyos esetekben, hogy öttagú hivatásos tanács járjon el a bíróságokon mind a másodfokú, mind a harmadfokú eljárásban, illetve a Kúrián. Ez mindenképpen pozitív elmozdulás, és az indokolás is egyértelműen, amely leszögezi e módosítás célját, kimondja, hogy ez az eredményesség, illetve a gyorsítás, hiszen ebben az esetben arra van lehetőség, hogy attól eltérően, hogy korábban három hivatásos bíró, aki a büntetőeljárás során csak a büntetőügyeket ismeri, a büntetőeljárást, a büntető törvénykönyvet, nincs gazdasági tapasztalata, gazdasági jogi tapasztalata, nincsen polgári jogi tapasztalata, akkor ez esetben bevonható akár egy gazdasági jogász, egy olyan bíró, aki ezzel foglalkozott, egy polgári jogász bíró, és ez mindenképpen növeli az eredményességet, a hatékonyságot, illetve nyilván nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amennyiben szélesebb látókörű is lesz ezzel a bírói tanács. Mindenképpen azt látjuk, hogy ez előreviszi, és különös tekintettel mind az ügy jellegére, a vádlottak számára, az ügy terjedelmére is lehet ilyen tanácsot kijelölni, létrehozni, tehát ez mindenféleképpen a támogatandó kategória.

Mi ugyanide soroljuk az ügyvédjelölt eljárását, amikor is a törvényszéki eljárásba bekerülhet. Valóban, annak megfelelően, ahogy az indokolásban szerepel, az ügyek gyorsítása érdekében kerülhet sor ez esetben az ügyvédjelöltek elsőfokú eljárásként, de törvényszéken való eljárásában. Az előttem felszólaló is említette már, ami érdekes, hogy amennyiben végig eljár, amennyiben ő az, aki kérdéseket tesz fel, ő az, aki gyakorlatilag felelőssé válik az ügyben, a terhelt képviseletében, akkor miért nem mondhatja el a védőbeszédet, hiszen ő az, aki a legjobban ismeri az ügyet, aki részt vett folyamatosan a büntetőeljárásban, végighallgatta a kérdéseket, végighallgatta a vádlottak, a tanúk vallomását, mindezek alapján nem vehet részt a perbeszédben. Ez már egy kicsit furcsa, és nem biztos, hogy ez az ügyeket előreviszi, hiszen lehet, hogy éppen az a védői feladatot ellátó személy, aki a legjobban fogja ismerni az ügyet, adott esetben a legjobb perbeszédet tudná elmondani a terhelt érdekében; tehát ez egy kicsit valóban ellentmondásos része.

Az valóban célszerű, hogy ez esetben az egyéves gyakorlatot előírjuk az ügyvédjelölt számára. Nyilván a törvényszéki eljárásban, ahol már sokkal komolyabb ügyekkel kell foglalkozni, sokkal nagyobb a felelőssége is az eljáró ügyvédnek vagy ügyvédjelöltnek, ott bizony már legyen meg egy bizonyos gyakorlata az eljáró ügyvédjelöltnek, tehát ne úgy kerüljön be, hogy egy hónapja jött ki az iskolából, és még soha életében büntetőeljárást sem látott; tehát ebben az esetben valóban nem lenne célszerű, hogy ő járjon el.

Nagyon pozitív elmozdulás a lakásmaffiaügyekkel kapcsolatos új törvényi szabályozás, amely nagyobb lehetőséget biztosít a magánfélnek arra, hogy a jogait érvényesítse, amennyiben kiesett egy lakás birtokából, a birtokjogából. Háromfajta bűncselekménytípus elkövetése esetén, amennyiben ő ennek a sértettje, illetve az ő sérelmére követték el, akkor kérheti a gyanúsítottal szemben az ideiglenes intézkedést a lakás kiürítésére és a magánfélnek a birtokba adására. Ez is mindenképpen célszerű, ennek a bevezetése, ez is az ügyek gyorsítását szolgálja, illetve adott esetben a sérelmet szenvedő magánfél érdekeinek a gyorsabb érvényesítését. Más kérdés, hogy ennek a gyakorlati megvalósítása álláspontom szerint eléggé nehéz lesz, és nem biztos, hogy ezt nagyon gyakran fogják tudni alkalmazni a bíróságok.

Ugyanígy fontos garanciális módosulás a házkutatás kiterjesztése a gépjárművekre. Nagyon gyakran ért sérelem számtalan magánszemélyt azzal kapcsolatban, amikor gyakorlatilag mondvacsinált okkal, motozás okán akár a személygépjárművet is átkutatták. Ennek a nagyobb garanciális szabályok mögé bújtatása szerintünk mindenféleképpen fontos előremozdulás.

Szintén támogatandó a poligráf használata tanúvallomásnál. Mi azt mondjuk, hogy minden olyan esetben, ami a büntetőeljárást előmozdítja, amikor elősegítjük a bíráknak azt a kötelezettségét, hogy szabadon értékeli a bizonyítékokat a bíró az eljárás során, és amelyek az ő szabad mérlegelését előmozdítják, adott esetben, amikor ellentmondásos tanúvallomások vannak egy büntetőeljárásban, akkor könnyebbé teszik a bíró számára a döntést, hogy kiszűrje, hogy vajon melyik tanúvallomás az, amelyik igaz. Ebben az esetben azért mindig pozitív, amikor ezt elősegítjük, hiszen a helyesebb döntés irányába mozdítja el a bíróság ítélkezését, a bíró ítélkezését, illetve jobb ítéletek is várhatók. Tehát minden ilyen esetben a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja ezeket a fajta módosításokat.

Államtitkár úr beszélt az előzetes felvezetésében a panaszjogról. A panaszjog egy olyan kategória, amelyet mi számtalanszor bíráltunk, illetve nem teljes mértékben értettünk egyet a panaszjog szűkítésével, a büntetőeljárás, illetve a nyomozás során az intézkedések elleni panasszal. Így különösen, ezt már többször a Jobbik Magyarországért Mozgalom módosító indítványaiban is beadta, hogy álláspontunk szerint amennyiben a feljelentőtől megvonjuk a panasz lehetőségét, amikor a feljelentő elindít egy büntetőeljárást, és megszüntetik, akkor őrá nem terjed ki a panasz joga, ő nem élhet ez ellen panasszal, szerintünk ez egy nagyon fontos garanciális szabály lenne, hogy a feljelentőnek is meglegyen a panaszjoga, és egy kicsit ebben tágítsuk azoknak a körét, akik ilyen esetben panasszal élhetnek. Ezzel kapcsolatosan a Jobbik Magyarországért Mozgalom ad is be módosító indítványt.

Az ároktői banda ténykedésével kapcsolatosan, illetve az azt követő botrányos megszökés, elszökés és svájci előkerülés miatti törvényi szabályozás módosítása mindenféleképpen szükséges, ezt a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja. Nyilván nem szabad előfordulnia Magyarországon többé, hogy olyan büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek, akik ráadásul a legszörnyűbb bűntetteket követték el vélhetően, a vád alapján, azok az emberek szabadlábra kerüljenek, és mint az ároktői banda két tagja esetében a tények is bizonyítják, gyakorlatilag ők bármikor a társadalom számára veszélyessé tudnak válni a büntetőeljárás során, amennyiben a négyéves garanciális szabályban megjelölt idő alatt nem tudják vele szemben az ítéletet meghozni.

(16.00)

Ez esetben a szabadlábra helyezés, még akkor is, ha házi őrizettel jár, óriási veszély a társadalomra. A törvényhozónak kötelezettsége - hangsúlyozom: nagyon súlyos kötelezettsége -, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Ebből nyilván tanulni kell. Csak egy kicsi előrelépés ez a törvényi szabályozás, amely megkönnyíti a terhelt mozgását követő eszköz telepítését. Ez mindenféleképpen támogatandó, de ebben az esetben nem arra van szükség, hogy a terhelt láb- vagy karperecet kapjon, hanem arra, hogy ne kerülhessen szabadlábra, ne kerülhessen házi őrizetbe, hanem továbbra is előzetes letartóztatásban legyen. A legfontosabb persze az lenne, hogy ne előzetes letartóztatásban legyen, hanem már elítéltként a jogerősen kiszabott szabadságvesztését töltse a megfelelő végrehajtási fokozatban.

Foglalkozik a törvénymódosítás a külföldi ítéletek bekerülésével a bűntettesek nyilvántartásába. Ez megint érdekes kérdéseket vet fel. A külföldi ítéletek, illetve az Európai Unió tagállamai ítéleteinek az automatikus átvétele különösen érdekes lehet. Erre most rávilágított a MOL vezérigazgatójával kapcsolatos elfogatóparancs kiadása. Itt ugyan még nem ítéletről beszélünk, de amennyiben valaha ebben az ügyben is lesz ítélet, akkor is kérdéses lesz, hogy hogyan és mi fog szerepelni a bűnügyi nyilvántartásban, a külföldi ítélet hogyan kerül be. Itt azért felhívnám a figyelmet arra is, hogy amikor a Nemzeti Őrsereget vették őrizetbe a Felvidéken és indítottak szlovák joghatóság alatt büntetőeljárást a tagjai ellen, vagy amikor nemzeti jelképek használata miatt indítottak ugyanígy ilyenfajta eljárást magyar állampolgárságú személyekkel szemben, az a cselekmény a magyar törvények szerint nem minősült bűncselekménynek és nem büntetendő. Egyébként is abban az országban, ahol még mindig érvényben vannak a Beneš-dekrétumok, ott vajon milyen jogszabályok lehetnek még életben a háttérben? Ha ezek alapján ítélnek el magyar állampolgárokat, és a magyar törvények szerint nem bűncselekmény az, amit elkövettek, akkor elég érdekes, hogy hogyan kerülhetnek be a bűnügyi nyilvántartásba, hogyan kerülhet be az, hogy ő akár felfüggesztett szabadságvesztést vagy kitiltást kapott. A magyar bíróságnak ezt természetesen vizsgálnia kell, de a garanciális szabályoknak meg kell lenniük, hogy a bűnügyi nyilvántartásba az, aki a magyar törvényeknek megfelelően nem követett el bűncselekményt, ne kerülhessen oda bele, illetve ne szerepeljen a büntetett előéletűek vagy a bűntettesek nyilvántartásában.

Fontos garanciális elemet tartalmaz a 90. §, amely a tolmács szabálysértési eljárásban való részvételére vonatkozik, amikor is nagyon helyesen lehetővé teszi kérésre a tolmács cseréjét, amennyiben az ő közreműködése nem viszi előre az ügyet, mert kiderül, hogy mégsem olyan szinten ismeri a nyelvet, vagy egyéb más problémák miatt. Úgy gondoljuk, ez fontos garanciális szabály, és jó, hogy ezt lehetővé teszi az új jogszabály.

A közvetítői eljárás a szabálysértési eljárásban egy nagyon fontos fejezet. Azt látjuk, hogy a közvetítői eljárás egyre több területen követel helyet magának a magyar jogéletben. Alapvetően a nyugati példák is azt mutatják, hogy ez az irány nagyon helyes, és nagyon jó, hogy a szabálysértési eljárás is kibővül a részletesen szabályozott közvetítői eljárással.

Azon már vitatkozhatnánk, hogy a büntető törvénykönyv módosításának bizonyos elemei megfelelőek és célszerűek-e a jelen esetben, amikor a Magyar Országgyűlés olyan jogszabályokat is a büntető törvénykönyvbe emel be, amelyek eddig nem képezték részét, mint például az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa elleni hírszerző tevékenység folytatása. Itt utalnék azokra az állam elleni bűncselekményekre is, amikor nem magyar állampolgár nem Magyarország területén követ el bűncselekményt. Ezzel feloldunk olyan jogelveket, amelyek korábban alapkőként voltak letéve a magyar jogéletben. Meggondolandó, hogy ezeket ez esetben alkalmazni kell-e. És felmerül az a probléma is, hogy ha ezt minden ország bevezeti, akkor hányan fognak elindítani ilyen esetben büntetőeljárást, hiszen minden állam büntető hatalma felléphet és elindíthatja ezeket az eljárásokat.

Viszont a büntető törvénykönyv módosításának a következő része már alapvetően pozitív, amely a sporteredmények tiltott befolyásolásával foglalkozik. Ez egyre inkább elterjedt, nemcsak Magyarországon, hanem Európában, sőt az egész világon elterjedt folyamat. Az, hogy ez ellen megpróbáljunk büntetőjogi eszközzel fellépve minél inkább gátat szabni, minden társadalom kötelessége. Tehát ez a rész is egy pozitív irány.

Úgy látom, az időm lejárt. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elképesztő volt hallgatni Bokros Lajos szavait. Nagyon örülök annak, hogy a Szocialista Párt adta át ezt a két percet, amit átadott. Nagyjából látszott az, hogy kik tartoznak össze ezen a téren. (Dr. Józsa István: Igen, a fasiszták a Fidesszel.) Hiszen a rezsicsökkentéssel kapcsolatos felvetését hallgatni, amikor Bokros Lajos ma is kiáll és a Szocialista Párt által átadott két percben kiáll a rezsicsökkentés ellen, igen, a külföldi cégeknek akarja most is a kiemelt profitot biztosítani, szemben a magyar polgári lakossággal; tőlük elvenni ezt a pénzt, hogy ez a profit kivándoroljon külföldre.

Igenis látszott ezekből a felszólalásokból is, hogy ki kit képvisel, ki akarja a rezsicsökkentést, ki képviseli a lakosságot és ki nem. Egyértelműen bizonyította a taps is a Szocialista Párt részéről, hogy hogy tapsolták meg Bokros Lajost. Álláspontom szerint teljesen egyértelmű volt, hogy a magyar lakosság ellen ugyanazt akarja folytatni a Szocialista Párt, amit itt 8 éven keresztül csinált.

Sajnos, azt az ámokfutást, azt, amíg háromszorosára drágult a rezsi Magyarországon, akkor, amikor nagyon jól tudjuk, hogy 2009-ben a gáz ára az egynegyedére esett vissza a korábbinak; és ahhoz képest mindig arról beszéltek, hogy azért kellett emelni, mert felment a gáz piaci ára, amikor negyedére leesett, ezt senki nem csökkentette, azt az óriási profitot mind a mai napig hordták, hordják kifelé a külföldi befektetők ebből az országból - és Bokros Lajos még ma is az ő érdekeiket védi együtt a Szocialista Párttal. Ez felháborító!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban. - Gúr Nándor: Egy a zászló!)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sorozatban jönnek be a törvények az új polgári törvénykönyv megszületésével kapcsolatosan. Ezek életbe léptetésével, illetve az ezzel kapcsolatos módosításokkal nyilván a parlamentnek rendkívül sok dolga adódik ebből fakadóan. Illetve nyilván óriás falat volt az új polgári törvénykönyv, hiszen ilyen egy ország életében százévente egyszer, ha születik egy valóban jó polgári törvénykönyv. És nagyon fontos az, hogyha már egy ilyen, most attól függetlenül, hogy jó vagy kevésbé jó, erre vonatkozóan a vitát már lefolytattuk... - de nagyon fontos, hogy a hatályba léptető rendelkezések, illetve azok a mögöttes jogszabályok, amelyeket a polgári törvénykönyv merőben új szabályozási pontjai érintenek, azokat kellően kezeljük, illetve kellőképpen folytassuk le a jogszabályok módosítását ezen a területen is.

Hát, így jutottunk el egy újabb állomásáig a polgári törvénykönyvből fakadó módosításoknak, mégpedig az új törvényhez, amely a civil szervezetekkel kapcsolatos elsősorban. Az új jogszabály szintén fenntartja a civil szervezeteknél az utóbbi évtizedeknek azt a nagyon fontos újítását, amelyben az 1 százalékos adót fel lehet ajánlani, tehát ilyen kedvezményt ad a személyi jövedelemadókból a civil szervezeteknek. Ennek a szabályait részletesen taglalja az új törvénytervezet, és nagyon fontos kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban.

Így egy fontos újítása a törvénynek az, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a civil szervezeteknek regisztrálniuk kell. Hát, a regisztrálástól, azt gondolom, nagyon sokan megijednek, és rengeteget vitatkoztunk itt a regisztrációval kapcsolatosan, nem oly régen, éppen a választási eljárásról szóló törvény nyomán, amikor is szintén regisztrálni kellett volna a választópolgároknak. És nyilván ez, mint ahogy ez egyes állampolgárt is riasztja, megfélemlíti, illetve sok esetben távol tartja, a regisztráció kérdése ez esetben szintén olyan lehet, ami miatt nagyon sok civil szervezet kerülhet ki ebből a kedvezményezetti körből. Hiszen minden év szeptemberéig be kell regisztrálnia minden civil szervezetnek.

(14.40)

Nyilván ez azzal jár, hogy vannak civil szervezetek - és itt nem elsősorban a profi civil szervezetekről beszélek -, amelyeknek alkalmazottai vannak, amelyeknek főállású foglalkoztatottjai vannak, akik nyilván oda fognak figyelni arra, hogy minden évben ez a regisztráció a törvénynek megfelelően elektronikusan, úgy, ahogy a jogszabály előírja, megtörténjen, azonban azt is látni kell, hogy a civil szervezeteknek a nagy többsége nem ilyen. A civil szervezetek többsége egyáltalán nem tud olyan vezetőt foglalkoztatni, akinek ez lenne a főállása, nem tud fizetést adni, nem tud olyan adminisztrátort alkalmazni, aki a nyilvántartásokra odafigyel, nyilván könyvelő általában van, már ha azt is meg tudják fizetni, ő odafigyelhet, de ez sem jellemző minden civil szervezetre. Tehát ebben az esetben, én úgy érzem, ez a jogszabály azokat a civil szervezeteket egy kicsit magukra hagyja, illetve elengedi azoknak a kezét, amelyek nem rendelkeznek jelentős mögöttes anyagi háttérrel, nem rendelkeznek megfelelő munkaerőbázissal, aki ezeket a határidőket figyelembe tudná venni, és ez egy olyan határidő lesz, amely alapján, amennyiben nem regisztrált be, akkor bizony kiesik ebből a lehetőségből.

Számottevő az, hogy nyilván nagyon fontos, hogy ebben az esetben, amennyiben az adóhatóság nem veszi nyilvántartásba, a regisztráció alapján január 1-jén megjelenő névjegyzékébe nem teszi be a civil szervezetet, helye van a bírósági felülvizsgálatnak, a munkaügyi és közigazgatási bíróságon van helye ennek. Ez megint azt fogja eredményezni, hogy megszaporodhat az ügyforgalom ezeken a bíróságokon ebben az időszakban, amikor adott esetben egy-egy megyében tucatjával vagy akár százasával kerülhetnek ki civil szervezetek ebből a regisztrációs listából. Nyilván ez egy dömpingszerű bírósági felülvizsgálatot indíthat el, aminek akár a bíróságok munkájának az ellehetetlenítése is lehet az eredménye. Tehát ilyen veszélyeket ez magában hordoz.

Még egy veszélyre szeretném felhívni ezzel kapcsolatban a figyelmet, mégpedig a kivételes méltányosság esetére. Arról rendelkezik a törvény, hogy abban az esetben, ha valakinek adótartozása van, köztartozása van, ezt az 1 százalékos felajánlást nem fogja megkapni, hanem ebből az összegből le fogják vonni a köztartozás összegét. Nagyon pozitív viszont az, hogy a köztartozás összegén felüli összeget kiutalják ebben az esetben is, tehát nem egy olyan szabály lép érvénybe, hogy abban az esetben nem fogadhat el, tehát itt a civil szervezeteknek az érdeke előtérbe kerül szerencsére. Azonban felhívnám a figyelmet arra a veszélyre, amelyhez a kivételes méltányosság esete vezethet.

Nagyon helyes, hogy vannak méltányolandó esetek a jogszabályban, amikor mégis ki lehet fizetni egy összeget akkor is, ha köztartozás van, azonban ennek óriási nagy veszélyei vannak. Nyilván az a veszélye, hogy valamiféle politikai összefonódás, adott esetben bármiféle baráti vagy gazdasági összefonódás segítheti elő, nyilván ne a rosszra gondoljunk, de a különleges méltányosság mindig előtérbe hozza, hogy vajon kik lesznek azok, akik nagyobb méltányosságot fognak élvezni, mint a nagy átlag, és ennek a veszélyeiről semmiképpen nem szabad megfeledkeznünk.

Nyilván teljesen természetes, ami a törvényben rendezve van, hogy a törvény hatálybalépésétől függetlenül a regisztráció egy évvel kitolódik, hiszen már értelmezhetetlen lenne, hogy 2013. szeptember 1-jéig beregisztrálnának az egyesületek, és nyilván majd 2015. január 1-jétől tud életbe lépni ez a szabályozás, illetve már 2014 szeptemberéig a regisztrációt valamennyi civil szervezetnek, amely részt akar venni ebben a kedvezményezési eljárásban, meg kell tennie.

Nagyon fontos új intézményekkel egészül ki a civil szervezetekről szóló jogszabály. Amit szabályoz, ami eddig is volt, és amit használtak, de törvényben nem volt nevesítve, az a pártoló tagságnak az intézménye, amely így most már, az új jogszabállyal szintén bekerül és törvényi erőre emelkedik, illetve törvényi szabályozást kap. Ugyanígy a másik, amely szintén évtizedek óta vagy akár egy évszázad óta ismert, ez pedig a tiszteletbeli tagságnak az intézménye, amely szintén most már meghatározásra kerül a törvényben.

Egy nagyon fontos újítás, amely, azt gondolom, követi a kornak a szellemét és a megváltozott életritmust, az ügyvezető szerv, a döntéshozó szerv ülésére vonatkozik, amikor személyes részvétel helyett erre lehetőség van elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével. Ez, azt gondolom, nagyon megkönnyíti az egyesületeknek a tevékenységét, hiszen az egyesületnek a vezető szervét össze lehet hívni, és egy videokonferencia, egy telefonkonferencia által vagy akár Skype-on vagy bármilyen más módon is meg tudnak tartani egy ilyen ülést. Természetesen erre vonatkozóan a megfelelő garanciális szabályokat az egyesület, a civil szervezet alapszabályában rögzíteni kell, és amennyiben ez rögzítve van, akkor van lehetőség arra, hogy ezeket ily módon megtartsák. Ez nyilván nagyon meg fogja könnyíteni az egyesületeknek az életét, illetve a lehetőségek ettől lesznek tágabbak. Hiszen amikor odafigyeltek egy egyesületnél arra, hogy az egyesület vezetősége minden esetben összehívható legyen, hogy egy településen lakjanak, hogy ez ne okozzon utazási problémát, sokszor emiatt kellett az egyesület vezetőségének az összetételét így meghatározni, most lehetőség lesz arra, nem lesz probléma, hogy adott esetben akár egy külföldön élő magyar állampolgár legyen az elnökség, a vezetőség tagja, hiszen vele is rendszeresen tudják a kapcsolatot tartani, és az alapszabályban, illetve a törvényben szentesített módon tudják megtartani a vezetőségi üléseket, és tudják a vezetőségi határozatokat is meghozni. Természetesen megfelelő módon, ahogy jogszabály előírja, ezt rögzíteni kell, úgy, hogy ezekről ugyanolyan formában készüljön a jegyzőkönyv, mint amikor együtt vannak, fizikailag is együttes jelenléttel hozzák meg a döntéseket.

A jogszabály már ismerte eddig is a civil társaságnak a fogalmát, azonban ez korábban nem volt meghatározva, tehát ez valahol lógott a levegőben. A jogszabály ennek a fogalmát is meghatározza. Egyrészt esetükben kizárja a gazdasági vállalkozási tevékenységet, és meghatározza, hogy közös céljaik eléréséért, közösségi célú tevékenység összehangolására egy társasági szerződéssel bármikor létrehozhatnak természetes személyek ilyen civil társaságot. Nyilván ez is az egyesülési jog gyakorlásának a megkönnyítése. Abban az időszakban, amikor még megkérdőjeleződött Magyarországon az egyesülési jog szabadsága is... - illetve azért még ma is utalnék egy szóval erre, Gaudi képviselőtársam nincs itt, de azért nagyon fontos, hogy megemlítsük, hogy az egyesülési jogot nagyon szigorúan kezdte korlátozni az MSZP-kormány a 2006-os őszi események kapcsán, amikor is az egyesülési jogban olyan korlátozások vetődtek fel, amelyek alapján ez elég nehézzé vált, és sajnos azt kell látnunk, hogy a fideszes kormány is ebbe az irányba ment el, hiszen tovább folytatta az egyesülési jog szabadságának a korlátozását. Itt elsősorban beszélhetünk a Magyar Gárdáról, de beszélhetünk a polgárőr-egyesületek tevékenységének a súlyos korlátozásáról.

Ez a törvény azokat az ott elkövetett hibákat nem orvosolja, azokat nem oldja fel, azonban teljesen más területen egy bizonyos szempontból azért mégis segíti ezeknek a civil szervezeteknek a tevékenységét.

Egy jelentős fejezet foglalkozik a civil szervezeteknek a végelszámolásával, megszűnésével, törlésével, ez is egy nagyon fontos dolog. Nagyon fontos az, hogy már a korábbi jogszabály is különválasztotta a gazdasági társaságok megszűnésének a jogi lehetőségeit, módjait és a civil szervezetek megszűnésének a jogi lehetőségeit és módjait, külön jogszabály határozta meg, tehát nyilván nem úgy kellett megszüntetni egy civil szervezetet, mint egy gazdasági társaságot. Azonban nagyon nagy a hasonlóság, és ezért azt látjuk, hogy Magyarországon civil szervezetek sok esetben azért nem mernek megalakulni, mert egyszerűen gyakorlatilag beláthatatlanná válik az, hogy hogyan fogják tudni megszüntetni a tevékenységüket.

(14.50)

Nyilván ebben a jogszabályban mindent megkapnak, minden lehetőség adott, végigolvasva azonban nyilván megvan ennek az oka, de egy kicsit túlságosan is bonyolult a megszüntetés lehetősége, és sajnos elmegy abba az irányba adott esetben a gyakorlat, és nemegyszer nyilván az ügyvédek közreműködésével Magyarországon, amikor adott esetben könnyebb a jog melletti utat választani, mint a jogkövető utat, amikor is adott esetben egy civil szervezet meg akarja szüntetni a tevékenységét, akkor nem fogja lefolytatni ezt az adott esetben költséges, jogilag bonyolult, nehézségekkel terhelt, viszonylag hosszú ideig tartó folyamatot. Nem ezt fogja, hanem azt fogja tenni, amit sajnos a gazdasági társaságok esetében is nagyon sokszor megtapasztaltunk, hogy annak a gazdasági társaságnak a tulajdonosi köre véletlenül megváltozik, vagy leváltják az ügyvezetőt, lesz egy új, aki azután a bejelentett lakcíméről nem lesz idézhető, onnantól kezdve a bíróság már nem fogja elérni azt a gazdasági társaságot, jelen esetben, adott esetben ezt a civil szervezetet, és hiába próbálja akár az adóhivatal útján felszólítani, felhívni bizonyos iratok leadására, bizonyos hiányok pótlására, ott már senkit nem fognak elérni, és maguk a bírságok is, amelyeket adott esetben ki tudnak szabni, ezek már fiktívek lesznek, adott esetben végrehajthatatlanok, és nem lesz megtalálható adott esetben a cég vagy ebben az esetben a jelen törvényi szabályozás erejénél fogva a civil szervezet.

Sajnos, erre vonatkozóan nagyon nehéz lenne az igazi orvosságot megtalálni, hiszen az igazi orvosság nagyon egyszerű megszüntetés, viszont azt is látni kell, hogy a megfelelő biztosítékoknak mindig meg kell lenniük, és nem véletlen, amikor a végelszámolásról beszélünk, egy végelszámolási eljárás során is mik azok a garanciális szabályok, amelyeknek a betartásával lehet csak megszüntetni. Nyilván valahol hitelezői igényeket, más állampolgároknak külső, akár belső kapcsolatokat kell, ebben az esetben elszámolásokat kell bonyolítani, és bizony addig valóban nem szüntethető meg egy civil szervezet, amíg ezeket le nem folytatta. Sajnos, ezen nagyon nehéz változtatni, és azt gondolom, hogy a gyakorlat egy új jogszabály alapján nem fog megváltozni, és rengeteg lesz a fantomegyesület, amelyik csak lógni fog a levegőben, és ezeknek elég nehéz lesz majd a megszüntetése.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Nagyon fontos kérdéseket feszegetett éppen Gaudi-Nagy képviselőtársam, illetve Staudt Gábor képviselőtársam is. Rettenetesen fontosnak tartom, hogy a büntetés végrehajtása idején, a szabadságmegvonás esetén elhangzott a rabokkal kapcsolatban az a kulcskifejezés, hogy egyéniesítés. Nagyon fontos az, hogy egy rabbal szemben, aki gyakorlatilag szembefordult a társadalommal, elrettentő politikát vagy a társadalomba való visszavezetést fogjuk folytatni. Hiszen óriási a különbség a kettő között, és éppen személyre szabottan kell megválasztani azt a büntetés-végrehajtási formát, ami adott esetben jó lesz.

Felháborítónak tartom azt, amikor egyes bv. intézetből szabaduló elítéltek hatalmas viszontlátással köszönnek a fogva tartóknak. Nem szégyelled magad - mondják neki -, hogy vissza akarsz ide jönni? Azt mondja: alig várom, hogy ide visszakerüljek. Mert ahogy az ott dolgozók elmondják, a rabok nagy része, legalább az 50 százaléka nemhogy nem lakott még ilyen körülmények között, hanem még nem is látott ilyen jó körülményeket. Persze hogy visszavágyik! Olyan, mint amikor egy átlagembernek azt mondjuk, hogy például a budapesti Hilton Szállóban kell letöltenie a két és fél éves szabadságvesztését. Akkora a különbség a társadalmi helyzetéből adódóan, a lecsúszott szociális körülményei miatt, amikor bekerül a fűtött cellába, napi háromszori étkezéssel, hideg-meleg vízzel, padlófűtéssel, színes televízióval, sportolási, kulturális lehetőséggel, kapcsolattartási lehetőséggel. Amikor bekerül egy mai modern büntetés-végrehajtási intézetbe, mint például Tiszalök, annak milyen elrettentő ereje van? Természetes, hogy őt a bűn útjára vezetjük vissza.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kihasználom az alkalmat, hogy parancsnok úr is itt van körünkben. Én ígéretet is tettem a bv. dolgozóknak, a tiszalökieknek azzal kapcsolatban, hogy szót emelek bizonyos anomáliák miatt, ami őket meglehetősen sérti a büntetés-végrehajtásban. Mégpedig valahol ott folytatódik, ahol az előző hozzászólásomat abbahagytam, a körülményeknél, az ellátásnál. Néha úgy érzik, hogy bizony az elítélteknek odabent jobb dolguk van, mint azoknak, akik alkalmazottként dolgoznak.

Például, amit kiemeltek elsődlegesen, hogy hogyan lehet az, hogy a hétvégén is jár az elítélteknek, a bentlévőknek a meleg étel, az ott dolgozóknak pedig nincs lehetőségük arra, hogy meleg ételt kapjanak, mert azt mondják, hogy nekik ez már nem jár, nem jut, csak az elítélteknek. Ők úgy érzik, hogy ez hátrányos megkülönböztetés adott esetben a rab és a tisztességes, becsületes, társadalomban dolgozó ember között, aki hozza be a hideg élelmet, és melegítse meg, ha van egyáltalán erre lehetősége. Aki pedig akármilyen súlyos bűncselekményt, akár emberölést követett el, annak jár a vitamin, jár a gyümölcs, jár a kalóriaadag, jár a meleg étel, és minden. Arra pedig nincsenek annyira tekintettel, aki a másik oldalon áll. Tehát ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés, hogy ne érezzék jobban magukat a bűnözők, mint amit megérdemelnek.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársaim! Csatlakozva Hegedűs Lorántné szavaihoz, körülbelül ott folytatnám, ahol ő abbahagyta, hiszen sok szó esett már a mai napirend tárgyalása során a magyarországi németek elhurcolásáról, de van egy terület, amelyről még senki nem ejtett szót, ugyanúgy, ahogy a szudétanémetekről sem, én egy másik területen lévő németek elhurcolásáról szeretnék néhány szót, néhány gondolatot elmondani.

Az 1944. év vége felé, ősz végén a bevonuló szovjet csapatok, a Magyarországra beözönlő szovjet csapatok és azok közül is a 4. ukrán front parancsnoksága volt az, amely 1944. november 13-án kiadta a 0036. számú hadiparancsát, amely arról szólt, hogy a már akkor elfoglalt és a szovjet hadsereg által elfoglalt Kárpátaljáról mind a magyar, mind pedig a német lakosság hadköteles részét össze kellett gyűjteni és úgynevezett málenkij robotra hurcolni őket. Hogy ez mekkora véráldozatokkal járt, ezt akkor nyilván senki sem sejtette, hiszen itt a kiválasztás nyilván származási alapon, kizárólagosan származási alapon történt, és kizárólagosan a németek és a magyarok tragédiája volt ez. A szolyvai gyűjtőtáborba vitték őket, három napon belül a hadiparancs kiadása után jelentkezniük kellett, de nemcsak önkéntesen vonultak be, hanem össze is szedték az embereket. 16-tól 55 éves korig kellett volna, ehhez képest vitték a fiatalabb fiúkat és az idősebb embereket is, egészen nyolcvan-egynéhány évesig bezáróan gyűjtötték össze a németeket és a magyarokat, és vitték a szolyvai gyűjtőtáborba. Ott élelem hiányában, gyógyszerek hiányában, ruha, meleg ruha hiányában óriási véráldozatok történtek, hiszen az ott élő emberek hiába öltöztek fel, hiába vették fel a meleg csizmájukat, a meleg kabátjukat, ezeket ott levették róluk, sokan már mezítláb érkeztek a gyűjtőtáborba, csak egy kapcával betekerve a lábukat a hidegben, a hóban, és nyilván előbb-utóbb felütötték a fejüket a járványok, a tífusz, amely megtizedelte őket.

(13.30)

40 ezer fő és 40 ezer család tragédiája volt ez. Annak arányát, hogy mennyien voltak a németek és a magyarok, ma már nem tudjuk megállapítani. Közös tragédia volt. Egyetlen bűnük volt ezeknek az embereknek, az, hogy magyarok voltak és németek voltak. És itt a németek elhurcolásánál, meghurcolásánál nyilván, mivel itt közös volt a sors, így a magyarokat is meg kell említeni. Ma Szolyván, a gyűjtőtábor helyén emlékkert, emlékpark található, ahová igyekeztek felírni az áldozatok nevét. Nem tudják a maiak pontosan már kideríteni, hogy kik voltak az áldozatok. De 12 ezer név, akikről tudunk, akik áldozatok voltak, ott vannak fölvésve ezen a falon. De nem ennyi volt az áldozatok száma, becslések szerint körülbelül 40 ezer főt hurcoltak el, amelyből, döbbenetes, 25 ezer fő soha nem tért haza a családjához.

Egy tervszerű népirtásnak volt ez a része, amely a sztálini és a kommunista önkényuralom eszköze volt. Tudjuk jól, hogy Sztálin a világtörténelem legnagyobb hóhéra volt, és az a rendszer, a kommunista rendszer az eddigi legtöbb áldozatot követelte. Megközelítőleg 100 millióra becsülik azok számát, akiket a kommunizmus ölt meg. És ennek bizony kis szegmense az a 25 ezer ember, de nekünk annál inkább fájó, hiszen magyarok voltak és németek voltak, olyan németek, akik magyar állampolgárok voltak, akik magyarok voltak. És ne feledkezzünk meg azokról a családokról, azokról a gyerekekről, azokról a szülőkről, azokról a házastársakról, akik mindhiába várták haza szeretteiket a szolyvai gyűjtőtáborból, ahová elméletileg 3 napra vitték őket málenkij robotra, és hittek benne, hogy haza fognak kerülni épségben és egészségesen. Ehhez képest elenyésző kisebbségük tért csak haza.

Ez bizony része volt annak a sztálini politikának, amely már tudta, hogy Kárpátalja megszállása után nem fogják feladni ezt a területet, ezt a területet el fogják venni Magyarországtól, hiszen ott volt a Kárpátok. Ott volt az Árpád-vonal, amelyik több hónapon keresztül megállította a dicsőséges szovjet hadsereget, és bizony megszégyenültek a szovjet csapatok az Árpád-vonalon, nem tudtak áttörni. Ekkor dőlt el a kárpátaljai magyarság sorsa is, Kárpátalja németségének sorsa is, és Kárpátalja hovatartozásának sorsa is. Hiszen azt mondták, hogy ezek után stratégiailag nem engedhetik meg, hogy Magyarországhoz kerüljön. Hiszen innen, a Kárpátaljáról bármikor le lehet rohanni az országot. De ott van az Árpád-vonal, ami áttörhetetlen, amely több hónapra a legerősebb szovjet hadsereget is fel tudta tartóztatni, és soha nem tudták áttörni ezt a dicsőséges Árpád-vonalat. És csak úgy foglalták el, hogy bizony az egész Kárpátok vonulatát Románia irányából, délről meg kellett kerülniük, és Magyarország alföldi részét elfoglalva tudtak csak felnyomulni Kárpátaljára. De lehet, hogy az Árpád-vonalat egy év múlva sem tudta volna a szovjet hadsereg áttörni.

Ez pecsételte meg, az Árpád-vonal erőssége, az áttörhetetlensége és az a magyar szív és erő, ami a katonákban akkor bennük volt, akik az Árpád-vonalon védték, a Kárpátok gerincén a magyar hazát. Ez volt az, ami megpecsételte az ott élő magyarság, az ott élő németség sorsát is. Hiszen arra a sorsra akarta juttatni Sztálin, amilyen sorsot szánt sok más népnek a nagy Szovjetunió területén, akik beleestek abba a 100 millió emberbe, akik a kommunizmus áldozataivá váltak. Itt kell megemlíteni az ukrán nép tragédiáját is, amely néhány évvel előtte, a holodomor időszakában következett be, amikor közel 6 millió, más becslések szerint 8 millió embert vesztett szintén a sztálini népirtás áldozataként, amikor az ukrán nép kiirtását fontolgatta a kommunisták nagyívű, nagy gondolkodású vezetője, akinek a kezéhez a földön a legtöbb vér tapad.

Nyilván a 6 milliós vagy még nagyobb ukrán veszteségre gondolván, vagy másokra, valóban nem tűnik soknak az a 40 ezer magyar és német, akiket elhurcoltak, de mi azt mondjuk, hogy egy is sok, egy emberáldozat és egy család is nagyon sok. És itt a magyarok és a németek közös sorstragédiája a szolyvai gyűjtőtábor, a kárpátaljai málenkij robot és a kárpátaljai elhurcoltatás.

Amikor itt megemlékezünk a magyarországi németek elhurcolásáról, azt gondolom, értük is kellett szót emelnünk, rájuk is kell gondolnunk, hiszen ők is magyar állampolgárok voltak, és magyar területről hurcolták el őket.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt Spaller Endre váltja fel.)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy teljesen új jogintézmény került itt most az asztalunkra, amely legalábbis a magyar jogrendszerből eddig hiányzott. Kérdés, hogy hiányzott-e, és szükségünk van-e erre vagy nincs.

Valóban, más jogrendszerekben ez már régen meggyökeresedett, egészen a feudalizmusig nyúlik vissza Angliában ez az intézmény, és ott eléggé be is vált és gyakorivá vált, és sok más kontinentális jogrendszerű ország is átvette. Kérdés, hogy Magyarországon van-e erre társadalmi igény. Egy tény, egy biztos, hogy a polgári törvénykönyv, amely 2014. március 16-án fog hatályba lépni, ezt a jogintézményt már ismeri, és amennyiben ismeri, valóban szükség van arra, hogy ennek a részletes szabályait az Országgyűlés megalkossa. Tehát úgymond ez egy kötelező törvény, amelynek nyilván a hatálybalépési dátuma is kötött, mint ahogy Józsa úr hangsúlyozta, hogy valóban meg lehet-e ezt csinálni 2014. március 16-áig, hogy valóban jó lesz-e, a magyar jogrendszert lehet-e aktualizálni ehhez a jogszabályhoz. Ezen el lehet gondolkozni, de egy kérdés, ha a polgári törvénykönyv hatályba lép és ez a része is hatályba lép, márpedig jelenleg ez van, akkor nincs más lehetőség, ezt el kell fogadni. Nyilván kinek? A parlamenti többségnek, mert más kérdés, hogy valóban kik fogják ezt megszavazni és kik nem. Nyilván afelől nincs kétségünk, hogy az előterjesztő és nyilván a kétharmad ezt meg fogja szavazni.

Az előző hozzászólásban azt is hallhattuk, hogy a Szocialista Párt is elvileg magával a jogintézménnyel egyetért, ennek a jogintézménynek a bevezetését támogatja, apróbb javítások vagy lényegesebb javítások esetén pedig el tudja fogadni. A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak ezzel homlokegyenest más az álláspontja. Nyilván már a polgári törvénykönyv elfogadása miatt ez már egy kötelezettség, hogy ez létezni fog a magyar jogrendszerben, azonban mivel nem értünk vele egyet, ezt a részét abban tudjuk kifejezni, hogy nemmel fogunk szavazni.

Nyilván megpróbáljuk azért jobbá tenni, és majd el fogom mondani, hogy milyen hibákat látunk benne, és ebből eredően nyújtunk is be módosító javaslatot. Az egyik megoldás az lenne, hogy egyáltalán nem is nyújtunk be hozzá módosítót, de nyújtunk, illetve nyújtottunk be hozzá módosítót, próbálunk rajta változtatni. Egy rosszon is lehet változtatni és lehet jobbá tenni, még akkor is, ha úgy sem lesz szerintünk megfelelő.

Hogy miért is nem? Hogy miért jött át az angolszász jogrendszerből a kontinentális jogba ez a jogrendszer? A jogászokat is megosztja az, hogy valóban jó megoldás-e. Hiszen mi jut az ember eszébe, amikor végigolvasta ezt a jogszabályt, hogy milyen lehetőségek lépnek föl és kiknek. Nyilván mikor van ennek jelentősége? Ahol a pénz, a vagyon nagyobb mértékben koncentrálódik, és egyik résznek, az egyik tábornak, aki ellenzi ezt a jogintézményt, az a véleménye ezzel kapcsolatban, hogy mire jó? Ez egy kiskapu, ez egy legális kiskapu, hiszen ezen keresztül egyrészt az adózás elől lehet eldugni a vagyonokat, a pénzeket, az ingatlanokat, nagyon sok mindent el lehet dugni az adózás elől, másrészt a végrehajtás alól is ki lehet vinni a vagyontárgyakat és gyakorlatilag el lehet tüntetni.

(17.00)

A végrehajtó pedig azt fogja látni, hogy az illetőnek, akivel szemben a nagymértékű követelés fennáll, semmilyen vagyona nincs, és ez valahol nem fog összeállni.

Illetve még egy nagyon fontos, ami valahogy nem illik bele a képbe, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország is csatlakozott minden egyezményhez, amely a pénzmosással, a pénzmosás felderítésével kapcsolatos volt. Valahogy ez mégis azt mutatja, hogy eltűnik a tulajdonos, személytelenné válik a tulajdonos, és akinek érdeke van, hogy az ő személye és a vagyontárgy ne lehessen összeköthető, ebben az esetben is gyakorlatilag személytelenné válik a vagyon, akár ingatlan, akár bármilyen más készpénz, részvények és a többi, ezek mind gyakorlatilag megfoghatatlanná, személytelenné tudnak válni. Ezeket az érveket hozzák föl azok, akik a nem felé voksolnak.

Illetve nyilván mások pedig azt mondják, hogy egy pörgő gazdaságnak részese ez a jogintézmény, igenis szükség van rá, és államtitkár úr is azt mondta, hogy Magyarországon is ez az igény jelentkezett, erről beszélt, ezért kellett ezt végrehajtani. Fölmerül, ha vizsgálja az ember, látja Liechtenstein példáját, amelyet általában ilyenkor fel szoktak hozni: Liechtensteinben, egy pici államban nagyon sok ilyen vagyonkezelő működik, és a kezelt vagyon adója tulajdonképpen nagyon kis mértékű Liechtensteinben, ezért kvázi adóparadicsom alakult ki.

Ez megint milyen eset? Akkor, amikor az off-shore cégekről beszélünk, amikor egy hasonló jogintézményt be akarnak vezetni Magyarországra - mindjárt a további veszélyeire is felhívom a figyelmet -, nem biztos, hogy szerencsés, és nem biztos, hogy Liechtenstein példáját kellene ebben az esetben nekünk követni, ráadásul teljesen más jogrendszerrel, teljesen más gazdasági helyzettel és teljesen más adottságokkal. Nem biztos, hogy ez Magyarországon működni fog.

Persze, egy új jogintézménynek mindig megvannak a maga buktatói és megvan a maga kockázata, hogy bevezetjük, jó lesz-e vajon az a szabályozás. Amennyiben úgy látjuk, hogy nem lesz eléggé körülírt, nem lesz eléggé körülhatárolt, nem lesz eléggé szigorú, akkor mindig abba az irányba fogunk elmenni, hogy bizony, a kiskapuk országa Magyarország, a kijátszást teszi lehetővé. Abban az esetben, ha liberalizált, mindig erre fog elmenni. Ha túl szigorúra vesszük, akkor pedig gyakorlatilag nem lesz senki, nem fog a jogintézmény tartalommal feltöltődni, nem fogja senki ezeket a szerződéseket megkötni, Magyarországon nem lesz rá igény.

Tehát nagyon nehéz olyan jogot alkotni, olyan új jogszabályt behozni, amely minden igénynek megfelel, nem teszi lehetővé az adókijátszást, nem teszi lehetővé a pénzmosást, nem teszi lehetővé a felhalmozódott pénzvagyonok eltüntetését, és mindamellett még a gazdasági életet is fogja élénkíteni. Nagyon kíváncsi leszek rá, hogy ez a jogszabály hogyan fog beválni. Nem hiszem, hogy ez Magyarországon úgy működne, hogy lendületesen működne, és nem az adócsalásnak, nem a pénzmosásnak és nem a vagyonelrejtésnek lenne az egyik legfőbb eszköze.

A magyaroknak - mivel ez a jogintézmény Magyarországon eddig nem volt meg - semmilyen jogi és gazdasági és gyakorlati tapasztalata nincs ezzel kapcsolatban. Tehát amikor ez a törvény hatályba lép és ez a vagyonkezelői tevékenység beindulna, akkor azt gondolom, hogy a külföldi irodák, a külföldi fióktelepek lesznek azok, akik ebben alapvetően közre fognak működni, hiszen a magyartól idegen, ők pedig már ezt ismerik.

Akkor, amikor a magyar törvény, a magyar jogszabály behozza ezt a lehetőséget, amely már rögtön az elején, ha jól emlékszem, a 3. §-ban megjelenik, hogy az Európai Unió, a társult országok területén működő cégek magyarországi fiókteleppel már folytathatnak ilyen vállalkozást, akkor nyilván azt látjuk, hogy nem lesz erőegyensúly, nem lesznek az esélyek egyensúlyban egy külföldi cég, illetve egy magyar cég esetén.

Azt gondolom, erre nagyon jó példa a magyar termőföld kérdése, amikor is Magyarország moratóriumot kért, kapott, vállalt a termőföld értékesítésére, hiszen egy külföldi nem ugyanolyan eséllyel vásárol Magyarországon termőföldet, mint egy magyar állampolgár, és nyilván Magyarországon a nyomott árak miatt nagyon sokan tudnának és akarnának is vásárolni termőföldet, és nem lenne egyenlő esély a vásárlásra egy külföldi személynek és magánszemélynek. Pont erre volt jó a moratórium.

Bejön egy új jogintézmény, amelyben azonos eséllyel indulnak a magyar vállalkozók és a külföldiek, akiknek tapasztalatuk van, akik tőkeerős vállalkozók, nyilván nekik lesz esélyük. Tehát azt gondolom, hogy ha ez Magyarországon meg is honosodna, akkor elsősorban ezen külföldi vagyonkezelők lennének azok, akik ezt a bizalmi vagyonkezelést végre tudnák hajtani. Tehát azt gondoljuk, hogy ez is a pénzügyi gyarmatosításnak lenne egy lépése, ahol nem azonos eséllyel indulna egy magyar vállalkozó, és nem azonos eséllyel egy európai uniós tőkeerős vállalkozó.

Ez is egy olyan pontja, e vonatkozásban talán ez a legfőbb kritika, azt gondolom, ha már bevezetésre kerül, legalább egy bizonyos ideig nem lenne szabad megengedni azt, hogy külföldiek is ebben Magyarországon tevékenykedjenek.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Nyilván államtitkár úr el fogja mondani, hogy a megfelelő európai uniós iránymutatás alapján ennek így kell lennie. A Jobbik Magyarországért Mozgalom gyakran bírálja emiatt a Fidesz magatartását, de ugyanúgy az MSZP-ét is, hiszen átveszünk minden olyan európai uniós jogszabályt, ami adott esetben Magyarországon nem is jó, vagy az országban nem érdekünk, hogy azt megtegyük.

Fontos probléma, hogy a vagyonkezelő pozíciója gyakorlatilag teljesen elfedi a titkos, valódi tulajdonost, legalábbis álláspontunk szerint meglesz rá a lehetőség, hogy ez így valósuljon meg. Nyilván a törvény rengeteg olyan szabályozót, kritériumot hoz, átláthatósági nyilatkozatot kell aláírni, amivel látszólag maga a törvény biztosítaná azt, hogy be lehessen látni ezekbe a szerződésekbe, én azonban azt gondolom, hogy nem lesz olyan szigorú az ellenőrzési rendszer, hogy ez valóban teljes mértékben átlátható legyen, és pontosan ez lesz a legfőbb probléma, hogy a titkos valódi tulajdonos valahol el fog tűnni.

Itt jön be annak a lehetősége, hogy miért van most szükség erre Magyarországon. Az ember elgondolkodik, hogy talán a kiprivatizált állami vagyonok eltüntetése, a megszerzett, adott esetben korrupciós pénzek eltüntetése, nagy vagyonok eltüntetése állhat emögött, hogy azért van szükség Magyarországon, hogy ilyen újfajta jogintézményt, egy, a magyar jogrendszerben abszolút meg nem gyökeresedett újabb jogintézményt vezessünk be.

Felmerül annak a lehetősége, hogy gyakorlatilag pénzmosodák, pénzelrejtő, vagyonelrejtő műhelyek alakulhatnak ki, amivel adott esetben a bűncselekménnyel szerzett nagyobb összegeket is el lehet dugni. És az oda-vissza kijátszási lehetőség is benne van, mert egyrészt a vagyonrendelő, aki adja a vagyont, adott esetben ő akarja eltüntetni ezt a vagyont, anonimizálni saját magát, de a vagyonkezelőnek is lehet érdeke, hiszen végrehajtás alól mentes az általa kezelt vagyon. Ha ellene van végrehajtás, ha ő azt fogja kijelenteni, hogy ez egy általa kezelt vagyon, akkor azt nem lehet majd végrehajtás alá vonni, és gyakorlatilag kihúzzák ezt az ő kezéből.

A másik probléma, ami felmerül a jogintézménnyel kapcsolatban, hogy milyen új büntetőjogi felelőssége lesz a kezelőnek. Önmagában a Btk.-ban szabályozott sikkasztás bűncselekménye mennyire fogja lefedni, vagy mennyire lesz jogszerű az, hogy majd szépen lassan könyveléstechnikailag bizonyítja, hogy az a vagyon felélésre került, amit ő megkapott? Tehát számtalan büntetőjogi vonatkozást is felvet, amire sajnos most nincs idő, hogy ezzel is részletesen foglalkozzak.

De ott van a másik probléma, hogy felel-e a saját vagyonával. Megtudjuk a polgári törvénykönyvből, hogy nem felel a saját vagyonával, csak a vállalkozásból eredő kötelezettséggel, de a vagyonrendelővel szemben, a kedvezményezettel szemben nem felel a saját vagyonából. Ez megint a felelősségnek fontos kérdését veti fel, hogy valóban ez esetben jól van-e a törvényi szabályozás, és mennyire lesznek felelősek és mennyire fogják betartani, komolyan venni ezt a felelősséget, amikor nincs olyan súlyos felelősségük a polgári törvénykönyv alapján.

(17.10)

Aztán ötven év a leghosszabb idő, ennél hosszabb időre nem lehet kötni ilyen szerződést. Ez megint nagyon érdekes, mert ha valaki majd azt mondja, hogy az általa megszerzett vagyonnal kapcsolatban kedvezményezettként megjelöli a gyerekeit, az unokáit - családban maradó vagyonról van szó -, ez ötven év múlva fog megjelenni ott. Ötven év múlva ez kezelhetetlen, mert minden elévül. Bármilyen módon, akár csalárd módon jutott hozzá az illető ehhez a vagyonhoz, akkor gyakorlatilag kvázi eredeti tulajdonszerzéssel jutnak hozzá az örökösök, és nem lesz vitatható, hogy honnan került oda a vagyon, bűncselekményből vagy az adóból lett elvonva ötven évvel azelőtt. Mindez nem lesz vizsgálható; vagy hogy eltitkolta a jövedelembevallásából, a vagyonnyilatkozatából. Ilyen problémákat vet fel az ötven év, amely rendkívül hosszú idő ebben az esetben.

Aztán felmerül még, ami már, ha megvalósul, az érdekrendszerek kérdése. 15 perces az időkeret?

ELNÖK: Igen.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Kaphatnék még egy percet?

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen. Tehát felmerül az érdekrendszerek kérdése, hiszen a tulajdonos és a kedvezményezett elkülönülhet egymástól, de elkülönülhet a kezelő is, és különálló lesz az érdeke annak, aki a vagyont odaadja, valamint a kedvezményezett és a vagyonkezelő érdeke. Nagyon nehéz lesz ezeket összehangolni ebben az új jogrendszerben.

Én azt látom, hogy számtalan olyan példa van, amit talán meg lehet válaszolni, s államtitkár úr biztos, hogy fog is rá választ adni, azonban álláspontom szerint ez egyáltalán nem lesz megnyugtató válasz. S annyi negatív irányba mutató lehetőség van ebben a törvényjavaslatban, hogy ezt mi most nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Elsősorban azért nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, mert hiányzik a valós társadalmi igény. Tehát van-e a jogi szabályozásra társadalmi igény? Szerintünk nincsen. Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam részletesen elmondta, hogy mitől tartunk, hogy hogyan szüntethetik meg, tüntethetik el a vagyont, ami illegális forrásból származott. Itt szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy egy ilyen új jogintézmény lehetőséget biztosít akár egy olyan ügyben is, amikor valaki 240 millió forintot parkoltat külföldön egy olyan számlán, amiről Magyarországon nem tudnak, és adott esetben ez Magyarországra egy bizalmi vagyonkezelői körben úgy hozható be, és hogy majd visszakapja néhány évtized múlva, amikor már senki nem fogja vizsgálni, amikor már ez teljesen legálisnak fog tűnni, hiszen a bizalmi vagyonkezelőtől kerül vissza ez az összeg hozzá.

Tehát ez a problémánk, hogy egyrészről a pénzmosásra ad lehetőséget, másrészről a korrupcióból szerzett pénzek vonatkozásában ezek eltüntetésére, a bűncselekményekből szerzett pénzek eltüntetésére. A törvényjavaslat kimondja, hogy nagyon fontos lenne az átláthatóság ebben a kérdésben. Mi azt mondjuk, hogy az átláthatóság nem biztosított ezzel a törvényjavaslattal, éppen ezért lehet a feketegazdaságnak egy fontos eszköze.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy egyenlőtlenek lesznek az esélyek egy magyar vállalkozó és egy tőkeerős európai uniós vállalkozó között. Hiszen náluk már ennek a jogintézménynek a megfelelő hagyománya megvan, megfelelő tőkeerővel bírnak, megfelelő tapasztalatokkal bírnak, mindezzel szemben nem lesznek versenyképesek a magyar vállalkozások, hogy adott esetben egy ilyen vállalkozást folytassanak, hiszen hiányzik a tőke, hiányzik a tapasztalat, hiányzik az európai uniós kitekintési lehetőség.

(10.40)

Tehát ez is egy olyan rész lesz, ami erősíti az Európai Unió pénzügyi gyarmatosítását Magyarország fölött. Ezért sem támogatjuk ennek az új jogintézménynek a bevezetését.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)