Készült: 2024.04.26.10:56:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

57. ülésnap (2019.03.04.),  65-71. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 11:21


Felszólalások:   59-64   65-71   71-77      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bana képviselő urat is arra kérem, hogy lehetőleg ne kiabáljon közbe. Tisztelt Képviselőtársaim! Farkas Gergely képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Önnek is joga van tudni, hogy a kormány több tízezer tehetséges fiataltól akarja elvenni a diploma megszerzésének lehetőségét.” címmel. Farkas Gergely képviselő úré a szó. Parancsoljon!

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kevesebb mint egy év múlva súlyos károkat okozhat az önök politikája több tízezer tehetséges magyar fiatal számára. Ennyi idő maradt ugyanis hátra addig, amíg a kormány tervei szerint életbe lép az a rendelet, amely már csak középfokú nyelvvizsgával tenné lehetővé a felsőoktatásba való bejutást. Számos alkalommal hangsúlyoztuk már, hogy a Jobbik kiemelten fontosnak tartja a nyelvoktatást. Egyetértünk azzal is, hogy a felsőoktatásba való bekerülés megkövetel egy bizonyos tudásszintet, amelynek a nyelvismeretben is meg kell nyilvánulnia. Azonban ilyen követelmény állítása előtt elengedhetetlen a kellő felkészítés biztosítása. Jelenleg ennek a feltételrendszernek a magyar közoktatási intézmények jelentős része képtelen megfelelni, ezért a rendelet 2020-as hatálybalépése több tízezer fiatal számára okozna súlyos hátrányokat. Be kell látni, hogy az önök által megállapított céldátum még túl korai, el kell ezt halasztani.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kötelező nyelvvizsga bevezetésével olyan fiatalok ezreit lehetetlenítik el, akik például nem rendelkeznek kitűnő nyelvérzékkel, de más területeken egyébként tehetségesek; vagy épp azokat zárja el a diplomaszerzés elől, akiknek a családja nem bírja kifizetni azokat a tetemes költségeket, amelyekbe a különórák kerülnek, vagy a nyelvkurzusok elvégzése jár. A Jobbik szerint az effajta anyagi diszkrimináció teljes mértékben elfogadhatatlan. Ezzel a hátrányos helyzettel kapcsolatban a Jobbik mellett egyébként számos szakmai szervezet is egyetért, ahogy Székely László, az alapvető jogok biztosa is kifejezte már többször az ellenvetéseit.

Egy dologban minden, a problémát ismerő személy és szervezet egyetért: alapvető nyelvoktatási reformokra lenne szükség. Persze, örülünk a fiatalok kétszer kéthetes külföldi útjának, amit most bejelentettek, azonban ez önmagában egyáltalán nem jelent megoldást. Mindaddig, amíg olyan a nyelvoktatásunk minősége, hogy a más országokban elégséges nyelvórák számának a másfélszerese sem elégséges a nyelvvizsga megszerzéséhez, addig az alapok megreformálásával kellene kezdeni. Lehet, hogy ott nagyobb szükség lenne azokra a milliárdokra, amiket most a fiatalok utaztatására szánnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Itt az ideje végre, hogy észre vegyék: nincs meg a kellő feltételrendszer ahhoz, hogy 2020-tól hatályba lépjen ez a szigorú kritérium. Számos olyan területen fog ez súlyos következményekkel járni, ami most is hiányszakmának számít, az egészségügyben, a tanári pályán vagy épp a mérnöki, műszaki pályán.

Mindezek alapján a kérdésemre egyértelmű választ szeretnék kapni: elhalasztjáke a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet hatálybalépését, vagy tovább folytatják a felsőoktatás csendes leépítését, és több tízezer fiatalt fognak kizárni a felsőoktatásból. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére a választ Rétvári Bence államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 2014-ben, amikor ez a döntés megszületett, tehát öt esztendővel ezelőtt, egy fontos kérdést kellett megválaszolnunk. Azt a kérdést akartuk megválaszolni, hogy hat évvel később a döntéshez képest akarjuke azt, hogy olyan felsőoktatásunk legyen, amely még inkább tud segíteni a magyar fiataloknak abban, hogy a megszerzett diplomájuk itthon is minél magasabb munkakörben való boldogulást vetítsen előre számukra, adott esetben azzal, hogy már az egyetemi évek alatt is a nemzetközi szakirodalmat is értve tudják olvasni, hogy idegen nyelvű kurzusokat fel tudnak venni, könnyebben igénybe tudnak venni külföldi ösztöndíjakat, hogy a szaknyelv megismerése révén értékesebb lesz a diplomájuk. Ezt akarjuk tenni, és a következő hat évet arra szánjuk, hogy a fiataloknak segítsünk abban, hogy a minőségi felsőoktatásban az ő diplomájuk, az ő végzettségük is minél inkább minőségi legyen, vagy hátradőlünk, karba tesszük a kezünket és nem teszünk semmit. A kormány azt mondta, hogy azt szeretnénk, hogy minél több magyar diáknak minél értékesebb diplomája legyen, és ehhez feltételként öt évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy majd hat évvel később már a felvételinél is legyen az idegen nyelv ismeretének egy középfokú szintje, vagy az emelt szintű érettségi elvárható, hogy maga a diploma, a tudás megszerzése is magasabb színvonalú legyen. Természetesen ehhez azt is hozzátettük, hogy hányféle támogatást kapnak a fiatalok, hogy ezt megszerezzék. Már csak azért is, mert azt szeretnénk, ha ezek a fiatalok nemcsak beosztottak lehetnének Magyarországon, hanem az értékesebb diploma, a nyelvtudásuk révén vezetők is lehetnek. Rengeteg nemzetközi cég van jelen Magyarországon, szerencsére magyar cégek is terjeszkednek külföldön. Nyilván ez egy idegen nyelvi környezetben levő munkát jelent, és ebben az idegen nyelvi környezetben a szakmai nyelvet idegen nyelven is el kell hogy sajátítsák a fiatalok, ezért előny számukra, a magyar diplomások érdekét szolgálja, ha már az ötéves vagy három plusz két éves, vagy hatéves képzés alatt is az idegennyelv-ismeret révén a szakmai ismereteket idegen nyelven is megismerhetik.

Ön is tudja és idézte, hogy Magyarországon 924 óra fordítható átlagosan idegennyelv-tanulásra egy diák számára, és ez messze elegendő szint ahhoz, hogy valaki egy idegen nyelvet megfelelő szinten, a középfokú nyelvvizsga szintjén el tudjon sajátítani. Azt nem idézte, de fontos, hogy míg az OECD-országokban egy átlagos nyelvi csoport az iskolában 13,6 diákból áll, Magyarországon 11 fő van egy iskolai idegennyelv-csoportban. Tehát kevesebben is vannak egy csoportban, mint más fejlett országokban. Ön is tudja, hogy ingyenessé tettük az első nyelvvizsga megszerzését a fiataloknak, 823 millió forintot költöttünk erre tavaly, és 27 967 nyelvvizsgázó tudta igénybe venni ezt az ingyenes nyelvvizsgatételi lehetőséget.

Ön is tudhatja, ha ezeket a programokat böngészi, hogy 2,6 milliárd forintból „Nyelvtanulással a boldogulásért” programot hirdettünk, amelyben tanórán kívüli nyelvtanulás lehetőségét biztosítjuk 2200 fiatal számára. Ezeknek is az egyik következménye, hogy a 14-19 éves korosztályban egy év alatt nagyon nagyot ugrott a nyelvvizsgát letevők száma. A korábbi 46 ezer helyett 54 ezren tették le a nyelvvizsgát, nyilván azért is, mert közeledett az az időpont, ahol ez felvételi követelmény lehet, és nyilván, akiknek ez felvételi követelmény lesz a következő esztendőben, már a középiskolai beiratkozás előtt tudták, hogy ezzel a felvételi követelménnyel kell számolniuk, és a teljes középiskolai négy év alatt erre koncentrálhattak. Ön is említette, hogy szinte példa nélküli segítséget kapnak a fiatalok a kétszer kéthetes, állam által finanszírozott, külföldi anyanyelvi környezetben tapasztalható nyelvtanfolyam révén.

Bízunk benne, hogy ez is segíteni fog abban, hogy minél értékesebb diplomát szerezzen mindenki és a munkaerőpiacon minél magasabb bérért tudjon dolgozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Farkas Gergely képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Nem tudom elfogadni a választ. Egyetlen elfogadható válasz lett volna (Dr. Rétvári Bence: Mi lett volna az?), hogy hány évvel halasztják el ezt a követelményrendszert. (Dr. Rétvári Bence: Hat éve tudott!) Mert államtitkár úr is említette, hogy ha 2014-ben, amikor bevezetésre került ez a rendelet, arra szánták volna a hat évet, hogy valóban megteremtsék a feltételrendszert, akkor most nem itt tartanánk. Nem ott tartanánk, hogy a felsőoktatásba jelentkezők 48 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal 2018-ban. 48 százaléka! Tehát gyakorlatilag minden második felvett embert önök nem engednének be egyetemre, főiskolára.2010 óta 140 ezerről 105 ezerre csökkent a felsőoktatási hallgatók száma, 25 százalékos csökkenés volt ez. Ha jövőre életbe lép ez a rendelet, akkor még drasztikusabban fog csökkenni a felsőoktatási hallgatók száma. Államtitkár úr, be kellene látniuk, hogy ez a javaslat szakmailag elhibázott, igazságtalan, mert több tízezer fiatalt fog elzárni a felsőoktatástól, ezért mielőbb el kellene halasztani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(15.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 19 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Képese érdemben válaszolni a nyugdíjakról szóló kérdéseimre?” címmel. Korózs Lajos képviselő úr nem tartózkodik az ülésteremben, így az interpelláció nem hangzik el. Az interpelláció a házszabály értelmében visszavontnak tekintendő.

László Imre, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Járe a magyar nőknek az esély kigyógyulni az emlőrákból” címmel. László Imre képviselő úr nem tartózkodik az ülésteremben, így az interpelláció nem hangzik el. Az interpelláció viszont a házszabály értelmében visszavontnak minősül.

Tisztelt Országgyűlés! Csányi Tamás képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Önnek is joga van tudni: a kormány nem akarja kifizetni a rendőri túlórát” címmel. Csányi Tamás képviselő úré a szó. Parancsoljon!




Felszólalások:   59-64   65-71   71-77      Ülésnap adatai