Felszólalás adatai

DR. BÓTH JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hozzászólásomban az I. és a II. nemzeti fejlesztési terv foglalkoztatáspolitikai céljaival kívánok foglalkozni. Az I. nemzeti fejlesztési terv során 1800 településen valósul meg legalább egy uniós társfinanszírozású fejlesztés. Vácott például a közelmúltban nyitottuk meg a város megújított főterét a lakosság számára, több mint 800 millió forintos uniós támogatással. Ez több tízezer embert érint, az országban az ehhez hasonló projektek 6 millió honfitársunk életminőségének javításához járulnak hozzá; 50 ezer munkahelyet teremtenek, és 140 ezer ember megtartását teszik lehetővé. Az Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával 120 ezer fő képzettséget szerez, 170 ezer fő pedig képzésben vesz részt 2008 végéig.

Az I. nemzeti fejlesztési terv programjában megvalósuló 16 térségi integrált szakképzési központ létrehozása jelentős lépés egy, a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó, versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer felé. Pest megyében két ilyen térségi integrált szakképzési központ, Cegléden és Vácott 2007 szeptemberétől kezdi meg működését. További projektpéldák: A közép-magyarországi régióban élő hátrányos helyzetű nők és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, esélyének javítása Gödöllőt érintően 112 millió forint támogatást eredményezett. Távmunkában történő foglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása a nagykátai kistérségben 32,4 millió forint támogatást jelent. Új foglalkoztatási lehetőségek a munkaerőpiacról kiszorult emberek számára Csobánka vonatkozásában 146,2 millió forint támogatást hozott.

A fenti sikerek ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon alacsony a munkaerő-piaci részvétel, különösen a képzetlenek közül dolgoznak kevesen. Jelentős számban egészségi állapotuk miatt szorulnak ki az emberek a munkaerőpiacról. Sok a be nem jelentett foglalkoztatás. Jelentős szórás mellett általában jó a magyarországi munkaerő termelékenysége. Probléma, hogy még kevesen vesznek részt az élethosszig tartó tanulásban. A kistérségek szintjén komolyak az eltérések a foglalkoztatás területén, még azonos megyén belül is. Jó példa erre a dinamikusan fejlődő váci kistérség és a mellette fekvő, hátrányos helyzetű szobi terület. Alacsony a munkaerő mobilitása, és egyes térségekben a munkalehetőségek megközelítése sem könnyű. Így a piaci folyamatok nem tudják kiegyenlíteni a munkaerő keresletében és kínálatában fennálló területi és strukturális egyenlőtlenségeket.

Mindezek miatt, összhangban a megújult lisszaboni stratégiával, a II. nemzeti fejlesztési terv átfogó célja a gazdasági növekedés mellett a foglalkoztatás bővítése, növelése. A megteendő legfontosabb lépések: a munkaerő-kínálat növelése az egyéni foglalkoztathatóság javításával, a munkaerő-kereslet bővítése munkahelyteremtéssel, továbbá a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. A konvergenciaprogrammal is összhangban a kormány célkitűzése, hogy Magyarországon a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 56,9 százalék után 2010-re 58,7 százalékot érjen el, és 2013-ra közelítse meg a 63 százalékot.

A felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram nagy súlyt helyez az álláskeresés ösztönözésére, a segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli- és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönözés elveinek érvényesítésére. A gazdasági és a társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében, a korszerű közoktatás és szakképzés kialakítása mellett fejleszteni szükséges az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit, az erre vonatkozó stratégia és kormányhatározat szerint. A képzésben részt vevő, 25-64 év közötti népesség arányát a 2005. évi 4,2 százalékról 2013-ra 8 százalékra kell emelni.

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség és az inaktivitás. A szegénység elleni küzdelem leghatékonyabb eszközének a foglalkoztatást kell tekinteni. A hátrányos helyzetűek számára a munkaerő-kereslet oldaláról a diszkriminációmentes környezet kialakítása az elvárás, és bővíteni kell a kiszorultak tudását és készségeit. A felsorolt célok eléréséhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, az antidiszkrimináció, a kultúra és közművelődés eszközrendszerére egyaránt szükség van. A célok elérésének támogatására az európai szociális alap szabályai és az emberi erőforrások fejlesztése operatív program keretei lehetőséget adnak - élnünk kell velük.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács szeptember 8-ai ülésén az új Magyarország fejlesztési terv előbbi stratégiai céljaival a munkaadók és a munkavállalók képviselői egyetértettek.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)