Felszólalás adatai

Kérdés az, hogy miből adódik ez. Két oka van ennek. Az egyik az energiaellátás. Európa túlságosan erősen hagyatkozik a gázra, nevezetesen az Oroszországból és Közép-Ázsiából érkező gázra. Ez az egyik probléma.

Kettő. Különböző szabályozások miatt - részben persze az európai zöldek meg hozzá hasonló pártok miatt - a palagáz-kitermelés Európában eléggé jelentéktelen, egyedül Lengyelországban van erre lehetőség. A palagáz nyomja le egyébként az Egyesült Államokban az energiaárakat, részben ez is az egyik tényező.

A harmadik pedig az, hogy Európában különböző okok miatt - ezek javarészt politikai okok egyébként - a nukleáris energiával szemben ilyen-olyan szembenállás tapasztalható.

Aztán van egy szabályozási ága ennek a történetnek. Az egyik volt az ellátás, a másik a szabályozás. Tehát Európában olyan energiaszabályozást vezettek be, és olyan energiaszabályozás működik alapvetően az önök által rendkívül preferált alternatív, zöld- és hasonló energiákkal, amelyeknek árfelhajtó hatása van. Nem tudom, ismert-e a feed-in tariff, amely arról szól igazából, hogy sajnos a szél akkor fúj, amikor fúj, a nap pedig akkor süt, amikor süt. Ebből pedig egy dolog következik: olyan szabályozást vezettek be Európában, amelyik szerint ezeket az energiákat, mivel tárolni nem lehet, rá kell engedni a hálózatra, és addig azok az erőművek, amelyek folyamatosan tudnak termelni, várnak. Ez önmagában egyébként 20 százalékos energiaár-felhajtással jár Európában. És van még ezenkívül jóval több.

Nem tudom, hogy feltűnt-e az LMP-s képviselőknek, hogy legutóbb éppen Wolfgang Schaeuble nyilatkozta azt - és a németek ezt döntik egyébként -, hogy az alternatív energiákra eddig adott támogatásokat visszavágják.

Kettő. Németország jelen pillanatban kötelezettségszegési eljárással és tiltott állami támogatási eljárással néz szembe Brüsszellel, merthogy államilag támogatják az alternatív energiákat. Még pontosabban: akkor, amikor az ipar átveszi ezeket az alternatív energiákat, akkor a közte lévő különbséget, hogy ez mégiscsak kifizetődő legyen az iparnak, azt az állam fizeti meg.

Magyarul: jelenlegi technológiai színvonalon - én szeretem ezt a naródnyik megoldást, amit önök mondanak, kisközösség tartsa el magát, és így tovább, ez mind rendben van; de a jelenlegi technológiai színvonalon - az alternatív energiák előállítása nem kifizetődő, csak uniós vagy országos szubvencióval lehetséges. Azért mégiscsak kérdezem, hogy a napelemnél hogyan lehet az, hogy a napelem gyártása, előállítása többe kerül, mint amennyi energiát az életben a napelem működése során megspórol. Akkor ott valami nem stimmel.

Hadd idézzem már, ha egyszer itt tartunk, a Financial Timesból azt a közgazdászt, aki, ahogy említettem, a Nemzetközi Energia Ügynökséget képviseli, és a végső következtetése pedig a következő: Európának nagyobb szerepet kell helyezni a nukleáris energiára, a palagáz kitermelésére... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ki írta a cikket? Putyin?) Tessék? (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Putyin írta a cikket?) Nem Putyin írta, hanem Peter Clarke in London. És ő pedig idézi egyébként Fatih Birolt, aki vezető közgazdász a Nemzetközi Energia Ügynökségnél. Nincs ezzel semmi probléma.

Azért mondanám tovább. A második a palagáz, a harmadik az energiahatékonyság. Igen, szeretnék utalni arra, 2014 és 2020 között összességében energiahatékonyságra 720 milliárd forintot fordítunk, ami kétszerese annak az időszaknak, amelyik most zajlott. Hiába ingatja a fejét, örököltünk ott egy költségvetési keretet, azokat nem olyan egyszerű túllépni. Ha majd egyszer összeállít egy hétéves uniós költségvetési tervet, akkor valószínűleg lesz alkalma mindezt végignézni, hogy milyen kötöttségekkel dolgozik. Mindenesetre a 2014 és '20 közötti energiahatékonysági beruházásokra - és ez lakossági, önkormányzati, vállalati és így tovább - 720 milliárd áll majd rendelkezésre.

És van még ehhez egy negyedik pont is: ugyanakkor azt javasolja, hogy azokat a - fordítsuk így - perverz kimenetelű és gyengén tervezett, újrahasznosítható energiákat támogató rendszereket pedig célszerű visszavágni Európában.

Ennyit szerettem volna mondani, hogy az alapvető gazdasági érdekek - és ez esetben munkahelyekről, munkahelyek százezreiről van szó - és versenyképességének alapvető tényezője az, hogy olcsó energiához jusson az ország hosszan és tartósan, és jelen pillanatban ez a nukleáris energia. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)