Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló nagojai jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13631. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Halász János úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának. Parancsoljon, államtitkár úr!

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A biológiai sokféleség egyezmény a földi élet egészének átfogó védelmét szolgáló, nemzetközi megállapodás, amelyhez Magyarország 1993-ban csatlakozott. Az egyezmény három fő célkitűzése: a biológiai sokféleség védelme, elemeinek fenntartható hasznosítása és a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása. A nagojai jegyzőkönyv azzal a céllal jött létre, hogy az egyezménynek ez utóbbi pillérével kapcsolatos szabályokat megállapítsa. Több mint tíz évig tartó nemzetközi tárgyalássorozat és a fejlődő világ és a fejlett ipari országok közötti kompromisszum eredményeként került végül 2010. október 29-én elfogadásra Nagojában, Japánban.

Előírásai alapján a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás felhasználásából és kereskedelmi hasznosításából származó hasznot igazságos és méltányos módon kell megosztani a genetikai erőforrást szolgáltató féllel. A megállapodás célja az, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amire az elmúlt évtizedekben számtalan példa volt. Például, hogy egy kozmetikai vállalat vagy egy gyógyszercég kifejleszt egy terméket, amelynek alapjául egy másik országban megszerzett genetikai erőforrás, állat- vagy növényfaj vagy mikroorganizmus szolgál. A termék forgalmazásából pedig esetenként dollármilliárdos haszonra tesz szert a cég úgy, hogy ebből a haszonból az erőforrást szolgáltató ország egyáltalán nem részesül.

(19.20)

Ennek kiküszöbölése érdekében a jegyzőkönyv alapján a szolgáltatónak és a felhasználónak kölcsönös megállapodásban kell meghatározniuk, hogy a felhasználó fél milyen és mekkora mértékű pénzbeli, illetve nem pénzbeli hasznot nyújt a genetikai erőforrást szolgáltató fél részére. Magyarország genetikai erőforrásokat hasznosító és szolgáltató ország is egyben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyzőkönyv előírásai a biodiverzitás szempontjából leggazdagabb, valamint a genetikai erőforrásokat hasznosító iparágakban legfejlettebb országokat érintik legnagyobb mértékben.

Európai viszonylatban gazdag élővilágunk és a mezőgazdaságban használt, génbankokban megőrzött genetikai erőforrásaink iránt ugyanakkor van és a jövőben is lesz kereslet. Körültekintőnek kell lenni tehát abban, hogy milyen módon és milyen feltételekkel engedünk hozzáférést a birtokunkban lévő genetikai kincsekhez. Ennek részleteit a jegyzőkönyvben meghatározott keretek között kormányrendelet fogja szabályozni.

Magyarország a nagojai jegyzőkönyvet az Európai Unió soros elnökeként 2011 júniusában írta alá hazánk és az Európai Unió nevében is. Aktív szerepvállalásunk eredményeként a dokumentumot a magyar elnökségi félévben az EU számos tagállama is aláírta, ezzel is jelezve politikai elkötelezettségünket a nemzetközi szabályozás mellett.

A jegyzőkönyvet eddig 26 Unión kívüli ország írta alá, annak hatálybalépéséhez 50 ország ratifikációja szükséges. Az EU ratifikációjára várhatóan ez év júniusában kerül sor, amelyhez a tervek szerint csatlakoznak majd azok a tagállamok, amelyek készen állnak a ratifikációra. Az Európai Unió szempontjából, amely kulcsszerepet vállalt a megállapodás elfogadásában, fontos üzenete van ugyanis annak, hogy a jegyzőkönyv lehető legkorábbi hatálybalépéséhez hozzájáruljon.

A mihamarabbi megerősítésnek és hatálybalépésnek Magyarország szempontjából is fontos politikai jelentősége van, hiszen mi voltunk azok, akik e fontos megállapodást az Európai Unió nevében is aláírtuk 2011-ben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a külügyi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5 perces időkeretben.

Megadom a szót Csóti György képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

CSÓTI GYÖRGY, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi bizottság február 3-ai ülésén szintén napirendre tűzte és megtárgyalta a nagojai jegyzőkönyv kihirdetésére vonatkozó előterjesztést, amelynek T/13631. a száma. Megvitatta, megtárgyalta ezt a természeti erőforrások felosztását, elosztását igazságos és méltányos körülmények között szabályozó jegyzőkönyvet, megállapodást, és példás együttműködéssel, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Írásban előre senki nem jelentkezett.

Megkérdezem, hogy kíván-e valaki szólni. (Jelzésre:) Kettőperces felszólalásra megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igazából azért szólok csak röviden, mert ez az egyezmény, amihez most csatlakozni kívánunk, egyébként abszolút támogatható, követendő, jók az értékei, olyan felismerések alapján született, mint például az őslakos és helyi közösségek őrzik vagy birtokolják a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudást. Ilyen nagyon fontos mondatokon alapul.

Mindez nagyon jó és nagyon támogatható, de a gyakorlatban is szeretnénk látni ezt, jó? Tehát hadd követeljük meg azt, hogy csatlakozzunk ehhez az egyezményhez, hadd lépjen hatályba, remek, valósuljon meg minél több genetikai tisztasága a mezőgazdasági terményeknek és egyáltalán az ember által létrehozott terményeknek, de Magyarországon viszont tegyük ugyanezt meg!

Az őslakosok őrzik vagy birtokolják a genetikai erőforrásokat meg a termőföldet mint termelési erőforrást, amely sokkal több annál. Nem csak egy termelési, egy megmaradási erőforrás, ha úgy tetszik, egy rejtett tartalék, hogy idézzem a klasszikust.

Tehát próbáljunk már meg ne csak magasztos egyezmények mentén következetesek lenni, hanem a gyakorlatban is lépni a termőföld megvédése területén. Éppen ezért lenne nagyon fontos, amit nagyon sokszor elmondtunk és most is elmondjuk, hogy bizony a termőföld megvédéséhez ez a mostani termőföldtörvény nem alkalmas ebben a formában, sőt, hiába, még ma módosításra is került ennek a végrehajtási rendelete, amiből még egyértelműbbé vált, hogy külföldi állampolgárok igenis szerezhetnek termőföldet a mostani szabályozás szerint. Mi ezzel nem értünk egyet. Mi nagyon szeretnénk, ha a magyar örökség, a Szent Korona érdekkörébe tartozó föld, amely természetesen a magántulajdont tiszteli, de a magyar emberek magántulajdonát, viszont a külföldiek éppen ezért mint profitszerző eszköz nem csaphatnak le a termőföldre, és minden földszerzőt, földrablót igenis meg kell büntetni és el kell kergetni, móresre kell tanítani, és meg kell védeni a magyar földet és a magyar jövőt.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy van-e még jelentkező felszólalásra. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni. (Halász János nemet int.) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13632. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Vályi-Nagy Vilmos úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

Felszólalások:   289-297   297-303   303-307      Ülésnap adatai