Felszólalás adatai

Felszólalások:   387-392   393-408   409-410      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra későbbi ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/8041. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor 15 perces időkeretben. Aradszki András képviselő úr, a bizottság előadója következik. Parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tartott ülést, amelyen megtárgyalta az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/8041. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a Törvényalkotási bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 9 nem ellenében elfogadta. Az ülésen komoly vita alakult ki a törvényjavaslat egyes elemeivel kapcsolatban. Tisztelt Országgyűlés! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. november 12-én nyújtotta be az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/8041. számú törvényjavaslatot, amellyel fontos európai uniós tagállami kötelezettségünkből adódó jogharmonizációs feladatoknak teszünk eleget.

A törvényjavaslat a teljesség igénye nélkül, több ponton érinti a közúti közlekedésről, a gépjárműadóról, a légi közlekedésről, a vízi közlekedésről és a vasúti közlekedésről szóló törvényt is. További fontos eleme a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása, amelyre alapvetően azért van szükség, egyidejűleg a forrásmegosztásról szóló törvény pontosításával, hogy egyértelműsítse a feladatellátás és a finanszírozás rendszerét. Ennek érdekében a törvényjavaslat szerint a Fővárosi Önkormányzat a megosztott adóbevételből elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani a feladat ellátásához szükséges összeget, a további önkormányzatok esetén pedig a helyiadó-bevételek képezik a közösségi közlekedés finanszírozását. A törvényjavaslat révén a helyi önkormányzatnak az iparűzésiadó-bevételét elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat finanszírozására kell fordítania, amennyiben ilyen feladatot lát el.

Tisztelt Ház! A vasúti közlekedésről szóló, és a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosításával Magyarország teljesíti a negyedik vasúti csomag műszaki pillérének törvényi szintet igénylő rendelkezésének átültetését annak érdekében, hogy ezt követően a teljes átültetés érdekében sor kerülhessen a kormány- és miniszteri rendeletek megalkotására is. A módosítás ezenfelül az uniós pénzek jobb felhasználása érdekében a vasúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó kérdéseket is rendez. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dunai Mónika tapsol.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Megkérdezem most az előterjesztőt, Schanda államtitkár urat, kíváne most szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót.

Tisztelt Képviselők! Kíváne valaki szólni? (Jelzésre:) Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, LMP, parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Semmiképpen sem szeretném megismételni azt, ami az általános vitában elhangzott. Ugye, igen részletesen tárgyaltuk egy késői órán ezt a javaslatot. Ugyanakkor itt a levegőben maradt egy kérdés. Én megígértem államtitkár úrnak, hogy ha azt nem tudjuk akkor, azon a bizonyos napon, 20-án, ha jól emlékszem, megbeszélni, akkor erre vissza fogok térni. A kormánynak van egy 1537/2019-es számú határozata, ami többek között azzal foglalkozik, hogy az innovációért és technológiáért is felelős miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával készítsen javaslatot a kormány részére a helyi közösségi közlekedés állami finanszírozásának modelljére.

Ez a javaslat arról szól, hogy alapvetően a helyi iparűzési adóból kell az érintett településeknek, városoknak, önkormányzatoknak a közösségi közlekedést finanszírozni. Ez a feladat pedig, amit az innovációs miniszter kapott 2020. március 31-ei határidővel, arról szól, hogy a közösségi közlekedés állami finanszírozásának, legalábbis részbeni állami finanszírozásának a modelljét kell kidolgozni. Ez egy igen súlyos ellentmondás. Azt hiszem, hogy azt mindannyian tudjuk, hogy az egyik legfontosabb közszolgáltatásról van szó, aminek a finanszírozása nem elvárható egyetlen várostól sem, tehát se a fővárostól, se a nagy vidéki városoktól. Egyszerűen ezek az önkormányzatok nem rendelkeznek azokkal a forrásokkal, amelyek ehhez a rendkívül fontos feladathoz szükségesek.

Ez a kormányhatározat ugyanakkor némi aggodalomra is adott okot, ezt ugye, tisztáztuk több levélváltásban miniszter úrral, hogy nem kívánja államosítani az önkormányzati közlekedési cégeket a kormány, ugyanakkor arra lehetett következtetni, hogy a finanszírozásból viszont részt kíván vállalni. Ezt az ellentmondást kérem, hogy oldja fel államtitkár úr. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hajdu László képviselő úr, DK!

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Volt polgármesterként azt gondolom, hogy tartozom annyival a mostani polgármester-kollégáknak, hogy szóljak az érdekükben. Úgy gondolom, hogy azok az önkormányzatok, amelyek saját maguk biztosítják a helyi tömegközlekedést, azokra nézve ez nem egy örömtörvény. Tehát úgy gondolom, hogy ez egy szigorítás, miközben az önkormányzatok igen jelentős része jelentős befizető az állami kasszába. Ugye, a személyi jövedelemadóból egy fillért nem kapnak vissza, amit befizetnek, ugyanakkor az iparűzési adó is címkézve lesz a jövőt illetően, mégpedig ez azt jelenti, hogy kötelező jelleggel kell nekik működtetni. Ez a forrás magában, ez az iparűzési adó, aki a gyakorlatban ezt ismeri, pontosan tudjuk, hogy valóságos bevételei az önkormányzatoknak csak adóból vannak igazán. Ez számos önkormányzati alapfeladat ellátásában fog akadályt okozni, a település méretétől függően természetesen, és adóerő-képességétől függően, de nagyon jelentős akadályt jelent. Ezt tudni kell a törvényalkotóknak, illetve a javaslattevőknek, akik erre javaslatot tettek, hogy  nevesíti konkrétan Budapest fővárosát  Budapest fővárosának a befizetései a magyar GDP-ben is számottevő befizetések, ezzel szemben ugyanúgy nem kap vissza a személyi jövedelemadóból semmilyen forrást. Szeretném megemlíteni, hogy a tömegközlekedésre is fordítható lehetne a város gépjárműadóból befolyó adóbevétele, aminek 60 százalékát az állam szintén elviszi az önkormányzatoktól. Ez Budapesten nagyon jelentős megcsapolása a forrásoknak; úgy gondolom, hogy eléggé méltatlan.

(22.00)

Ha pedig még tovább gondolom a terheket, amelyeket az önkormányzatok az utóbbi időben a nyakukba kaptak, akkor meg kell említsem az államosított közoktatás épületvagyonának elvételét, amelyet kártalanítás nélkül az állam elvett a települési önkormányzatoktól tartós használatba, ám azonban szolidaritási adó címén kell finanszírozni azt az intézményrendszert, ami eddig a saját költségünkből volt finanszírozva. És nem mi határozzuk meg, hogy mennyit tudunk az iskolára költeni, hanem központilag megkapjuk a direktívákat.

Budapest fővárosa 10 milliárd forint szolidaritási adót fizet. Ez csak a főváros. Az az önkormányzat, ahol én nemrégen még polgármester voltam, az 800 millió forintot. És mind a 23 kerület szolidaritási adót fizet, összesen egyébként 20 milliárd forint körüli szolidaritási adóval járulunk hozzá, hogy a KLIK működtetni tudja azokat az iskolákat, amelyeket mi eddig működtettünk. Ez is egy olyan teher, egy címkézett teher, mint amilyen címkézett teherként most be fog lépni többek között az iparűzési adónak a helyi tömegközlekedésre való fordítása.

Kénytelen vagyok az államtitkár úrnak elmondani  bár azt hiszem, hogy ismétlem, egyszer már megemlítettem , hogy az külön probléma Budapesten, hogy miután nevesítve van a törvényben a főváros, hogy itt a hatalmas turistaforgalom ezen a tömegközlekedésen utazik. Annak a költségét, a teljes turizmust a főváros finanszírozza a saját iparűzési adójából.

De van egy másik probléma: az agglomeráció településeire a fővárosi járatok mennek ki sorban. Van, ahova villamos is, van, ahova csak autóbusz, tehát az agglomerációs tömegközlekedést is a főváros ebből az iparűzési adóból bonyolítja le. Az persze nem derül ki ebből a törvényből, hogy azok az érintett önkormányzatok, ahova a tömegközlekedés megy, ők fognak megegyezni egymással, hogy milyen arányban járulnak hozzá vagy helyettük kifizeti az állam, csak a főváros helyett nem fizeti ki a tömegközlekedés költségeit. De itt olyan jelentős városok is vannak, melyek 10 ezer fő fölött vannak. Több is van ilyen, ami 10 ezer fő fölött van, és Budapest bonyolítja le a közlekedést a város irányába. Tehát azt hiszem, hogy számos olyan dolog van ebben a teherben  és akkor nem beszélek arról, hogy a konkurens ágazat, a Pénzügyminisztérium a minimálbért vagy a garantált minimálbért is az önkormányzatokkal fizetteti ki úgy, hogy forrást nem ad hozzá.

De tudnám sorolni. Tehát az önkormányzatokat ilyen mértékben csak valamilyen célzott, hátsó szándékkal lehet megterhelni, mert egyszerűen itt nincs más valóságos bevétel, ezt nem bírják el a települések, az ilyen hatalmas terhet. Ezzel a napirenddel ilyen késői órában is kényszerülök, el kell mondanom, hogy ez elfogadhatatlan, hogy a településeket így terheli meg a kormány, és elég erősen össze lehet kapcsolni az október 13-ával.

Nem támogatható. A Demokratikus Koalíció nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, október 13-ához kötődhet ez a törvényjavaslat egyértelműen, és ha nem lett volna ez a változás az önkormányzati területen, akkor valószínűleg ez a törvényjavaslat soha nem született volna meg. Mivel a mostani téma az az összegző módosító javaslat lenne, amely jelen esetben nem érdemi, és alapvetően csak nyelvhelyességi és szerkesztési módosításokat tartalmaz, tehát nyilván nem erről beszélt senki eddig, de egyetlenegy mondatot szeretnék még erről elmondani: alapvetően az önkormányzati jogokat sérti ez a szabály, hiszen leginkább a Fővárosi Önkormányzatnak okoz problémát.2018-ban is 10 milliárd forint veszteség volt ezen az üzletágon. Az önkormányzatnak több mint a felét kellett fizetni, hiszen a jegy- és bérletbevételek a felét sem tették ki a bevételnek. Ha ez a 10 milliárd veszteség is odakerül az önkormányzathoz, nagyon súlyos pénzügyi problémákat fog okozni.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom semmiképpen nem támogatja, nemcsak a fővárost, hanem sok más nagyvárost is érint. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Aradszki képviselő úr minden bejelentkezési módon bejelentkezett, ez három: két percre, de azt nem teheti; ügyrendben, de az nincsen miért; így aztán normál fölszólalásnak értékelem a jelentkezését (Derültség.), és ezt meg megteheti, parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a megértését, elnök úr. Azon mesterkedtem, hogy visszavonjam a hozzászólásomat. (Derültség.) De lassan kilenc éve vagyok képviselő, úgy látszik, még nem sikerült elsajátítanom ennek a készüléknek a rendjét, de ha már normálban megkapom a szót, azt megköszönöm.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Csak annyit szerettem volna mondani, hogy Hajdu képviselő úr sirámait azért figyelmesen végighallgattam, és szerencsére a feleségem tett be egy tiszta zsebkendőt, de azért férfiként nem vettem elő, hogy könnyeimet is hullassam azért, amiket elmondott. Nem kellett október 13-a, hogy erre példát találjunk, hogy az önkormányzatokat bizonyos úgymond terhekkel lássa el az adott politika, az adott parlamenti döntés. Én emlékszem arra, akkor voltam kezdő önkormányzati képviselő, amikor egyszer csak elfogyott az állam pénze az 50 százalékos pedagógus- meg egyéb béremelésekre, közszolgák béremelésével kapcsolatban 2002 után, és 2005-2006 táján egyszerűen azt mondta az akkori kormányzat, amelynek, gondolom, ismeri a tagjait, hogy tessék, önkormányzatok, holnaptól vagy holnaputántól kezdve finanszírozzátok ti a béremelés költségeit  és semmilyen forrást nem adtak ehhez annak idején hozzá. Nem volt 2019. október 13., hanem egyszerűen egy felelőtlen költségvetési politikának köszönhetően ilyen gyakorlatot követtek el.

A másik az, hogy azok a települések, amelyek úgymond igénybe veszik a fővárosi közösségi közlekedés eszközeit a polgáraiknak a fővárosba való bejutáshoz, ez teljesen így van, hogy ezek a települések jó része, az én választókerületemben minden ilyen település igenis megfizette ennek az ellenértékét a főváros számára. Arról tehát nincs szó, hogy a főváros ajándékot adna az agglomerációs településeknek, hanem megfelelő üzleti alkut köt vele, és vagy a BKV-n keresztül, de megfizeti ennek a közösségi közlekedésnek az árát az adott település.

A másik, amit nagyon fontosnak tartok elmondani, hogy megterheli a fővárost a vidéki agglomerációból bemenő állampolgárok száma, az utakat meg egyebeket. De kérem tisztelettel, Érdről körülbelül naponta 20 ezer ember megy be a fővárosba, semmi másért, dolgozni. Ha meg dolgozik, akkor mit csinál? A fővárosnak termeli az időparűzésiadó-bevételt. Ebből az iparűzésiadó-bevételből, amit az Érden lakók teremtenek elő, egy fillért sem kap vissza Érd városa.

Nem azt mondom, hogy ez változzon meg, csak mielőtt nagyon sajnálnánk a fővárosnak ezt a nehéz helyzetét, azért vegyük számba a tényeket! Tehát abból a szempontból, ha minden elemét megvizsgáljuk a viszonyrendszereknek, akkor azt kell mondanom, hogy a Hajdu képviselő úr által elmondottaknak biztos van valóságtartalma, de a méltányosság és az igazságosság próbáját nem vagy alig állja ki. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és elnézést kérek mindenkitől, hogy ismét szót kértem, de szeretnék válaszolni vagy reagálni Aradszki képviselő úr felszólalására. Itt nemcsak a fővárosról, a vidéki városokról is szó van, és én is mondok egy példát. Pécs most körülbelül 145 ezres város, de ha szűken vesszük, akkor is egy 170-175 ezres agglomerációnak a központja. Sok ezren járnak be Pécsre dolgozni, tanulni, és semmilyen módon nem járulnak hozzá az érintett települések a közösségi közlekedés fenntartásához. Ez óriási terhet jelent a városnak. Ugyanakkor kimondaná-e, Aradszki képviselő úr, hogy kizárólag Pécs vagy Debrecen vagy Kaposvár, s a többi, Szeged város és az ott élők feladata a közösségi közlekedés finanszírozása? Kimondjae a Fidesz-kormány azt, hogy ezeknek a városoknak vagy egyáltalán a városoknak kell 100 százalékban fizetni a közösségi közlekedést? Ez egészen elképesztő hozzáállás.

Szeretném kérdezni akár államtitkár urat, akár a képviselő urat, hogy erről a javaslatról volte egyeztetés például a Megyei Jogú Városok Szövetségével. Volte egyeztetés például Debrecen városával, Kaposvár városával  most két kormánypárti vezetésű várost mondok , hogy mit szólnak ehhez a javaslathoz?

(22.10)

Mit szólnak ahhoz, hogy elvárná a kormány, hogy az iparűzésiadó-bevételből oldja meg a közösségi közlekedést, úgy oldja meg a közösségi közlekedést, hogy pontosan tudjuk, hogy egy rendkívül fontos közszolgáltatásról van szó, s jól működő közösségi közlekedés nélkül nem lehet elképzelni a városok működését, és nem is elvárható, hogy a közösségi közlekedés fenntartása rentábilis legyen. Ez nem egy forprofit szolgáltatás, ezt meg kell oldani, egy nagyon fontos közszolgáltatás, de ez nem fog soha profitot termelni, és nem is kell arra törekednie, hogy profitot termeljen. Nagyon jól bevált gyakorlatok vannak egyébként számos országban ebben az egyharmados finanszírozási rendszerben, egészen elképesztő, hogy a kormány ilyen szempontból magára hagyná az önkormányzatokat.

A kérdésem konkrétan az bármelyikükhöz, államtitkár úrhoz, képviselő úrhoz, hogy vane tudomásuk arról, hogy az érintettekkel, mondjuk így ki, a Megyei Jogú Városok Szövetségével volte konzultáció, és mi volt az álláspontja akkor ennek a rendkívül fontos önkormányzati szövetségnek. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselők! Kíváne még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom. Államtitkár úr, kíváne reflektálni? (Jelzésre:) Parancsoljon! Schanda államtitkár urat illeti a szó.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Természetesen. Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Jelenlévők! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem a vitában elhangzottakat, nemcsak a mostani vitában, hanem a korábbiakban is, hiszen ha jól értem és jól érzékelem, akkor azért nagyjából az általános vitát próbáljuk meg itt újra lefolytatni, hála istennek, rövidebben, mint korábban ezt tettük, ugyanakkor engedjék meg, hogy nagyon röviden reagáljak az elhangzottakra. Először is el kell hogy mondjam, hogy jelenleg is önkormányzati feladatról van szó, a főváros esetében egy kötelező feladatról, a többi települési önkormányzat esetében pedig egy önként vállalt feladatról. Ennek következtében a főváros számára évente biztosítunk 12 milliárd forintot, a települési önkormányzatok számára, akik önként vállalt feladatként látják el a helyi közlekedés biztosítását, pedig biztosítunk pályázati úton 2 milliárd forintnyi forrást, ami számukra elérhető.

Ezenkívül egyébként számtalan más fejlesztéssel is segítjük a fővárosi közlekedés fejlesztését. Elég csak itt arra gondolni, hogy a metrófelújításokra mekkora támogatást biztosít a kormány, és elég arra gondolni egyébként, hogy a képviselő úr, frakcióvezető úr által is említett kormányhatározat arról rendelkezik pont, hogy zöldbuszokra van szükség, és a zöldbuszok vásárlásához egyébként az állam a szükséges mértékű támogatást biztosítani fogja.

Az a helyzet tehát, és legyünk ebben egyértelműek, hogy valójában az önkormányzatok számára, és különösen a Fővárosi Önkormányzat számára ez nem jelent hátrányosabb szabályozást, csak egyértelműsíti a jelenleg is meglévő jogszabályi rendelkezéseket. És az pedig egy politikai szituáció és egy egyértelmű helyzet, hogy többször kinyilvánította már a kormány, hogy amit a fővárosnak eddig biztosított, azt ezt követően is biztosítani fogja, tehát bízhatunk abban, hogy ha a főváros korábbi vezetése meg tudta oldani a helyi közlekedést, akkor ezt követően is meg fogja tudni oldani a fővárosi közlekedést ugyanannyi forrásból, ugyanannyi támogatásból, ugyanolyan lehetőségekkel a főváros jelenlegi vezetése.

Itt engedjék meg, hogy éppen ezért is már visszautasítsam, hogy ez az önkormányzati választásokhoz köthető módosítás. Ez egy tisztázó jellegű javaslat, annak érdekében született, hogy pontosítsuk és tisztázzuk a törvény szövegét. Ugyanis az a helyzet, hogy a helyi adók felhasználása nem arra való, hogy azt bármire lehessen költeni, az önkormányzat feladataira lehet költeni a helyi adókat, és éppen ezért fontos azáltal is egyértelműsíteni a helyzetet, hogy elsődlegesen mire szükséges, mégpedig a különösen fontos közösségi közlekedés biztosítására szükséges ezeket a bevételeit az önkormányzatoknak költeniük.

Az a helyzet, itt frakcióvezető úrnak volt egy kérdése azzal kapcsolatban, hogy hogyan áll egy kormányhatározat végrehajtása. Engedelmével, azt kell hogy jelezzem, hogy a kormány adott több miniszterének egy feladatot, amely feladat határideje még nem járt le. Engedjék meg, hogy először a kormánynak számoljunk be a feladat elvégzéséről és azt követően a tisztelt Országgyűlésnek és a tisztelt képviselő úrnak.

Én bízom abban, hogy a kormányhatározat többi pontja az ön számára is megnyugtató, hiszen többek között ez szól az új buszstratégiáról és ez szól a „Nemzeti zöldbusz” mintaprogram megvalósításáról, illetve a hazai buszgyártás megerősítéséről, ami, azt gondolom, abban mindannyian egyetérthetünk, hogy különösen fontos dolog, hogy a hazai ipart, a hazai buszgyártó kapacitásokat tovább tudjuk erősíteni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak a helyi adókról szóló törvény módosítását érintő kérdésein kívül számtalan más egyéb része is van, ez csak egy elenyésző része volt a törvényjavaslatnak, még ha a legnagyobb vitát mind ma este is, mind egyébként a tárgyalás korábbi szakaszában is ez a passzus váltotta ki. Én bízom azért abban, hogy a tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak látják, hogy a törvényjavaslat alapvető célja mégiscsak az volt, hogy a közlekedés színvonalának emelését, fenntarthatóságának a biztosítását és ezáltal egyébként az ország versenyképességének erősítését és a magyar családok életminőségének javítását és biztonságának további javítását támogatni tudjuk.

Azt köszönöm, hogy elmondták a véleményüket, és részletesen megvizsgálták a törvényjavaslatot, és ha jól láttam, akkor a közlekedésszakmai részekhez igazából érdemi módosítók nem is születtek, tehát azt is mondhatjuk, hogy a törvényjavaslatban foglalt szakmai célokban túlnyomórészt egyetértünk, néhány apróbb ponton van közöttünk vita.

Én megköszönöm még egyszer, zárásként az elhangzott hozzászólásokat, és megkímélem magunkat attól, hogy részletesen ismertessem a törvényjavaslat további elemeit, és amennyiben elnök úr egyetért, akkor megköszönöm még egyszer a hozzászólásokat, és kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   387-392   393-408   409-410      Ülésnap adatai