Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által beterjesztett koncepció önkormányzati fejezetével akár egyet is lehetne érteni. Hiszen helyeselni lehet azt a célkitűzést, hogy fel kell gyorsítani az önkormányzatok gazdálkodásának reformját, bár arra nem ad választ, és nem is igen tudhatjuk, hogy mi az a reform, amit fel kell gyorsítani, mert az első lépései sem érzékelhetők.

Önmagában helyes az a célkitűzés, hogy a feladatokat és a hatásköröket koncentráltabban kell telepíteni, és az is helyeselhető, hogy a központi támogatások jobban kövessék a feladatokat. S végül helyes, hogy a helyi források bővítését a kiegyenlítő módszerek továbbfejlesztésével együtt lehet csak megoldani, és ugyancsak helyeselni lehet, hogy az elmaradott területek felzárkóztatását kiemelten kezeli a kormány.

Akkor mégis mi a probléma, mi a gond mindezekkel? Az, hogy ez csak az első és felületes olvasásra tűnik így, ez csak a látszat, mert a kormány mást mond - és mást csinál. A kormánypárti politikusok mást mondanak, más szerepel a dokumentumokban, és mást mutatnak a tények. Vegyük hát akkor sorra a tényeket!

Ma kormánypárti, korábban ellenzéki képviselők és politikusok sokszor mondták, hogy igazi önkormányzat ott van, ahol a valódi döntési lehetőségek vannak, döntést pedig, valódi döntést csak ott lehet hozni, ahol ennek gazdasági feltételei megvannak. Joggal várták tehát az önkormányzatok azt, hogy a legnehezebb, 1995-ös és 1996-os év után folytatódik majd az a lassan javuló, de mégiscsak javuló kondíció, ami az 1997-es és a '98-as évben megindult.

Ehhez képest mi történt az 1999. évi költségvetésben? Először is két számot hadd mondjak: a központi igazgatás növekménye a '98-as évhez képest 24,1 százalék volt, ezzel szemben az önkormányzatoké mindösszesen 9,6 százalék. Mióta önkormányzatok vannak, ilyen nagy különbség a két szám között soha nem volt. Jut tehát pénz a hihetetlenül felduzzasztott Miniszterelnöki Hivatal finanszírozására, a titkosszolgálatra - de az előző év reálértékét sem éri el az önkormányzatok támogatása.

Másodszor: példa nélküli, ugyancsak nem volt még rá példa, mióta önkormányzatok vannak, hogy zárolnak egy összeget az önkormányzati költségvetésben. Ugye emlékeznek valamennyien arra az 1,9 százalékra, amelyet valamennyi költségvetési fejezetben azért zárolt a költségvetés, mert nem tudta biztosan megmondani előre, hogy 4 vagy 5 százalékos lesz a gazdasági növekedés, és készülve arra az egyébként valamennyiünk által nem kívánt esetre, hogy csak 4 százalék lesz, a költségvetési fejezet 1,9 százalékát zárolták. Magyarul: az önkormányzatok kaptak virtuális pénzt, amelyet utána elvettek tőlük.

Már 1999. február végére kiderült, amikor is Járai pénzügyminiszter úr bejelentette a nyilvánosság előtt, hogy ezt az 1,9 százalékos összeget, úgymond, visszaveszik az önkormányzatoktól. Erről ki is értesítették az önkormányzatokat, hogy tehát az az összeg, amivel számoltak, nem fog rendelkezésre állni. Ez a döntés egyébként például Kaposvár város lakóitól 27 millió forintot vett el. Egyébként elbizonytalanodtak az önkormányzatok e tekintetben, hiszen néhány héttel ezelőtt a kiértesítés ellenére Kontrát államtitkár úr azt nyilatkozta az egyik országos napilapban, hogy ha majd jobban áll a gazdaság, akkor ezt a pénzt visszakapják. Jó lenne, érdemes lenne megmondani az önkormányzatoknak világosan, hogy ezzel a pénzzel számolhatnak-e vagy sem.

A következő ilyen tétel a pedagógus-béremelések fedezete volt. A kormány a hatékony - vagy hatékonynak vélt - kommunikációjával elhitette, hogy a 16 százalékos pedagógus-béremelés fedezete az önkormányzatoknál rendelkezésre áll. Egyetlenegy önkormányzat nincs, amelyiknél a 16 százalékos pedagógusbéremelés-növekményt fedezte volna az, amit a költségvetésben az önkormányzatok megkaptak! Az önkormányzatok egyébként teljesítették ezt a kötelezettséget, a pedagógusok megkapták a béremelést, de azért azt jól kell látni, hogy ezt a pénzt máshonnan vették el, és ez most hiányzik az iskolák működéséből, hiányzik a dologi feltételekből, és többek között más költségvetési intézkedések mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzatok jelentős része nagyon nagy hiánnyal kellett hogy tervezze a költségvetését. Így például Kaposvár város mintegy 700 millió forintos hiánnyal kellett hogy az 1999-es költségvetését megtervezze.

Az irányelvekben a kormány azt állítja, hogy a vidék fejlesztését kiemelten kezeli. Hát lehet-e a vidékfejlesztést másutt hatékonyabban segíteni, előmozdítani, mint az önkormányzati fejlesztéseknél, ahol a fejlesztések közvetlenül a lakosságot szolgálják, azoknak a közszolgáltatásoknak az ellátását, amelyek a mindennapi közérzetüket, a közoktatást, az egészségügyi ellátást, a kommunális ellátást, az utakat, a járdát szolgálják?

A kormány itt is mást mond és mást csinál - az önkormányzati fejlesztési források ugyanis kimerültek. Kimerült az a saját erő, amivel az önkormányzat pályázhatna a cél- vagy címzett támogatásra, s hiába van meg a cél- és címzett támogatás fedezete a költségvetésben, az önkormányzatoknál egyszerűen nincsen forrás arra, hogy a saját erőt hozzátegyék, hogy azt a részt, amit nekik maguknak kell kigazdálkodni és hozzátenni, azt megjelenítsék a fejlesztéseikben.

Megvan ennek az oka persze, hogy miért alakult így, hiszen elfogytak az önkormányzatoknál a privatizációs bevételek, rendkívüli módon lecsökkent az a vagyon, ami mobilizálható, ami értékesíthető, és valamilyen módon vissza kellene pótolni ezeket a fejlesztéseket, a fejlesztési forrásokat, hiszen ha ez nem történik meg, akkor egy negatív spirál indul el, elmaradnak a fölújítások, elmaradnak a szükséges fejlesztések, és később ez az önkormányzatoknál nehezebben lesz pótolható. Ha ma megteremtené ennek a fedezetét a kormány - úgy, mint ahogy egyébként mondja a retorikában, csak valójában nem csinálja -, akkor ez az önkormányzatoknál egy pozitív fejlesztési lehetőséget indítana el.

Itt is szeretném konkrét számokkal alátámasztani, amit elmondtam, és mint Kaposvár város országgyűlési képviselője talán nem furcsa, hogyha Kaposvár várossal példálódzom. A beruházásra fordított, Kaposvár város költségvetésében meghatározott összeg 1996-ban 402 millió forint volt, 1997-ben 771 millió, '98-ban 890 millió - tehát látszik egy dinamikus fejlődés '96-97-98 között -, majd 1999-ben, a polgári kormány regnálása idején ez drasztikusan visszazuhant 598 millió forintra. Amikor a miniszterelnök úr Kaposváron járt, akkor azt mondta, hogy azért, mert korábban ellenzéki, fideszes polgármestere volt a városnak, ez egy elnyomott város volt.

(14.10)

Én most elmondtam a fejlesztésre és a beruházásra fordított összegeket, eldöntheti a tisztelt hallgató, hogy valóban elnyomott város volt-e - a számok egészen mást mutatnak. Egyébként a polgármester úr is mindig elismerte, hogy a város dinamikusan fejlődik. De mi lesz a jövőben, ha most, '99-ben ennyire vissza kellett lépni a beruházásoknál, a fejlesztéseknél? Azt gondolom, ezen minden polgármesternek, minden országgyűlési képviselőnek érdemes elgondolkodnia.

Az 1998-as országgyűlési választások során örvendetesen megnőtt az Országgyűlésben a polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési elnökök száma. Ma 42 fő ilyen tisztséget betöltő országgyűlési képviselő van, ami azt mutatja, hogy jól döntöttünk 1994-ben, amikor megváltoztattuk a törvényt és feloldottuk az összeférhetetlenséget, mert ez annak a lehetőségét adja meg, hogy ezek az országgyűlési képviselők, akik egyébként nap mint nap szembesülnek a települések problémáival, megjelenítsék itt, akár egy költségvetési vitában is, hogy mi az, amire a településeknek és a településen élő embereknek szükségük van.

Én tehát azt gondolom, nagy az ő felelősségük is és valamennyiünk felelőssége, hogy ha már a kormány, a kormány tagjai nem érzékelik, hogy egyébként a közfeladatok ellátásában, az iskola, az utak, a járda, az egészségügyi alapellátás tekintetében milyen sokat jelent az emberek közérzete szempontjából, hogy az önkormányzatok hogyan tudják ezeket a feladatokat megoldani, akkor legalább azok a polgármesterek, alpolgármesterek, közgyűlési elnökök, akik itt ülnek, a kormánypárti oldalon 33-an, legalább ők legyenek azok, akik ezt a szempontot behozzák az Országgyűlés munkájába, idehozzák, amikor a költségvetést tárgyaljuk. Hiszen én azt gondolom, hogy ha valaki úgy nyilatkozik, mint ahogy azt Kaposvár város polgármestere tette a Somogyi Hírlap április 30-i számában, hogy az önkormányzatok 1990 óta először vannak kedvező helyzetben, és jó lenne, ha ez így folytatódna, az nem mond igazat, és ez csak propaganda.

Azt gondolom, akkor tesznek és teszünk valamennyien jót, ha szembesülünk azzal, hogy az önkormányzatok finanszírozása, az önkormányzati működés most rossz felé halad, veszélyben van. És ha azt akarjuk, hogy igaz legyen, amit a kormány mond, és ne csak a retorikában mondja azt, hogy támogatja ezt a folyamatot, és hogy amit mond és a cselekedet egybeessen, ezért, azt gondolom, azok az országgyűlési képviselők, akik itt önkormányzati érdekek megjelenítésével és ennek felelősségével is dolgoznak, sokat tehetnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)