Felszólalás adatai

Most soron következik az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/12615. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/12615/17. számon kapták kézhez és ismerhették meg képviselőtársaim.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat négy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Móring József Attila jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban az ajánlás 1-11. pontjai találhatók, amelyek a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló törvény egyes rendelkezéseit módosítják.

A második vitaszakaszban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényhez érkezett indítványok találhatók, az ajánlás 12., 13., 14. pontjai szerint. Idekapcsolódik a szabálysértési törvény módosítását elhagyó, 20. pontban lévő indítvány is.

A harmadik vitaszakaszban a katasztrófavédelemről szóló törvény módosítására benyújtott indítványok találhatók, az ajánlás 15-19. pontjai szerint.

Végül pedig az egyes további törvények módosításra benyújtott módosító javaslatok vitája következhet az ajánlás 21-23. pontjai szerint.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, az kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ez látható többség. Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom Önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6 perc.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita megismétlésének elkerülése érdekében kérem képviselőtársaimat, hogy mindig jelöljék meg azt a módosító javaslatot, amelyről beszélnek, illetve amelyhez hozzá szeretnének szólni.

Most megnyitom a részletes vita első szakaszát ajánlás 1-11. pontjaira, és megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni az említett 6 perces időkeretben. Elsőnek megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, a Jobbik-képviselőcsoportból.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindjárt mondom, hogy melyik ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni, csak ki kellett keresni itt a négyszakaszos vita alatt.

ELNÖK: Az 1-től 11-ig.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Igen, ezek lesznek. Az 1., a 3. és a 6. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.

Az 1. pontot Bertha Szilvia képviselőtársammal terjesztettük elő, így nem érhet az a vád, amit Kontrát államtitkár úr elmondott, hogy miért nem ahhoz szóltam hozzá, amit mi terjesztettünk elő az előző vitában. Természetesen a képviselőknek lehetősége van máshoz is hozzászólni, de ezt Bertha képviselőtársammal terjesztettük elő, és arra vonatkozna, hogy a tűzjelzés fogadásakor kikerüljön az az értelmetlennek tűnő feltétel, ami alapján rögzíteni kellene a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét és címét. Nem tűnik túl életszerűnek, ha belegondolnak, hogy ha befut egy vészjelzés, akkor a telefonszám előfizetőjének nevét és címét is rögzíteni kellene. Bár értem, hogy a megfogalmazásból lehet arra következtetni, hogy ez nem egy kötelező elem, de nyilvánvalóan erre rá fognak kérdezni, ha egyfajta rögzítési elvárás van a telefont felvevő kezelő oldaláról.

Olyan esetekben, ha például egy tűzeset vagy egyéb vészeset van, ahol a katasztrófavédelem beavatkozása indokolt, nem értjük pontosan, hogy miért fontos az, hogy az adott telefon, amiről a hívás történik, kinek a nevén van és mi a címe. Sok esetben ez nem is tudható annak a részéről, aki telefonál, ráadásul adott esetben olyan időveszteséget okozhat az értetlenkedése annak, akitől ezt megkérdezik, vagy ennek a beszerzése, ami esetleg a mentést késlelteti, akár még életekbe is kerülhet, úgyhogy nem gondolom, főleg annak tükrében, hogy a mindenféle rossz szándékú bejelentés büntetendő egyébiránt is. Minél jobban egyszerűsíteni kellene azt, hogy ha valaki valóban bejelentést tesz egy tűzesetről, akkor ott gyorsan megindulhasson a mentés.

(10.50)

A következő pont a 6., amihez hozzászólnék. Bertha Szilvia képviselőtársammal együtt terjesztettük be. Nagyon fontos, hogy egyrészről az önkéntes tűzoltóság alkalmazásának a kiterjesztésével maximálisan egyetértettünk, azzal viszont nem, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja - a tűzoltók is integrálva lettek a katasztrófavédelembe, tehát mondjuk, egy hivatásos tűzoltó is - ne lehetne önkéntes tűzoltó-egyesületben vezető tisztségviselő. Ezt mi úgy terjesztenénk ki, hogy szolgálata helye szerinti önkéntes tűzoltó-egyesületben nem lehetne vezető tisztségviselő. Hiszen az még érthető, hogy ne legyen egyfajta hierarchiális probléma abból, hogy valaki ott vezető tisztségviselő egy önkéntes tűzoltó-egyesületben, ahol egyébként a szolgálati helye van, de az ország más részén vagy egyéb helyen ezt nem zárnánk ki, lévén, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesületek esetében is a legértékesebb tagokat nyilvánvalóan azok jelentik, akik a hivatásuknál fogva is ezt a munkát végzik, és a hivatásuknál fogva is tűzoltók. Mi nem zárnánk ki őket a vezetésből, a vezető tisztségek vállalásából, hiszen ez nagyban az önkéntes tűzoltóság szerepét és ütőképességét befolyásolja, befolyásolhatja sajnos negatív irányban, ha ez a szabályozás így marad.

A 3. pontban Harangozó és Juhász képviselőtársam egy valós problémát feszeget. Mi ezt már az általános vitában elmondtuk, de külön erre módosító javaslatot nem nyújtottunk be, viszont úgy gondoljuk, hogy támogatható az a javaslat, amely arra vonatkozik, hogy a katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetőjétől kerüljön el az a jogosítvány, hogy ő határozhatja meg azokat a pontos feltételeket, amelyek alapján egy önkéntes tűzoltó-egyesület támogatásban részesülhet, illetőleg azokat a kritériumokat, amelyek alapján önálló tűzoltási tevékenységet végezhet. Úgy gondoljuk, hogy ez nem egy vezető feladata, ezt kormány- vagy miniszteri rendeletben kellene szabályozni, lévén, hogy ha abba az irányba szeretnénk elmenni, hogy az önkéntes tűzoltóságokat nagyobb, aktívabb szerepvállalásra bírjuk, akkor annak a támogatási rendszerét és a kiszámíthatóbb rendszerét - ami egy erősebb jogszabályt, erősebb jogi környezetet, mondjuk, egy rendeletet igényel - meg kellene teremteni. Emlékeztetek arra, hogy Ausztriában 50-60 ezres városokig csak önkéntes tűzoltó-egyesületek léteznek, ami egyébként az osztrák társadalom kohéziójához is hozzájárul. Ebbe az irányba kell Magyarországon is elindulni. Én értem, hogy vannak jó lépések a törvényjavaslatban, de ezt erősíteni kellene azzal, hogy mindenféle, effektíve önkéntes vagy egy főigazgatói döntést, ami megváltoztatható, kizárunk ebből, és jogszabályokhoz, rendeletekhez kötjük a feltételrendszert. Így tudunk hatékonyan és kiszámíthatóan előrelépni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Juhász Ferenc képviselő úr, az MSZP-képviselőcsoportból.

Parancsoljon, képviselő úr!

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Egy pontosító kérdést szeretnék feltenni, hogy időben egy vitaszakaszhoz mennyi lehetőségem van.

ELNÖK: Képviselő úr, a Házszabály hat percet ír elő.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azért kérdeztem ezt meg, mert a tizenegy módosító javaslatból hetet mi jegyzünk képviselőtársaimmal, és az ezek indoklásához szükséges idő beosztása miatt volt ez fontos. Szeretnék hozzászólni valamennyihez, amelyet mi jegyzünk, illetőleg az 1. ajánlási ponthoz, amelyet nem mi jegyzünk.

Az 1. ajánlási pontban arról rendelkezik a módosító javaslat, hogy ne kelljen ezeket a bizonyos telefonszámokat megadni. Életszerűtlen, tisztelt képviselőtársaim, az a szituáció, amikor valaki hirtelen módon katasztrófát észlel, és egyébként bármivel, ami a keze ügyébe esik, ne adj' isten, egy utcai telefonon próbálja értesíteni az illetékes hatóságokat arról, hogy baj van. És ebben a szituációban a call-centeren majd megkérdezik tőle azt, hogy honnan hív, miként hív, hogyan hív. Érthető a kormánynak az az elképzelése és szándéka, hogy meg akarja akadályozni a hamis riasztásokat. Ugyanakkor a mai technológia mellett a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendészeti szervek gyakorlatilag 15 másodperc alatt tudják megszerezni azt, hogy melyik telefonról ki, mikor, hogyan telefonált, honnan telefonált. Ebből adódóan egészen bizonyosan egy felesleges bürokratikus elem és indokolatlan kötelezettség, hogy a telefonszámokat bemondják azok, akik riasztják a hatóságot baj esetén. Még egyszer mondom, a baj, amikor értesíteni kell, többnyire olyan állapotot idéz elő a bejelentőnél, amely egyébként is zavarttá teszi, de az izgalmi hőfokot mindenképpen megemeli, ha az eseményt be akarja jelenteni.

A következő a 2. és 3. ajánlási pont, amely, tisztelt képviselőtársaim, arról szól, hogy ne lehessen a katasztrófavédelmi főigazgatónak és a főigazgatóságnak meghatározni olyan feltételeket, amely alapján majd az önálló tűzoltási és műszaki mentési feladatokat a helyi közösség elláthatja-e vagy sem. Amikor egy vegytiszta rendszerről beszélünk, akkor egészen bizonyosan működőképes lehet, hogy az arra megbízott hatóság arra megbízott vezetője szabályokat dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogy egy-egy egyesület, egy-egy szervezet milyen feltételekkel működhet. De itt Magyarországon most az igen-igen átpolitizált társadalmi működés során nagyon sokszor a hozzánk tartozók javadalmazása, támogatása és a velünk szemben politizálók ellehetetlenítése jelenik meg nagyon sok tekintetben a közhivatalokban, a kormányzati működésekben. Azaz aki velünk van, az megkap mindenféle támogatást, aki pedig ellenünk van, az rendszerint nehezebb helyzetbe kerül, annak nehezebb körülmények között kell biztosítania a működését. Mi azt gondoljuk, hogy az átláthatóság és a nyomon követhetőség tekintetében egészen bizonyosan szükség van arra, hogy azokat a feltételeket, amelyek beteljesülése esetén egy-egy egyesület végezheti a feladatát, azt ne a főigazgatóság határozza meg, hanem valamilyen magasabb jogszabályban rögzítsék. Így lehet biztosítani a korrekt, egymáshoz viszonyított, átlátható működést, amely, azt gondolom, hogy ezeknél a szervezeteknél, éppen azért, mert valóban a helyi együttműködést és a kohéziót erősíti, feltétlenül szükséges és fontos.

A következő módosító javaslatunk, amelyet benyújtottunk képviselőtársaimmal, jóval bonyolultabb - és ha az időt túllépem, akkor majd kérni fogok még egy lehetőséget -, egyszerűen azért, mert itt többről van szó, mint egyszerű jogtechnikai problémáról. Mi a törvényjavaslat 8. §-ában azt javasoljuk, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesületben nem tölthet be vezető tisztséget a hivatásos állomány azon tagja, aki az egyesület felett szakmai irányítási és felügyeleti jogkört gyakorol. Tisztelt képviselőtársaim, ezt nem mi találtuk ki. Az alapvető jogok biztosa az AJB-7473/2012. számú ügyben 2013 augusztusában kiadott jelentésében megállapította, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének utasítása aránytalanul korlátozza a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományába tartozók gyülekezéséhez való jogát azzal, hogy megtiltotta vezető tisztség betöltését az önkéntes tűzoltó-egyesületekben. Az ombudsman álláspontja szerint csak akkor igazolható a vezető tisztség betöltésének tiltása, ha a hivatásos állomány tagja az önkéntes tűzoltó-egyesület felett szakmai irányítási és felügyeleti jogkört gyakorol. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

ELNÖK: Képviselő úr, önnek van lehetősége most egy percet kérni, van lehetősége ismételt felszólásra lehetőséget kérni az elnöktől, illetve van lehetősége kétperces felszólalásokat tenni, de úgy gondolom, ön elegendően régi képviselő ahhoz, hogy mindezt az én elmondásom nélkül is tudja.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök úr, most egy percet szeretnék kérni ennek a pontnak a befejezéséhez, és azt követően újabb gombnyomással jelzem a hozzászólási szándékom.

Nos, ennél a paragrafusnál egyértelműen bebizonyosodik az, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja az alapvető jogok biztosának állásfoglalását, felülírja ezt a javaslatot.

(11.00)

Mi nem teszünk mást, mint ezt az állásfoglalást építjük be a módosító javaslatunkkal a gyakorlatba, azt remélve, hogy ilyen módon a) a működőképességet megőrizzük, b) nem korlátozzuk a vezető tisztségek betöltésében azokat, akiket egyébként ezzel kapcsolatosan korlátozni nem illik és nem szabad.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Látom, hogy lejár az időm, annak ellenére, hogy az elnök úr itt az alelnök úrral még beszélget.

Köszönöm a szót, és a következő néhány kérdéshez még újabb hat percet szeretnék kérni.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Szép jó napot kívánok az Országgyűlésnek és a munkánkat figyelőknek! Közben megkaptam Latorcai alelnök úrtól az instrukciókat, így aztán most már tudom, hogy mi következik.

Kétperces szót kért Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt a vitában felmerült bennem, hogy azt már megszokhattuk, hogy a nemzeti együttműködés jegyében sajnos nem reagálnak az államtitkárok a vitában, ez sajnos Tállai Andrásra ugyanúgy jellemző, mint az előbb távozó Kontrát Károlyra, és látványosan unják azt, amit az ellenzék mond, pedig nagyon fontos felvetésekről van szó, és sok esetben az ellenzék, és tudjuk, hogy teljesen más origóból, de vannak olyan esetek, amikor hasonló problémákat vet fel a javaslatokkal kapcsolatban.

Ezekre reagálni kellene, államtitkár úr, és nemcsak a végén elmondani, hogy mindenki bolond, csak az önök javaslata tökéletes, miközben nem reagálnak ezekre a témákra, annál is inkább, mert ezek a felvetések... (Tállai András: El se olvastad a törvényt!) Elolvastuk a törvényt (Tállai András: Nem olvastad el!), úgy gondolom, hogy ön nem olvasta a törvényt, Tállai András képviselő úr. Ezek olyan gyerekes érvek, amikor ezt mondják, hogy nem olvastuk el a törvényt, közben meg hátramegy traccsolni a páholyhoz a minisztérium képviselőivel, illetve a képviselőtársaival (Tállai András: Szakértő!), ez nem méltó a parlamenthez, úgy gondolom... (Tállai András: Szakértő!) Jó, a szakértőkkel egyeztethet, de akkor remélem, hogy arról egyeztetett, hogy reagálnak ezekre a felvetésekre, mert eddig és ennél a témánál olyan... (Tállai András: Az általános vitában reagáltam!) Nem reagált, képviselő úr.

Ennél a témánál olyan felvetések voltak, akár a call-center esetében, hogy milyen adatokat kell rögzíteni, vagy az önkéntes tűzoltóságnál, amelyek megérdemelnék azt, hogy legalább meghallgassa a kormány, és reagáljon valamit rájuk.

Most arról nem beszélek, hogy a Belügyminisztérium egyébként is nagyon alacsony szinten áll a reakciók szempontjából, mert más minisztériumoktól azért megszokhattuk, hogy legalább itt a vitában részt vesznek. Valóban, ha így csináljuk, akkor semmi értelme nincs annak, hogy módosító javaslatokat nyújtunk be, mert önök ezekre nem reagálnak, és érdemben még vitát sem tudunk folytatni. Úgyhogy azt kérem, hogy ezekre a felvetésekre legalább "igen" vagy "nem" módon tegyenek valamiféle reakciót, mert egyébként felesleges, hogy itt ülünk.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Mile Lajos képviselő úr következik.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 8. és 9. pontjához kívánok hozzászólni, jelesül ez a két pont az, ahol a Lehet Más a Politika nevében módosító indítványt adtam be.

Az eredeti szövegjavaslathoz képest az a kritikai megfontolás fogalmaztatta meg velünk ezt a módosítót, hogy e szerint a törvényjavaslat szerint a helyi tűzoltóságoknak a visszaszorítása, lefokozása tovább folytatódik, másféleképpen megközelítve, elegánsabb formában arról van szó, hogy minél mélyebben kívánják a katasztrófavédelembe integrálni. Ennek a hatékonyságáról gyakorlatilag még nem nagyon sikerült meggyőzni a vitában bennünket, de nemcsak bennünket, hanem külső szakértő anyagok sem támasztják azt alá, hogy ez a fajta integráció hatékonyabb fellépést, gyorsabb reagálást, eredményesebb működést tenne lehetővé, sőt éppen az ellenkezőjét.

Ennek a visszaszorításnak vagy lefokozásnak az egyik eleme, hogy a finanszírozás tekintetében pályázati pénzek elnyerését teszi lehetővé a javaslat, és egyedi elbírálás esetén is juthatnak forrásokhoz a helyi tűzoltóságok. Mi azt gondoljuk, hogy ugyanúgy, mint a rendvédelem, a tűzmegelőzés és a tűzoltás is alapvetően közösségi feladat, és az önkormányzatok hatásköre alatt működtethető a legjobban. Ám annak a létbizonytalanságnak kitenni a tűzoltóságokat, hogy pályázati úton tudjanak forrásokhoz jutni, és ez jelentené az ő működésüknek a hátterét, ezt végképp nem tudjuk támogatni, éppen ezért született ez a módosító javaslat, amely úgy fogalmaz, hogy az elvégzett feladattal arányos költségfedezetet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az erre a célra rendelkezésre álló költségvetési keretből biztosítja. Tehát egyfajta normatív támogatást kívánunk megtartani vagy megerősíteni az elkövetkezendő időszakban is, mert - még egyszer mondom - az ilyen feladatok ellátásához mindenképpen szükséges a biztos háttér. Hiszen a tűzoltóságoknak az esetleges elgyengítése vagy ebben a rendszerben történő elhelyezése éppen hogy nem a biztos működést jelenti, és a finanszírozásnak az ilyen természetű, sokszor esetlegességeket is magában rejtő megoldása egy ilyen fontos feladatnak az elvégzését kockázatosabbá teszi, éppen ezért nyújtottuk be ezt a módosító javaslatot. Természetesen az, ami az ajánlás 9. pontjában szerepel, értelemszerűen a módosítóból következik, hogy a vonatkozó törvényhelyet pedig ki akarjuk cserélni azzal, amit mi nyújtottunk be Szél Bernadett képviselő asszonnyal, a szöveget módosítandó.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Juhász Ferenc képviselő úr, ahogy az előbb is jelezte, újabb hatperces hozzászólásra következik.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Őszintén szólva, engem nem lep meg az államtitkár úr magatartása, rendszerint nem szokott arra figyelni, ami itt elhangzik. Nagyon sokszor falra hányt borsónak tűnik az, amit mondanak ellenzéki oldalról, de egészen bizonyosan vannak értő fülek, akik meghallják azokat az észrevételeket és azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a törvényjavaslat kapcsán e helyről elmondunk.

Három olyan módosító javaslat maradt a vitaszakaszban, amelyre idő hiányában nem volt módom reagálni, mind a hármat szintén mi adtuk be, egyszerűen azért, mert azt gondoljuk, hogy a katasztrófák elleni védekezés területén a tűzoltóságnak és a helyi tűzoltó-egyesületeknek kiemelt feladata van, és a tevékenységüket szeretnénk olyan módon megtámogattatni, a tevékenységükhöz a feltételeket olyan módon szeretnénk biztosíttatni, hogy abban ne lehessen lehetőség politikai megfontolások érvényesítésére. Az imént is említettem már egy másik pontnál, hogy lehetőség van, most a finanszírozás és a támogatás tekintetében látok egy olyan kiskaput, amely lehetőséget teremt arra, hogy a nekem kedves egyesületet jól megtámogatom, a nekem kevésbé kedves egyesületet pedig nem. Nem mondom azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a politikai szándék, de azt állítom, hogy ez egy lehetőség, ha ezt a törvényt így hagyjuk.

Egészen bizonyosan biztosítani kellene a tűzoltó-egyesületek számára azt a lehetőséget, amely az elmúlt időszakban rendelkezésre állt, nevezetesen, hogy pályázhatnak, arra pályázhatnak, ami az ő tevékenységük szempontjából és az ő működési területükön fontos, és ennek megítélése és ennek odaítélése teljesen természetesen továbbra is az illetékes kormányzati szerv vagy Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feladata. De legalább látszik az a szándék, hogy milyen irányt képzelnek a fejlődésük tekintetében a helyiek, mire van leginkább szükségük, és ezek az igények honnan és miképpen fogalmazódnak meg.

A normatívák nélküli, vezetői utasításra kialakult és biztosított támogatásoknak a közmunkaprogram kapcsán számos olyan vadhajtásuk van, amiről önkormányzati vezetők és képviselők be tudnának számolni, mert van, akinek már van hat fűnyíró gépe, egyszerűen azért, mert arra volt lehetőség, miközben füvet meg nem nagyon nyír. Én azt gondolom, hogy ezt a fajta eszközfelhalmozást, az ilyenfajta működést lehetne megelőzni azzal, ha visszaállítanánk a régi rendet, nevezetesen, hogy pályázhasson az, akinek pályáznia érdemes, és akinek van elképzelése a saját fejlődéséről.

(11.10)

A 8. §-ban Harangozó Tamás képviselőtársammal és másokkal beadtunk egy módosító javaslatot, amely egyébként összhangban van az eredeti törvénytervezettel, de itt valahogy nem szerepel, nevezetesen az önkéntes tűzoltó-egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tűzoltó-egyesület alapszabálya az irányadó. Benne volt, bele kellene emelni, azt gondoljuk, hogy ez az elmúlt évtized finanszírozási mizériája okán garancia mindazoknak, akik egyesületekben szerepet vállalnak, akik fontosnak érzik saját munkájukat, és egyébként túlmunkát végeznek. Egészen biztosan díjazandó a kormánynak az a döntése, amelyben az elmaradt béreket más helyütt és más módon finanszírozta. Nem kellene olyan lehetőséget hagyni, hogy újabb problémák merüljenek fel. Erre vonatkozóan fogalmaztuk meg a javaslatunkat.

Legutoljára e javaslatnál a tűzoltóőrs vagy katasztrófavédelmi őrs problémakört szeretném felvetni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita során elmondtuk, és nem szeretném nagyon megismételni, de tény, hogy ma Magyarországon az önkéntes és helyi tűzoltóknak, tűzoltóságnak van tradíciója, történelmi hagyománya. Ehhez szoktunk hozzá. Valami indokolatlan ellenszenv fogadja a kormányzat részéről azt a kifejezést, hogy tűzoltóság, hogy tűzoltás, amit aztán folyamatosan átkeresztel katasztrófavédelemre. Gyakorlatilag lefestenek járműveket, kijavítanak faluhelyen és más helyütt épületek homlokzatán szereplő feliratokat, és kiirtják gyakorlatilag a rendszerből azt a szót, hogy tűzoltó. Azt gondoljuk, hogy felesleges és indokolatlan. Mindenki pontosan érzi, hogy a kormányzat a tűzoltóságot egy nagy mamutrendszerbe ágyazta bele, amely része egy katasztrófavédelmi rendszernek, de az, amellyel most a helyi kis egyesületek nevét és mást is átírnak, azt kell mondanom, hogy az egészen penetráns. Azt szeretnénk, ha hagyná a kormányzat azt, hogy helyben hadd hívják magukat úgy, amit egyébként ténylegesen csinálnak és amit ténylegesen csinálhatnak. Mert az igazán probléma az, hogy egyébként katasztrófavédelmi szervezetnek, őrsnek, és nem tudom én, minek fogják őket hívni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), miközben meg tűzoltani lesz a feladatuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Nem látok több hozzászólási szándékot. Lezárom a vita e szakaszát.

Megnyitom a második szakaszt az ajánlás 12., 13., 14. pontjaira. Idekapcsolódik a szabálysértési törvény módosítását elhagyó, 20. pontban lévő indítvány is. Mile Lajos képviselő úr jelentkezett, LMP.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az ajánlás 14. pontjához kívánok hozzászólni és szeretnék érvelni, a Szél Bernadett képviselőtársam által beadott módosító indítványról van szó. Itt a közfoglalkoztatottak helyzetéről fogunk beszélni, ha sikerül vitát generálni ebből a módosító indítványból. A közfoglalkoztatottak helyzete, a közfoglalkoztatottak száma nemcsak olyan szempontból lényeges, hogy milyen statisztikákban hogyan lehet tündökölni, mondjuk, a kormányzati propagandában, hanem nagyon fontos a közfoglalkoztatottakkal való méltányos bánásmód, és az is, hogy esetlegesen az ő munkaviszonyukat hogyan kezeljük. Itt megint csak nem a Lehet Más a Politikának valamilyen egyéni, saját felindulásáról van szó, hanem szintén az ombudsman véleményéről beszélünk, hiszen az ombudsman megvizsgálta a közfoglalkoztatási törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályos módosítását, és ott nagyon fontos kijelentéseket tett. Hiszen ebben a közfoglalkoztatási törvényben az is szerepel, hogy három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki ellen szabálysértési eljárás zajlik, vagy valamilyen szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, illetve ha a lakókörnyezetét nem tartja rendben.

Ezzel az a baj, hogy a munkaügyi központok vagy a központ határozata alapján a közfoglalkoztató azonnal, minden különösebb indoklás nélkül a közfoglalkoztatást megszüntetheti az adott személlyel szemben. A mostani módosítás egy ponton finomít, javít ezen a helyzeten. Azt mondja, hogy még folyamatban lévő szabálysértési eljárás esetén nincs meg ez a jogosultság. A további kizárási lehetőségek egyébként benne maradtak ebben a mostani előterjesztésben, pedig az ombudsmani vizsgálat azt állapította meg, hogy ez alaptörvénybe ütközik.

Ha megint csak az ombudsmani érvelést veszem alapul, akkor az indoklásában arról beszél, hogy a közfoglalkoztatás egy olyan jogintézmény, amely kétarcú, ha úgy tetszik. Egyrészt, főleg amikor a közfoglalkoztatási jogviszony létrejön, akkor megjelennek ebben a jogviszonyban szociális és munkajogi elemek is. A közfoglalkoztatott a munkavállalónál eleve kiszolgáltatottabb helyzetben van. Most ennek a hátterét én nem akarnám részletezni, hiszen ez mindenki számára, úgy gondolom, evidens. Tehát nagyon fontos az egyenlő elbánás elve, hogy velük szemben alkalmazzuk-e a munkavállalók egészére vonatkozó egyenlő elbánás elvét. Ide garanciális szabályok kellenek, például a munkaviszony megszüntetése esetén alkalmazandó garanciális szabályok is.

Mi történik ebben az esetben, amikor a közfoglalkoztatottak jogviszonyát megszüntetjük? Megjelennek bizonyos, ha úgy tetszik, erkölcsi vagy morális elemek, és ezek alapján ki lehet őket zárni a közfoglalkoztatásból. Ez sehogyan sem fér össze még a munka törvénykönyvében rögzített szabályokkal sem. Itt akkor nyilván felvetődik a jogbiztonság kérdése is, hogy a jogbiztonság általános elve kire milyen mértékben vonatkozik. Tehát itt gyakorlatilag a közfoglalkoztatottak esetében egy hátrányos megkülönböztetést tapasztalhatunk, amit nem indokol semmi. El lehet mondani nagyon talpraesett formában, némi pátosszal fűtve mondatokat arról, hogy az életvezetése kinek mikor helyes, és azt is el lehet mondani, hogy kikkel kell szembesülni, amikor e morális elemek kritikáját hangoztatjuk, és hogy mi lenne a megoldás. Elképzelhető, nem kizárt, hogy a közösséget sértő magatartásokat és az egyébként jóra vezető javaslatokat, indítványokat támogatni kell, de hogy a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetésével akarunk szankcionálni embereket, akik eleve hátrányos helyzetben vannak, ez egyszerűen nem is célravezető, és horribile dictu erkölcsileg is aggályos. Tehát ez a passzus, ami ebben a katasztrófavédelem hatékonyságát javítani szándékozó előterjesztésben megjelenik, semmiféleképpen nem támogatható. Szél Bernadett képviselő asszony éppen azért adta be ezt a módosítót, hogy ez kerüljön ki, mert ütközik az ombudsmani állásfoglalással, ütközik az alaptörvénnyel, ütközik a munka törvénykönyv vonatkozó passzusával is, és szerintem ütközik alapvető emberi normákkal is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát nagyon szépen kérem az előterjesztőt, hogy vonja vissza, és szívlelje meg Szél Bernadett képviselő asszony módosító javaslatát.

Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Juhász Ferenc képviselő úr következik, MSZP-frakció.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretnék csatlakozni Mile Lajos képviselő úr érveléséhez. Nagyon képletesen mutatta be azt az elképesztő javaslatot, ami megfogalmazódik ebben a törvényjavaslatban és ezen a helyen. Ugyanolyan tartalmú módosító javaslatot nyújtottunk be mi magunk is képviselőtársaimmal, hogy tudniillik a szankcionálását vegyük ki a törvényjavaslatból.

(11.20)

Mile képviselő úr felsorolta azt, hogy mi mindennek mond ellent: ombudsmani javaslatnak, emberiességi megfontolásoknak, mindennek - meg a józan észnek, ezt hagyta ki. Abba gondoljanak bele, tisztelt képviselőtársaim, hogy valaki a kerékpárjával valamilyen szabálysértést követ el, és éppen közfoglalkoztatott a szerencsétlen. Azt követően eltiltják és szankcionálják oly módon, hogy azt a javadalmat, amiből egyébként megélni is bajos, elveszik tőle. Elfogadható ez?

Elfogadható-e a katasztrófavédelmi törvény okán úgy módosítani egyébként alapvető szociális kérdéseket érintő törvényjavaslatot, hogy a szigorítás aránytalanul magasabb? Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar társadalom többsége, ha bűnt lát, akkor büntetésért kiált. A magyar társadalom többségének az az álláspontja - és ebben igazuk is van, mert számos olyan jelenséggel találkoznak, amely elfogadhatatlan -, hogy tudniillik meg kell büntetni azokat, akik a társadalmi együttélési szabályokkal szemben vétenek. De ilyen mértékben?

Tisztelt Képviselőtársaim! Iszlám államokban levágják a kezét annak, aki lop. Ez egy méltányos büntetés? Itt, Európában erre azt mondjuk, hogy barbár megoldás. Méltányos az, hogy bizonyos szabálysértési esetekben a kormány elveszi a család egyetlen megélhetési lehetőségét? Nem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a Fidesz illetékes frakció-szakbizottsága sem feltétlenül látta ezt a javaslatot, mert egészen bizonyosan pironkodna ennek láttán. Mi magunk is azt kezdeményeztük, mi magunk is azt mondjuk, hogy mindenféleképpen változtatni kell ezen a törvényjavaslaton, és ezt a passzust vissza kell vonni, mert ez így tarthatatlan, elfogadhatatlan, attól tartunk egyébként, hogy akár alaptörvény-ellenes is.

A másik módosító javaslat, amelyet ehhez a részhez nyújtottunk be, szintén a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos. Nevezetesen az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány a polgári védelmi szervezetek működtetése helyett úgy gondolja, hogy közfoglalkoztatottakkal bármit és bárhol meg lehet oldani. No persze azokkal, akiket az imént nem zárt ki valamilyen szabálysértés miatt a közfoglalkoztatásból.

Ez még önmagában, tudniillik őket bevonni helyben ezeknek a feladatoknak az ellátásába, azt gondolom, hogy nem ördögtől való gondolat. De az, hogy ezeket az ország bármelyik területén bármilyen feladatra, gyakorlatilag a közmunka áráért túlmunkában lehessen foglalkoztatni, szintén az a szabály, amely messze túllő minden normális emberi megfontoláson, és a munka törvénykönyvétől kezdve a munkavállalással kapcsolatos ezer szabályt írja felül, és hozza egyébként is méltánytalan helyzetbe azokat a közfoglalkoztatottakat, akik egyébként nagyon sokszor saját szándékukon, akaratukon kívül kerültek ebbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi azt kezdeményezzük, hogy fontolják meg ennek a két pontnak a módosítását. Egyszerűen tarthatatlan az, hogy a munkaszerződéstől eltérő rendkívüli munkavégzésért fizetendő bérpótlék alapja a következő időszakban, megdöbbentő módon, 49 ezer forint lehetne. Ez egy takarékossági lépés. Nyilvánvalóan a polgári védelmi szervezetek működtetése picivel többe kerülne. Attól tartok, hogy egyébként azzal együtt is jóval hatékonyabb lenne, és az ország számára sokkal inkább megfizethető, mint hogy közfoglalkoztatottakat ilyen módon próbáljanak meg kizsákmányolni. Elfogadhatatlan, tisztelt képviselőtársaim!

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mile Lajos képviselő úr kétperces hozzászólásra kért lehetőséget, LMP.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Még egyetlen kiegészítés mindahhoz, amit elmondtam. E szerint az előterjesztés szerint már ismertettük, hogy a szabálysértési eljárás miatt hogyan zárható ki a közfoglalkoztatott a jogviszonyból. Tessék belegondolni - Juhász képviselő úr már mondott erre egy példát -, hogy abban a pillanatban a megélhetési forrásától lehet eltiltani valakit, ha bármilyen kicsi szabálysértést elkövet.

Államtitkár Úr! De ilyen esetekben közfoglalkoztatott nem lehet valaki, viszont országgyűlési képviselő pedig simán. Nincs itt egy kis ellentmondás? Szabálysértések elkövetése után három hónapig, vagy ha nem tartja rendben a lakókörnyezetét valaki, akkor a közfoglalkoztatástól el lehet tiltani, de országgyűlési képviselő minden különösebb szívbaj nélkül lehet. Ez nem ellentmondásos? És most nagyon enyhén fogalmaztam. (Tállai András Talabér Mártával konzultál.) Nem is akarok hangosabban, biztos meg fogja jegyezni államtitkár úr beszélgetés közben is, hogy miről beszélek, mert azért ez olyan elképesztő ellentmondás, amit talán a közvélekedés előtt is elég izgalmas lesz megvédeni. Az én szememben védhetetlen, és ezzel talán nem vagyok egyedül.

Tehát még egyszer mondom, a közfoglalkoztatástól el lehet valakit tiltani a szabálysértés elkövetése után három hónapig akár, de hogy közpolitikai pozíciót vállaljon, hogy akár országgyűlési képviselő legyen, az erre nem vonatkozik, az bátran lehet. Azért ekkora képtelenséget előterjeszteni, államtitkár úr, ehhez nem tudom, hogy bátorság kell-e vagy valami egyéb emberi erény. Mindenesetre a mi szemünkben ez végképp elfogadhatatlan. (Tállai András közbeszól.)

Amit az imént elmondtam, most nem fogom megismételni, államtitkár úr, mert lejárt az időm. (Tállai András: Helyes!)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor képviselő úr kétpercese következik. Majdnem lezártam a vitát, de idejében jelentkezett még a képviselő úr.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Mi segítünk államtitkár úrnak. Arról van szó, Mile képviselőtársam azt vetette föl, hogy ameddig, mondjuk, egy országgyűlési képviselő esetében... (Tállai András telefonál.) Most meg telefonál, az előbb beszélgetett, hát ez fantasztikus. Nagyon jó.

Tehát, államtitkár úr, megpróbálom akkor elmondani annak ellenére, hogy most akkor telefonál, hogy egy országgyűlési képviselő esetében akár még egy bűncselekmény elkövetése esetén is, ha mondjuk, egy felfüggesztett börtönbüntetést nem kap, csak egy pénzbüntetést vagy egy közmunkát, ebben az esetben ő a mandátumát megtarthatja, más esetben meg a szabálysértést is szankcionáljuk. Ezt mondta Mile képviselőtársam, és egyébként ez, mondjuk, nincs leírva a jegyzeteiben, de ha jól tudom, akkor a minisztérium minden egyes ajánlási ponthoz elkészíti önöknek a részletes indoklást, hogy egy-egy képviselő javaslata miért jó vagy miért nem jó, vagy a minisztérium szakapparátusa ezt hogyan látja.

Akkor államtitkár úr legyen szíves velünk esetleg ezt megosztani, vagy akkor e-mailben küldje el. (Tállai András: Menjél el a bizottsági ülésre! Azért vannak a bizottsági ülések!) Bizottsági ülésen sem szoktak érdemben válaszolni. De esetleg, ha e-mailben a minisztérium elküldené ezeket a javaslatokat, akkor tulajdonképpen az államtitkári poszt teljesen megkerülhető lenne, illetve hasznosabb lenne mindenkinek, mert legalább látnánk leírva ezeket az ellenérveket.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban. - Tállai András tapsol. - Tállai András és dr. Staudt Gábor közbeszól.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Nem látok több bejelentkezőt. Ha ez így marad, akkor lezárom a részletes vita ezen szakaszát.

Megnyitom a harmadik szakaszt. (Tállai András és dr. Staudt Gábor közbeszól.) Ha államtitkár úrnak és a képviselő úrnak megbeszélnivalójuk van, akkor nyugodtan jelentkezzenek.

Államtitkár Úr! Tisztelettel hadd kérjem meg, hogy nyomjon gombot, ha véleménye van, mert folyamatosan konzultál a képviselőkkel hangos bemondásokkal, ahelyett, hogy ha véleménye van, akkor jelentkezne. (Tállai András: Tiltva van?) Parancsol, államtitkár úr? (Dr. Staudt Gábor: Kritizálja az ülésvezetést.) Hát azt meg főleg ne tegye, hogy kritizálja az ülésvezetést! Engem speciel zavar az ülésvezetésben, hogy miközben egyszer nem nyomott gombot, és nem reagált semmire, ezenközben folyamatosan bekiabál, átkiabál, a képviselői hozzászólásokat kritizálva. Ez zavarja az ülésvezetést, szeretném jelezni önnek. (Tállai András: Mi közöd hozzá?) Amikor nagyobb tömeg van a Házban, akkor lehet, hogy nem lehet kiszűrni egy-egy hangot, de amikor speciel ennyien vannak bent, akkor pontosan jól hallom, hogy miket kiabál át a túloldalra.

Tehát megnyitom a vita harmadik szakaszát, a 15-19. pontokra. Juhász Ferenc képviselő úr kért szót.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Két olyan módosító javaslatot fogalmaztunk meg, amely ehhez a vitaszakaszhoz tartozik, és amely két értelmezhetetlen, érthetetlen rendelkezés kritikáját tartalmazza, illetőleg próbálja azt orvosolni.

Az egyik az, amely arról szól, tisztelt képviselőtársaim, hogy a katasztrófahelyzetben, mondjuk, a gáton csak az védekezhet, akit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetesen arra engedélyezett és ellátta igazolvánnyal, csak azok a mentő szervezetek vehetnek részt, akik ebben minősítést szereztek.

(11.30)

Aki legutóbb látta a dunai árvizet például a III. kerületben és kicsit fentebb, azt látta, hogy az ottani védekezésben nem a katasztrófavédelmi szervezetek, hanem a helyi szervezetek, a helyi erők vettek részt. Az a rendelkezés, amelyet most meg akarnak fogalmazni, az ő kizárásukat vagy bizonyos értelemben korlátozásukat eredményezné.

Elfogadhatatlan, képviselőtársaim, az a szituáció, hogy nem menthet az, aki egyébként személyes érdekből, szolidaritásból, szaktudásból eredően ezt megtehetné. Érthető az az elvárás, hogy boldog-boldogtalan ne menjen a gátra, amikor oda nem való. Érthető az az elvárás, hogy a tevékenységet koordinálni kell, és ezt nyilvánvalóan az koordinálhatja, aki vezeti a katasztrófa elleni védekezést, de az érthetetlen, képviselőtársaim, hogy ilyen módon akarják korlátozni az egyéni és a közösségi aktivitást. Valami borzasztó nagy baj van, ha azt gondoljuk, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vagy a főigazgató egyéni engedélye kell ahhoz egy-egy szervezetnek, hogy ebben a munkában részt vegyen.

Mi azt szeretnénk, ha a katasztrófavédelmi védekezés és a katasztrófák elleni küzdelem - azon túlmenően persze, hogy úttörő szerepet kapnak az állami szervezetek, mint katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség és mindenki más - a helyi közösségek bevonásával és tevékeny részvételével is történhetne. Nincs annál rosszabb, amikor a helyi közönség katasztrófaturizmusban vesz részt, amikor azt nézi, hogy az arra felhatalmazottak egyébként viszik a zsákot, vagy védik a gátat. A legeslegjobb az volna - és egyébként a Lajtán túl erre nagyon sok példa van -, ha ezt közös erőfeszítéssel oldanák meg.

Mi arra kérjük a kormányt - nem többet kérünk tőlük -, hogy ne korlátozzák azt a fajta szándékot a közösségek részéről, amely az ebben a tevékenységben való részvételt jelenthetné. Koordinálják, ellenőrizzék, de ne akadályozzák.

A másik, amihez módosító javaslatot nyújtottunk be - és megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a Fidesz önkormányzati lobbiján simán átment -, az a pont, amely arról szól, hogy mondjuk, egy üzemi katasztrófa esetén, ha helyzet van, akkor nem kell az önkormányzatokat értesíteni. Azt a helyzetet teremti meg most a kormány, hogy ha példának okáért valahol Dunaújvárosában történik - egy ipari várost akartam mondani, bárhol történhetne - katasztrófa, ahol egyébként embereket kell menteni, ne adj' isten, ki kell telepíteni, meg nem tudom én, micsoda, a polgármestert meg a polgármesteri hivatalt, az önkormányzatokat nem kell értesítenie sem a bejelentőknek, sem a katasztrófavédelemnek, sem senkinek.

Képzeljék el azt a helyzetet, ahol most már katasztrófavédelmi felirattal tűzoltóautók rohannak, mentők rohannak és a többi, és egyébként a polgármesterek meg otthon üldögélnek, hogy jaj, istenem, a szomszédban biztos van valami baj. Ők nyilván nem üldögélnek, na de az elfogadhatatlan, képviselőtársaim, hogy ezt a fajta kötelezettséget meg akarják szüntetni. Én azt gondolom, hogy a helyi önkormányzatoknak egy nagyon erős leértékelése az, amely e mögött a kezdeményezés mögött meghúzódik, vagy ami ennél még rosszabb, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság túlhatalmának és mindenhatóságának az igazolására szóló passzus.

Meggyőződésünk, merthogy az elmúlt húsz évben árvízből bukdácsoltunk árvízbe, és ebben a kérdésben mindig is ott voltak az illetékes szervezetek, kormányzati szervezetek a topon, azért tudták ezt megcsinálni, mert önkormányzatok, helyi civil szervezetek, az arra felruházott szervezetek közösen együtt tudtak dolgozni.

Képviselőtársaim, tisztelt fideszes kollégák, ne akadályozzák már meg azt, hogy ebben a helyi erők ilyen módon és ilyen formában részt vehessenek. A mi módosító javaslatunk lényegében erről szól.

Köszönöm szépen. (Dr. Bárándy Gergely tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Nem látok több hozzászólási szándékot. Lezárom a vita ezen szakaszát is, és a negyedik szakaszt nyitom meg a 21-23. pontokra. Ki kíván hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen, akkor lezárom a vita ezen szakaszát is, és a vita egészét is le tudom zárni.

Megkérdezem, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra Tállai András belügyminisztériumi államtitkár úr. (Tállai András bólint.) Jelzi, hogy most kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Számomra nagyon sajátságos vita volt, hiszen úgy látom, az ellenzéki képviselőknek fontosabb lett volna, ha nem vitázunk, hanem vitatkozunk, és mindenképpen az államtitkári hozzászólást várták volna el a módosító javaslatok után.

Ha most megengedik, akkor ezt el is fogom kezdeni, úgyhogy Juhász képviselő urat arra kérem, hogy maradjon nyugodtan, mert egy kicsit hosszú lesz a hozzászólásom, mert minden egyes módosító javaslatra részletesen szeretnék válaszolni.

Azonban szeretném elmondani önnek, hogy ezt a vitát már két vita megelőzte, egy általános vita, aminél ön nem tudta megvárni az általános vitára való reagálást. (Juhász Ferenc: Elmondtam, hogy miért. - Az elnök csenget.) Mindegy, el kell olvasni a jegyzőkönyvet, és akkor nem kell újra megnyitni az általános vitát a részletes vitánál.

Staudt képviselő úrnak pedig azt mondom, hogy a módosító javaslatok részletes indoklása, hogy támogatja vagy nem támogatja a kormány, a bizottságokban történik, és azt követően az ajánlásban megtalálhatja a kormány "igen"-jét vagy "nem"-jét, hogy támogatja vagy nem - láthatja. De ha ezt kívánja, hogy én a részletes vitában ezt elmondjam, ám legyen!

T/12615/2. módosító javaslat, MSZP. A módosító javaslat alapján a foglalkoztatottaknak katasztrófavédelmi feladatokra történő igénybevételét lehetővé tevő szabály a törvényjavaslatból kikerülne. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. A javasolt kormányálláspont a következő.

A katasztrófavédelmi törvény jelenleg a közfoglalkoztatásban nem ad lehetőséget arra, hogy a közfoglalkoztató, amennyiben az érdekkörben jelentkező átmeneti feladatnövekedés kezelésére van szükség, rendkívüli munkaidőt rendeljen el. A módosító javaslat indoklásával szemben a rendkívüli munkaidő elrendelése nem abból a célból történik, hogy a közfoglalkoztatottak végezzék el a polgári védelmi szervek helyett a katasztrófavédelmi feladatokat, hanem azért, hogy a közfoglalkoztatóval egyébként jogviszonyban álló humán erőforrás is ésszerűen bevonható legyen az átmenetileg megnövekedett feladatok ellátásába.

E tekintetben a törvényjavaslat közelít mind a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, mind más jogviszonyokra vonatkozó törvények, így például a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályaihoz, amelyek ismerik és elismerik ezt az élethelyzetet. A közfoglalkoztatási jogviszonyban - szemben a más törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyokkal - a rendkívüli munkaidő kivételes jogintézményként, tehát nem általános jelleggel került a törvényjavaslat szerinti szabályozásra.

Az Mt. hatályos szabályai jóval szélesebb körben teszik lehetővé a rendkívüli munkavégzés elrendelését, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. Az Mt. általános szabályaihoz képest a törvénytervezet szűkebb körben engedi a rendkívüli munkaidő és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségét. Kizárólag baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lenne a közfoglalkoztatott rendkívüli munkaidőre vagy más, munkaszerződéstől eltérő munka végzésére kötelezhető.

Sem jogi, sem ésszerűsítési indokok nem támasztják alá, hogy a közpénzekből foglalkoztatott közfoglalkoztatottak ne vegyenek részt olyan rendkívüli, nem várt események megelőzésében, illetőleg elhárításában, amelyek megelőzése és elhárítása minden munkavállaló kötelessége az Mt. általános szabályai szerint.

A bérpótlék számításának alapja - szemben a módosító javaslat szerinti indoklással - nem a nettó közfoglalkoztatotti bér. A bérpótlékok számításának alapja - hasonlóan az Mt. rendelkezéseihez, mely a pótlékok számításánál az alapbért veszi figyelembe - a bruttó közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér.

A módosító javaslat olyan jellegű rendelkezéseket is elhagyni javasol, amelyek egyértelműen kedvezőek a közfoglalkoztatottak számára - így a közfoglalkoztatási bér legkésőbbi kifizetési napjának meghatározása -, illetve amelyek a közfoglalkoztatási szerződés kötelező tartalmi elemeinek meghatározásánál az Mt. és a katasztrófavédelmi törvény eltérő fogalomhasználatából származó egységes jogértelmezést és jogalkalmazást szolgálják. Ez volt az 1. módosító javaslat.

(11.40)

T/12615/3. szám. Benyújtója az MSZP. A módosító javaslat alapján a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény úgy módosulna, hogy a továbbiakban semmiféle szabálysértés elkövetése nem eredményezné a közfoglalkoztatásból történő kizárást. Ezzel párhuzamosan a szabálysértési nyilvántartásból történő priorálást lehetővé tévő szabály is kikerülne a törvényjavaslatból. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. Az indoklás: a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvény megalkotásával döntött az Országgyűlés a közfoglalkoztatottak tekintetében azokról a kizárási okokról, amelyek fennállása esetén a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból három hónap időtartamra ki kell zárni. A törvényjavaslat célja nem a kizárás jogintézményének megszüntetése, hanem a folyamatban lévő szabálysértési eljárásnak mint kizárási oknak a mellőzése. A szabálysértési törvény törvényjavaslat szerinti módosításával lehetővé válik, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási, fővárosi kerületi hivatala járási munkaügyi kirendeltségei ezen ellenőrzési feladatukkal összefüggésben is közvetlenül hozzáférhessenek a szabálysértési nyilvántartás tankötelezettség megszegésével kapcsolatban elkövetett szabálysértési adataihoz.

E szervek a közérdekű munkavégzéssel összefüggő feladataik ellátása érdekében már rendelkeznek a hozzáférés lehetőségével. E törvényjavaslat e rendelkezésével az adminisztrációs terhek csökkentését és a kirendeltségek munkájának racionalizálását is elősegíti.

A következő a T/12615/4. számú javaslat. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat alapján a törvényjavaslatba bekerülne, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatosan elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tűzoltó-egyesület alapszabálya az irányadó. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás: az önkéntes tűzoltó-egyesület és az egyesület tagja közötti jogviszony egyes kérdéseit az egyesületekre vonatkozó általános szabályok alapján az önkéntes tűzoltó-egyesület alapszabálya szabályozza. A beépíteni kívánt rendelkezés normatív szabályt nem tartalmaz, hiszen csak annyit mond, hogy az alapszabálynak a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítése kérdéskörére is ki kell térnie, azonban tartalmi kötöttséget nem határoz meg. Így nem jelent többletet ahhoz képest, mint ha erről semmit sem tartalmazna a törvényjavaslat.

T/12615/5. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról az üzemeltetőnek haladéktalanul tájékoztatni kell a polgármestert és a megyei és helyi védelmi bizottság elnökét, nem csak az iparbiztonsági hatóságot. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A hatósági tapasztalatok szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek területén bekövetkező üzemzavarok károsító hatásai az esetek túlnyomó részében nem terjednek az üzem határain túl, ezért nem indokolt a polgármester, illetve a megyei védelmi bizottság elnökének azonnali automatikus értesítése. Az üzemzavarok közel 100 százaléka az üzemi védekezési rendszerrel a katasztrófavédelem felügyelete alatt lekezelhető, ezért nem indokolt a védelmi igazgatási rendszer értesítése, működtetése. Amennyiben szükséges, az érintett települések polgármesterét, illetve a védelmi bizottság elnökét a katasztrófavédelem egyéb okból - a védelmi igazgatás aktivizálása - értesíti ebben az esetben az eseményről.

T/12615/6. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja számára nem általában minden önkéntes tűzoltó-egyesületben lenne összeférhetetlen a vezetői tisztség viselése, hanem csak azon személyek esetében, aki az egyesület feletti szakmai irányítási és felügyeleti jogkört gyakorolja. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. Az indoklás a következő. A törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. §-a szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó-egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó-egyesületet a hiányosságok pótlására hívja el. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak.

Az összeférhetetlenség tehát két okból is indokolt: egyfelől a szakmai ellenőrzés, másfelől a finanszírozásban játszott szerep okán. Az informális kapcsolatok miatt ez a kérdés nem feltétlenül munkakörhöz vagy földrajzi helyhez kötött. A törvényjavaslat szerint hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja csak vezető tisztséget nem viselhet az egyesületben. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 2. § 29. pontja alapján vezető tisztségviselőnek az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének, továbbá - amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve - a felügyelő szerv elnöke és tagja minősül. Mivel a tagság nem kizárt, ezért a Ttv. új 33/B. §-ának (1) bekezdése alapján szaktevékenységet végző tag lehet az egyesületnél a hivatásos állományú személy is.

T/12615/7. Benyújtója: MSZP. Ez két részre tagolódik. Az első: a módosító javaslat értelmében az önkéntesen segítséget nyújtó személyek, az önkéntesen közreműködő társadalmi és karitatív szervezetek részt vehetnek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában, beleértve a védekezési feladatok ellátását is. A második része: a módosító javaslat értelmében a védekezési feladatokba nemcsak a szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet lenne bevonható, hanem mind. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A módosító javaslat első pontja elfogadható, tartalmilag megegyezik a T/12615/11. számú - támogatni javasolt - módosító javaslat 1. pontjával. Amennyiben azonban a védekezési feladatokba nemcsak a szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet lenne bevonható, hanem mind, abban az esetben a törvényjavaslatban szabályozott minősítési eljárás veszítené el az értelmét. A minősítési eljárás funkciója ugyanis éppen az, hogy a védekezés esetenként nem veszélytelen feladataiba csak olyan szervezetek kerüljenek bevonásra, amelyek valamilyen speciális szakismeretük révén a védekezést nem hátráltatják, hanem elősegítik.

T/12615/8. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat értelmében a tűzoltóőrs elnevezés nem változna katasztrófavédelmi őrsre. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklás a következő: az elnevezés megváltoztatása, a gyűjtőfogalom használata a katasztrófavédelmi szervezetrendszer kibővült feladatrendszerére tekintettel indokolt. A katasztrófavédelmi őrs nemcsak tűzvédelmi, hanem egyéb feladatokat is ellát, például lakosságvédelem.

T/12615/9. A módosító javaslat alapján a törvényjavaslatba - szintén az MSZP nyújtotta be - bekerülne, hogy a közreműködő tűzoltó-egyesület a működés, fenntartás, valamint a létesítés és a felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztériumhoz. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklás: a törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. § (2) bekezdése szerint, melyet a módosító javaslat a szövegből elhagyna, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. A módosító javaslat elfogadása esetén a beavatkozó tűzoltó-egyesület finanszírozására a szövegben nem maradna rendelkezés, holott a törvényjavaslat egyik célja éppen a beavatkozó tűzoltó-egyesületek helyzetbe hozása.

(11.50)

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv bevonása a pályázati rendszerbe azért indokolt, mert az önkéntes tűzoltó-egyesület felett gyakorolt szakmai felügyelet okán ennél a szervnél áll rendelkezésre az a szaktudás és helyismeret, amely a pályázat elbírálásához szükséges.

T/12615/10. Benyújtója: MSZP. A módosító javaslat miniszteri rendeleti szintre utalná a beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesületeknél kötendő megállapodás szakmai feltételeit, a törvényjavaslat szerint e feltételek megállapítása az OKF főigazgatójának hatásköre. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indokolás: a szükséges szakmai ismeretekkel a BM OKF rendelkezik, indokolt, hogy ezek a feladatok a BM OKF főigazgatójának hatáskörében maradjanak. Mivel az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek a tűz elleni védekezésben viselt szerepe a megkötött megállapodások függvényében területileg eltérhet, ezért nem szükséges, hogy e szakmai mérlegelést igénylő feltételek jogszabályban jelenjenek meg. A tűzvédelem ugyanis a Ttv. alapján állami feladat, a beavatkozó önkéntes tűzoltó-egyesülettel kötött megállapodások az állam - illetve a tűzvédelmi szervezetrendszert is magába foglaló hivatásos katasztrófavédelmi szerv - feladat ellátásáért viselt felelősségét nem érintik.

T/12615/11. A fideszes Farkas Zoltán nyújtotta be, amelyet a kormány támogat, ezért ezt külön nem szeretném ismertetni, mert erről a vitában nem esett szó.

T/12615/12. Benyújtója: Bertha Szilvia és Staudt Gábor, Jobbik. Lényege: a módosító javaslat alapján a jelzésfogadó a tűzjelzés esetén nem rögzíthetné a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét, mert a módosító javaslat alapján ezt a bejelentőtől kérni stresszhelyzetben indokolatlan. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklása a következő. A módosító javaslat nem megalapozott. A törvényjavaslat e pontja - 4. §, Ttv. 10/A. § - nem a bejelentő kötelezettségét határozza meg, hanem adatkezelési felhatalmazást tartalmaz. A szó szerinti normaszöveg alapján "a tűzjelzés fogadásakor - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti." Tehát megismétlem: a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt adatokat rögzíti. A bejelentőnek ezt az információt nem kötelessége közölni, ugyanakkor a rendelkezés - az ESR 112 projekttel összhangban - azért kell, hogy a jelzésfogadó ezt az információt beszerezhesse. Tehát nem kötelező a törvény értelmében.

T/12615/13. Benyújtója: Jobbik. A módosító javaslat lényege: a módosító javaslat értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja számára nem általában minden önkéntes tűzoltó-egyesületben lenne összeférhetetlen a vezető tisztség viselése, hanem csak a szolgálati helye szerinti tűzoltó-egyesületek esetében. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Indoklása a következő. A törvényjavaslat 8. §-ával megállapított Ttv. 33/A. §-a szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó-egyesület szakmai tevékenységét. Ugyanaz, mint az előbb. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó-egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. Az összeférhetetlenség tehát két okból is indokolt, egyfelől a szakmai ellenőrzés, másfelől a finanszírozásban játszott szerep okán. Az informális kapcsolatok miatt ez a kérdés nem feltétlenül munkakörhöz vagy földrajzi helyhez kötött. A többi részét nem ismétlem meg.

T/12615/14. Dr. Szél Bernadett, LMP. A módosító javaslat lényege, amely két részből áll, a következő. A módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat kimondaná, hogy a hivatásos tűzoltósággal megállapodást kötő közreműködő tűzoltó-egyesület részére az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az erre a célra rendelkezésre álló költségvetési keret mértékéig biztosítja. A módosító javaslat második része: a módosító javaslat értelmében a törvényjavaslat 11. §-ából elhagyásra kerülne, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az önkormányzati tűzoltóság részére pályázati úton, valamint egyedi elbírálás alapján pénzbeli és nem pénzbeli juttatást biztosíthatnak. A módosítások indoka, hogy a tűzoltás és tűzmegelőzés eredendően közösségi, önkormányzati teendő, melynek finanszírozásához normatív támogatás szükséges. A kormány nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás a következő. A közreműködő tűzoltó-egyesület részére normatív támogatást megállapítani nem indokolt, mert a közreműködő egyesület csak részt vesz a feladatok ellátásában, önálló jogosítványokat nem gyakorol. A beavatkozó, tehát szakfeladatot önállóan ellátó önkéntes tűzoltó-egyesület számára a feladat ellátásának finanszírozása az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint alakul, illetve a Ttv. tervezett új 33/A. § (2) bekezdése szerint pályázati rendszerben és egyedi támogatással is forrásokhoz juthat.

A 2. rész indoklása: a törvényjavaslat 11. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati tűzoltóság - amely nem egyezik meg az önkéntes tűzoltó-egyesülettel - normatív támogatáshoz jut az általa elvégzett feladattal arányosan. Ehhez képest többlet, hogy az önkormányzati tűzoltóság a 11. § (2) bekezdésére figyelemmel pályázati rendszerben és egyedi támogatással is forrásokhoz juthat. E rendelkezés elhagyása éppen hogy csökkentené az önkormányzati tűzoltóság forrásait, azaz a módosító javaslat indoklásában jelzett célokkal lenne ellentétes. Ezért nem támogatja a kormány.

Végezetül a T/12615/15. módosító javaslat, benyújtója dr. Szél Bernadett, LMP. Lényege: a módosító javaslat alapján a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény úgy módosulna, hogy a továbbiakban semmiféle szabálysértés elkövetése nem eredményezné a közfoglalkoztatásból történő kizárást. Ez is már egyszer be volt nyújtva, a kormány nem támogatja. Az indoklása a következő. A szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvény megalkotásával döntött az Országgyűlés a közfoglalkoztatottak tekintetében azokról a kizárási okokról, amelyek fennállása esetén a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból három hónap időtartamra ki kell zárni. A törvényjavaslat célja nem a kizárás jogintézményének megszüntetése, hanem a folyamatban lévő szabálysértési eljárásnak mint kizárási oknak a mellőzése.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon bízom benne, hogy a módosító javaslatok indoklása, hogy a kormány miért támogatja vagy miért nem támogatja, elegendő lesz most már az ellenzéki képviselőknek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   25-34   35-64   65-74      Ülésnap adatai