Készült: 2024.05.07.08:39:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

22. ülésnap (2006.10.17.), 48. felszólalás
Felszólaló Dr. Demszky Gábor (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:38


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. DEMSZKY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyeljenek rám! Magyarország polgárai kiszámítható és nyugodt fejlődést várnak el, és én azt remélem, hogy ennek a vitának az eredményeképpen olyan fejlesztési programot tudunk elfogadni, amely megteremti ennek a lehetőségét.

Nógrádi képviselőtársam szavaira visszatérve és ezekre reagálva azt mondanám, hogy az értelmetlen szócsatákkal nemigen tudok mit kezdeni, de amikor ő arról beszél, hogy soha ilyen mértékű centralizáció nem történt ebben az országban, akkor feltétlenül utalnom kell egy mintegy két hónappal ezelőtt ebben a teremben lezajlott vitára, amikor is itt a kormánypárti többség előterjesztette a regionális reformra vonatkozó javaslatot.

Miről szóltak volna a választott régiók Magyarországon? Az európai felzárkózásról, egy olyan középszint létrehozásáról, amely tervezhetővé teszi a több megyéből álló régiókat, olyan ésszerű pénzfelhasználásról, amely felhasználási módok jelenleg nem állnak a jelenlegi keretek között a rendelkezésünkre, és választott demokratikus testületek hozták volna meg ezeket a döntéseket.

Sajnos nem volt elegendő a kormányzati többség, kétharmados törvényt kellett volna elfogadnunk, ez nem sikerült. Ezután azt mondani, hogy soha ilyen mértékű centralizáció nem valósult meg, mert a régi rendszerben használjuk fel azokat a forrásokat, amelyeket nem tudtunk egy modernebb, demokratikusabb, európaibb rendszerben felhasználni, azt gondolom, hogy nemhogy nem igazság, hanem semmiféle valóságpróbát, igazságkritériumot nem áll ki, annak nem felel meg. Még egyszer mondom, ezekkel a szócsatákkal én nem tudok mit kezdeni, és nekem nem is ez a feladatom.

Mindenesetre egy biztos, hogy az elmúlt két év... - és most főpolgármesterként szólalnék meg, utoljára egyébként ebben a teremben, mert le fogok mondani a parlamenti mandátumomról azért, hogy a nemzeti fejlesztési tervet Budapesten megvalósíthassam -, tehát azt mondhatom, hogy a tettek e mellett a kormány mellett szólnak. Ez a kormány nemcsak szavakban fejlesztette Budapestet, hanem a tettekben is az elmúlt években, mindig mellettünk állt, és mindig mellettünk áll, amikor szükségünk van rá, bármennyire is nem tetszik ez az ellenzéki oldalnak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Liberális politikusként és a főváros vezetőjeként ezért támogatom a nemzeti fejlesztési terv megvalósítását.

Tavasszal, emlékeznek arra, hogy kötöttünk egy Budapest-szerződést, ennek a szerződésnek egy kibővített változata bekerült a kormányprogramba. Ez a legrészletesebb és legalaposabb Budapest-program, amit eddig kormány elfogadott 1990 óta. Ez tény. Mindkét program természetesen a főváros által korábban demokratikusan, éveken keresztül kivitatott, úgynevezett Podmaniczky-program alapjain áll, tehát annak felel meg. Egyébként Budapest mint fejlesztési pólus az egyik legfontosabb innovációs fejlesztési terület az új nemzeti fejlesztési programban. És itt uniós forrásokból nem felzárkóztatni kell szerencsés módon a közép-magyarországi régiót, hanem a versenyképességét kell növelni - ami egészen mást jelent -, és a vonzerejét is, továbbá az itt élők életminőségét javítani, tehát az élhetőségét javítani ennek a régiónak.

Mire gondolok, amikor azt mondom, hogy a versenyképességről van itt elsősorban szó? Elsősorban arra, hogy mi itt, a közép-magyarországi régióban állítjuk elő a nemzeti termék több mint egyharmadát. Ebben a régióban valósul meg a magyarországi beruházásoknak mintegy 40 százaléka. Az egyes adónemekből van, amiből csak 50, van, amiből 55, van, amiből 60-65-70 százalékot szedünk be. Ebből él az ország. A gazdaság pezsgése pedig itt több munkahelyet teremt, jobb szolgáltatást és társadalmi felemelkedést hoz az embereknek. Ezért magasabbak a bérek mintegy 30 százalékkal, mint az országos átlag. Ennek köszönhető, hogy ma Európa fővárosai közül Budapesten a legalacsonyabb a munkanélküliség, és a legjobb a közbiztonság.

Három éve szerencsés módon megfordult egy nagyon negatív trend - mert természetesen a problémákról is szólnunk kell -, a szuburbanizációs trend. Az a trend, hogy a magasabb jövedelműek kiköltöznek Budapestről, és hogy a város népessége csökken.

(12.30)

De megfordult, képviselőtársaim, ez a trend. Először csak néhány százzal, majd néhány ezerrel, az elmúlt évben pedig már 3800-zal többen költöztek be Budapestre, mint amennyien kiköltöztek. Azért, mert fejlesztjük az infrastruktúrát, azért, mert ezáltal lehetővé tesszük a lakásépítést - amivel élen járunk az országban -, és ezzel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy fiatal, magas jövedelmű családok költözzenek be a városba, és itt fizessenek adót. Ezt a trendet akarjuk erősíteni többek között a nemzeti fejlesztési terv eszközeivel, és ezt a tendenciát akarjuk megőrizni. Nem a vidék kárára gazdagodó bűnös város legendájában hiszünk, nem Horthy Miklós legendájában, hanem az ország gazdasági motorjaként működő és a vidékkel szolidáris Budapestben. Mert csak akkor működhet az ország jól, ha ez a motor jól működik. Tehát élhető, átjárható, szolidáris várost akarunk, és ezt is fogunk teremteni.

Az új nemzeti fejlesztési terv kiemelt közlekedési prioritásai közé tartozik az elővárosi vasutak fejlesztése és kerékpárutak építése mellett a belváros forgalomcsillapítása, valamint 2008-tól az M0-s és M3-as autópályák összekötése után a Budapesten áthaladó forgalom csillapításával a belváros terhelésének csökkentése. A budapestiek egyszerűen jobb levegőt, átjárhatóbb várost akarnak. Ezt tűztük a zászlónkra, ezzel indultunk az önkormányzati választásokon, és ezért tudunk tárgyalni a kormánnyal a 4-es metró finanszírozási módjának a változásáról is.

Egy nagyon lényeges ponthoz érkeztem. Ha teljes egészében a kohéziós alap városi közlekedésre fordítható forrásaiból fedezzük a metró építését, akkor ez lehetőséget teremt a fővárosnak arra, hogy a jelenlegi pénzügyi lehetőségeit meghaladó olyan kapcsolódó beruházásokat is megvalósítsunk, amelyek alapvetően megváltoztatják a város arculatát. Nagyon egyszerűen elmondva: a 4-es metró áll az alagútból, a megállókból és természetesen azokból a terekből, amelyek hozzátartoznak a metróhoz, és amelyek rendezésére részben a kohéziós alapból várjuk és fogjuk kapni a pénzt. Azért, hogy ne csak egy beruházást valósítsunk meg, hanem élhetőbbé tegyük Budapestet, a felújítások, az átalakítások a 4-es metró valamennyi megállóján keresztül lényegében egész Budát és az egész belvárost érintik, szinte az összes fővárosi teret, úgynevezett intermodális központot. A felújításokkal Budapestnek egy igazi reneszánsza kezdődhet meg.

Az 1-es és 3-as villamos vonalának a meghosszabbítása mellett kiemelt törekvésünk az is, hogy a kormánnyal együtt elkezdjük az 5-ös metró előkészítését. Javítjuk a város egészségét azzal, hogy a kohéziós alapra pályázunk, és öt éven belül mintegy 130 milliárd forintot fogunk fordítani olyan környezetvédelmi célokra, amelyek a szennyvíztisztítással kapcsolatosak. 40 milliárdból megépítjük a dél-budai szennyvíztisztítót, 78 milliárdból teljes egészében csatornázzuk Budapestet, és 14,5 milliárdból kezeljük a szennyvíziszapot. Ez a központi szennyvízkezelővel együtt - Persányi miniszter úr ezt meg tudja erősíteni - egész Európa legnagyobb környezetvédelmi projektjét jelenti, azt jelenti, hogy civilizáljuk Budapestet. Egy nagy civilizációs lépést teszünk előre azzal, hogy száz százalékig biológiailag kezeljük a szennyvizeket.

Ami a strukturális alapokat illeti: olyan projektekkel kívánunk pályázni, amelyeket már elkezdtünk, de fel fogjuk gyorsítani ezeket a folyamatokat, így például a szociális városrehabilitációt, melynek az a lényege, hogy nemcsak egy-egy terület épületállományát és köztereit újítjuk meg, hanem foglalkozunk az ott élő családok gondjaival, problémáival is, lehetővé tesszük az integrációjukat, felzárkóztatási programokat indítunk azokban a gettószerű zárványokban Budapesten, ahol a legnagyobb szociális feszültségek és problémák vannak. Természetesen pályázunk egészségügyi intézmények korszerűsítésére, valamint olyan térségi integrált szakképzési központokat kezdtünk el létrehozni, amelyek lehetővé teszik, hogy piacképes tudást, jó szakmát adjunk a fiatalok kezébe. Büszkén mondhatom, hogy Budapesten az elmúlt években 30 százalékkal csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma, míg más európai nagyvárosokban sajnos ez a legnagyobb probléma, de más magyarországi városokban is. Ez annak köszönhető, hogy átalakítjuk a szakképzési rendszerünket, és nem engedjük olyan szakmákban képezni a fiatalokat, amelyekre a piacon biztosan nincs kereslet.

Uniós pályázatokból összesen 476 milliárd forintot kívánunk elnyerni, és ehhez a főváros maga 95 milliárd forint önrésszel járul hozzá. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy csak ebben az évben 184 milliárd forintot fordítunk fejlesztésre. Ez azt jelenti, hogy bizonyosan megvan az említett 95 milliárd forintnak a fedezete.

Magyarországnak erős és sikeres fővárosra van szüksége. Budapest képes arra, hogy maga után húzza az egész országot, és nincs alternatívája ennek a húzóerőnek.

A budapesti szavazók iránymutatása ugyanakkor az október 1-jei választások után egyértelmű: minden korábbinál nagyobb együttműködést várnak el tőlünk, képviselőktől önkormányzati szinten is. Az önkormányzati választások eredményeként létrejött kiegyenlített erőviszonyok a kormánypártok és az ellenzék önkormányzati politikusaira egyaránt nagyon komoly felelősséget rónak. Ebben a helyzetben le kell tennünk egy konszenzusra épülő Budapest-politika alapjait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy minden épeszű politikai erőnek össze kell fognia, hogy tizenhat évvel a rendszerváltás után Budapest végre egységesen tudjon fejlődni, és példát tudjon mutatni az országnak bátorságból, akaratból és nyugalomból.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai