Felszólalás adatai

Ahogy Gaudi-Nagy Tamás is elismerte, valóban a minisztériumi kollégák részéről nagyon korrekt tájékoztatást kaptunk a felvetésekről, csak jó lenne, ha ezek nem ilyen virtuális vitaként zajlanának le, hogy mi fölvetünk valamit a parlamentben, és utána a tisztelt illetékes minisztériumi alkalmazott és kolléga mégoly alapossággal is ír nekünk egy válaszlevelet. Ezt tényleg ilyen szinten és itt szeretném megköszönni, csak ezzel jellemzően nem ment előre. Most válaszolhatnék megint csak virtuálisan az ő felvetésére, hogy mennyiben értünk egyet, mennyiben nem értünk egyet, de annak, hogy erre majd később fogunk kapni egy írásbeli választ, itt a parlamenti vita műfajában nem sok értelmét látom.

Az a fajta fő problémánk nem nyílt meg és nem orvosolni, amit elmondtunk, és amit államtitkár úr nehezményezett, hogy én mint egy korábban banki, nagyvállalati tanácsadó, hogyan lehet, hogy a kormányt azzal vádolom meg, hogy a banki érdekeket helyezi előtérbe, és milyen alapon veszem magamnak egyáltalán a bátorságot, hogy a banki gyakorlatot bírálni merészeljem. Pontosan azért, mert látva azt a működést a házon belül, hogy hogyan működik, látom, hogy mennyire tarthatatlan, és mennyire erőteljes gátakat kellene szabni a banki lobbitevékenységnek is, ami sajnálatosan a mindennapokban jelen van, és megfertőzte a kormánynak sokszor a cselekvési szabadságát is.

(20.50)

Úgyhogy ezzel kapcsolatban kellene erőteljesebben fellépni, és ezért lenne annyira fontos, hogy a követelések kielégítési sorrendjénél rögtön második helyen ne a zálogjog jogosultja - ami tényleg a gyakorlati életben a bankokat jelenti - következhessen, hanem sokkal indokoltabb lenne, hogy a harmadik sorban is akik ténylegesen életjáradékra, eltartásra szorulnak, azoknak a munkavállalóknak a megtérítése, később a mikro- és kisvállalkozások vagy a mezőgazdasági őstermelőket illető követelések megtérítése, és ugye, ami mindannyiunkat, a magyar állampolgárokat, az államot illető bevételek, amik a köztartozások, adók, adók módjára behajtandó tartozások. Ez a fajta koncepcionális változás sajnos nem jön át.

Hivatkoznak arra, hogy mennyi módosítást hoztak be érdemben, ami javítja a jelenlegi szabályzatot, de tényleg csak az ajánlás 6. pontjára hivatkozom, amihez most benyújtunk egy kapcsolódó módosító indítványt, szóval egy jelképes dolognak is látom, hogy az a nagy változás, amit Orbán Viktor is megígért, hogy nagy felhatalmazás, nagy változás lesz - éppen ezért megyünk most vissza az IMF-hez sajnos -, de a nagy változást úgy gondolták, hogy az eddigi kettő- és nyolcszázezer forint közötti bírság összegét most átváltoztatják, és százezer és kilencszázezer forint között lesz. Szóval ez egyfajta szimbolikus... Nem is akarok végigmenni itt most az összes általunk benyújtott módosító indítványon, nem akarom az önök idejét húzni, elrabolni, meg én magam is itt voltam az egész éjszakára elnyúló tegnapi úgymond vitán, ami inkább nyilvánvalóan egy obstrukció volt, ami arról szólt, hogy egyfajta tényleges együttműködésre akarták itt a szocialista képviselők rábírni a kormányt (Babák Mihály: Szakszervezeti lobbi volt!), ezért menjünk ma nyilván hamarabb haza, de örülnék, ha erre az érdemi felvetésre, hogy miért nem lehet és miért nem gondolkodtak el azon, hogy ezt az alapvető feltételt módosítsák, államtitkár úr mondana a vitában egy szakszerű, jogilag teljesen megalapozott észrevételt, amiben ő is el tudja magyarázni nekünk, egyszerű halandóknak, hogy miért gondolja úgy, hogy ez a rendszer így, ahogy most van felépítve, a létező világok legjobbika.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)