Felszólalás adatai

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 196 igen szavazattal, 82 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Simon Gábor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Meddig sarcolják még a magyar családokat?" címmel. Az interpellációra miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Belügyminisztérium államtitkára, Tállai András úr fog válaszolni. Simon Gábor képviselő urat illeti a szó.

(15.00)

SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A szeméttelepről előkerülő urnák hívták fel a jogalkotó figyelmét, hogy a magas temetői költségek helyett a magyar családok nem mindig megfelelő módon helyezik végső nyugalomra a szeretteiket, és így eredményezheti ez a rendkívül drámai helyzetet. Ezt akadályozná meg elviekben egy 2012. augusztus 28-án társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet. A törvényjavaslatban foglaltak szerint a családtagok közjegyző előtti nyilatkozatához kötnék a hamvak kiadását, ami temetői díjak kifizetésére kényszerítheti a hozzátartozókat. Megállapíthatjuk, államtitkár úr, hogy a temetkezés terén rendkívül ellentmondásos helyzet van a költségek, az előírások, a társadalmi elvárások tekintetében, és az a javaslat, amit önök előbb vagy utóbb vélhetőleg benyújtanak a Ház elé, jelentős tehernövekedést is eredményezhet. Azt látjuk, hogy a családok esetében ez a javaslat azt eredményezheti, hogy ma a legolcsóbb 55-60 ezer forintos költségkiadáshoz képest jelentős költségnövekedés történhet, de ha továbbmegyünk, akkor azt látjuk, hogy nemcsak a családok terhei nőhetnek, hanem az önkormányzatok terhei is, hiszen ha a család fizetésképtelen, akkor az önkormányzat feladata gondoskodni a teljes szertartásról, ami ma minimálisan 140-150 ezer forintba kerül. Urnás temetkezés esetén ez a költség még növekedhet is, végösszegét tekintve 300-400 ezer forint között is lehet a temetkezési költség.

A vidéki városokban valamivel jobb a helyzet, mert a sírhelyek a fővárosiak ötödébe kerülnek. Vidéken jobb is az arány, a temetkezések 80 százaléka koporsós, míg Budapesten csak a 20 százaléka. A fővárosban egy koporsós temetés ára körülbelül 280-300 ezer forinttól indul, az urnás temetés pedig 200 ezer forinttól, de a hamvak szórása is 150 ezer forinttól indul. Ezek mindig induló árak, és nem a teljes költséget tartalmazzák. Éppen ezért, államtitkár úr, a jelenleg vitára bocsátott törvénytervezet nemcsak a szegényebb családok dolgát nehezítené meg, de az önkormányzatok és a temetkezési vállalatok is nehéz helyzetbe kerülnek. A kötelező foglalkoztatás és az egészségügyi ellátó intézményektől való eltiltás hatására több vállalkozás is eltűnhet, ami ugyancsak növelni fogja a költségeket, mert monopolizálja ezt a helyzetet.

Ezért kérdezem államtitkár urat, előfordulhat-e, hogy még drágább lesz a temetkezés. Előfordulhat-e, hogy a jelenlegieknél nagyobb költséget fog egy család számára jelenteni? Hogyan kívánják megakadályozni, hogy az önök által az elmúlt időszakban számtalan adózás során fizetésképtelen helyzetbe került családok számára ne jelenthessen vállalhatatlan terhet a kegyeleti szolgáltatás?

Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valóban egy augusztusban társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatot olvasott, amelyben az van, hogy a családok a jövőben a közjegyző előtt tesznek nyilatkozatot az urnák kiadása tekintetében. Azonban ebből ön téves következtetéseket von le, amikor azt mondja, hogy ezzel kényszeríthető a hozzátartozó a temetői díjak kifizetésére, és a törvénytervezet ezzel akár 80 ezer forintos többletköltséget is meg kíván fizettetni az elhalálozott hozzátartozójával. S ebből eredően téves az a következtetése is, hogy az önkormányzatoknak bármilyen többletköltséget jelent, ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvénytervezetet, legyen az vidéki vagy fővárosi önkormányzat.

Szeretném elmondani, figyelembe véve, hogy valóban egy társadalmi vita indult és jelentős ellenvélemények fogalmazódtak meg, ezért a kormány elé menő végső javaslatban nem fog szerepelni a közjegyző előtt letett nyilatkozat, hanem a hozzátartozónak egyszerű magánokiratban is elég lesz nyilatkozni, a magánokiratot pedig a hamvasztóüzem, illetve az utolsó lakhely szerinti önkormányzat fogja megőrizni, tehát ez semmilyen többletköltséggel, eljárási vagy közjegyzői díjjal nem fogja terhelni a hozzátartozót.

Tovább szeretném elmondani, hogy a társadalmi vita következményeként nem lesz szigorítva a temetkezési vállalkozások foglalkoztatási kötelezettsége sem, és könnyítésre kerül az a szabály is, hogy az egészségügyi intézményektől csak 500 méteren túl alapítható temetkezési vállalkozás. Így a kérdésére egyszerű a válaszom: a törvényjavaslatok elfogadásával - mert itt több törvénytervezetről, kormányrendeletről és miniszteri rendeletről van szó - nem lesz drágább a temetkezés a hozzátartozóknak, és nem fog sem a vállalkozásoknak, sem a lakosságnak, a családoknak többletköltséget, nehézséget okozni az új jogszabály. Végül engedje meg, hogy megköszönjem, hogy véleményezte itt a parlament előtt ezt a jogszabálytervezetet, hiszen ez is vele a célunk, a rendszer tehát ilyen értelemben működik.

Legvégül pedig engedje meg, hogy egy jó tanácsot is adjak önnek. Arra kérem önöket, a Magyar Szocialista Pártot, hogy ne akarjanak a halálesetekből, az elhalálozottak családtagjainak nehéz helyzetéből, lelki és anyagi terheiből politikai előnyt kovácsolni, engedjék, hogy ezek a családok a végtisztességet és a kegyeletet a szokásaik szerint használják. Vagy visszakérdezek: olyan nagy bajban van az MSZP, hogy ki kell találni költségeket, terheket a lakossággal szemben, és azt a parlamentben elmondani?

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkár úr válaszát.

SIMON GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a javaslatot olvastam, államtitkár úr, de az életről beszéltem. Igazából önmagába nézhetne válaszának a végén, mert az, amit mondott és ahogy mondta, azt mutatja, mintha nem látná, hogy a valós élet ezen a téren milyen problémákat jelent. Nyissa ki az újságot, beszéljen az érintettekkel és látni fogja, hogy urna a szeméttelepen, koporsóból kinyúló elhunyt és az országban körbeutaztatott holttest - ez ma mind-mind része ennek a történetnek. Mint ahogy része az is, államtitkár úr, hogy itt olyan problémák vannak, amelyeket önök sem a javaslatban nem rendeznek, sem az ön által adott válasz nem érintette: hogyan lehet majd a családok számára a költségeket csökkenteni, hogyan lehet európai uniós megoldások révén támogatást nyújtani, és hogyan lehet ezt a helyzetet megváltoztatni, államtitkár úr, úgy, hogy ön nem pocskondiáz bennünket. Talán úgy, hogyha teszi a dolgát.

Éppen ezért a válaszát sem most, sem a továbbiakban ezen az alapon elfogadni nem tudom. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 196 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Mikor használjuk már hatékonyan a meglévő hivatali és szakértői rendszert a bűnmegelőzés területén?" címmel. Vágó Sebestyén képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   67-73   73-79   79-85      Ülésnap adatai