Felszólalás adatai

DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt támogat minden olyan gazdasági és pénzügyi törvényt, amely Magyarország stabilitását és fejlődését szolgálja. Az Orbán-Semjén-kormány 29 pontja és a most beterjesztett törvények azonban nem szolgálják a magyar gazdaság és társadalom fejlődését. A 29 pont nem más, mint egy alkalmatlan és rossz válasz Kósa Lajos, Szijjártó Péter és mások felelőtlen, káros nyilatkozataira, amelyek akkor megrengették a forintot, családok és vállalkozások sorsa rendült meg és jártak nagyon rosszul, több hónapra kihatva a fizetési kötelezettségeik drasztikus megnövelésével.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett intézkedéseinek többsége sem alkalmas a magyar gazdaság növekedési feltételeinek, versenyképességének javítására és természetesen nem alkalmas az egymillió új munkahely megteremtésére. Arra azonban alkalmasak lehetnek, hogy felelőtlen ígérgetésekkel, megalapozatlan intézkedésekkel letérítsék Magyarországot a gazdasági válságból kivezető útról. Persze, egy kikényszerített kommunikációs lépés, mint a 29 pont meghirdetése, következményekkel jár: kormányjavaslatot kell rá készíteni, törvényeket előterjeszteni az Országgyűlésben, és akkor kiderül: a király meztelen. Kiderült: a nemzeti együttműködés rendszere egyben a nemzeti kapkodás rendszere is, ilyen átgondolatlanul még nem folyt törvényalkotás a magyar parlamentben. Jól mutatják ezt Matolcsy miniszter úr bevezető szavai és Rogán képviselő úr szavai, akik egyetlenegy érdemi intézkedést sem indokoltak felvezető szövegükben. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Aki látott már jogszabályt, az tudja, hogy egy 38 ezer szavas törvénytervezetet értelmezni, következményeit átgondolni egyszerűen képtelenség egy-két nap alatt, főleg akkor nem, ha nem áll rendelkezésre semmilyen hatástanulmány, semmilyen számítást nem mutatnak be. Nekünk gyakorlatilag egyszerű is lehetne a dolgunk, mondhatnánk azt, bár nem ez a szándékunk, hogy nemmel szavazunk egy ilyen előkészítetlen törvénysorozatra (Dr. Hargitai János: Így lesz!), azonban nem irigyeljük a kormánypárti, fideszes-KDNP-s képviselők sorait, akiknek lényegében látatlanban kell a törvényekért felelősséget vállalniuk, sőt így kell dönteniük az adókról is. No, nem a nagyarányú adócsökkentésről, amiről a Fidesz-KDNP éveken keresztül és különösen a választási kampányban hirdetett, arról szó sincs. Nem tudom, hogy emlékeznek-e még, mit mondott Orbán Viktor akkor még miniszterelnök-jelöltként február 9-ei tévéinterjújában arra a kérdésre, hogy mennyivel csökkentené az adókat. Azt mondta, hogy nagyon, amennyivel csak lehet - úgy látszik, Kósáék után már semennyivel sem lehet.

(10.30)

Van szó viszont új adókról, amelyek előkészítésének teljes hiányára utal, hogy szerdán a kormányszóvivő még kész tényként jelentette be a július 1-jével végbement adóváltozásokat. Történt ez akkor, amikor ezek a törvények még be sem voltak terjesztve a Magyar Országgyűlés elé. A kormányszóvivőre hivatkozva az esti híradók szintén kész tényként prezentálták a változásokat. És nem csak a híradók. Mint kiderült, e bejelentés hatására a kereskedelmi bankok többsége leállította a jelzálogalapú devizahitelezést. Alig telt el néhány óra, kénytelenek voltak ismét módosítani, immár többedszer, s kimondani, hogy amíg az Országgyűlés nem dönt, addig nincsenek érvényben ezek a törvények. Sőt ezek akkor sem lesznek visszamenőleges hatályúak, tehát felejtsük el július 1-jét.

Ráadásul az adótörvények átlépik a jogállamiság határait. E tekintetben legsúlyosabb a visszamenőlegesen kivethető 98 százalékos különadó. Ez ugyanis érinti mindazokat például, akik az év elején nyugdíjba mentek, januárban vagy februárban megkezdődött a felmentésük, elindult náluk a nyugdíjazási folyamat, méghozzá az érvényben lévő szabályok szerint. Nem magas beosztású állami alkalmazottakról van szó, hanem olyanokról, akik oktatási vagy egészségügyi intézményekben vagy vállalatoknál évtizedeket töltöttek, és tisztességes jövedelmük van, bruttó 300 vagy 350 ezer forint. Ez az adó most őket is büntetni fogja, mégpedig olyan formában, hogy megkapták a felmentési pénzt, leadózták, az így megmaradt pénzt családjukra fordították, s most utólag visszakövetelik tőlük.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kétharmad nem minden. Nem lehet bármit tenni, a józan ész és a demokrácia iránti tisztelet legalább annyira fontos, mint a többség. Az, hogy a Fidesz módosítani akarja az alkotmány közteherviselésről szóló részét, kiegészítve a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelem megadóztathatóságával, egyszerűen példátlan. A jó erkölcs fogalmának ilyen önkényes alkalmazása a jogrendszerben, mint ebben a salátában láttuk, nemcsak a jogbiztonságra veszélyes, de az erkölcs fogalmát is lejáratja.

Miért a minimálbér tízszerese az erkölcsös jövedelem határa? Miért nem hétszerese vagy tizenkétszerese? Milyen alapon lehet így magyar alkotmányt változtatni és törvényeket hozni? Sőt, hogyan lehet visszamenőleges hatályú törvényt hozni, a megkapott és leadózott jövedelem után újra adóztatni? Akkor tehát azt is lehet majd, hogy megbüntetnek valakit azért, ami korábban törvényes volt, de később megváltoztatták a szabályt? Ez a konzervatív forradalom? Nem. Ez a jogállam felszámolása. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

De a jogállamiság határát feszegeti a szintén visszamenőlegesen kivetendő bankadó. Ez szintén beletartozhat Kósa képviselő úr felfüggesztendő gazdasági-alkotmányossági szabályaiba. Őt idézem: "Persze, rendben van, nem sajnáljuk a bankokat, hiszen azok még a válság ideje alatt is keresnek rajtunk." Ugyanakkor az azért megfontolandó, hogy egy országban ennyire át lehet írni az adózási szabályokat év közben. Akkor ott milyenfajta biztonság van? Milyenfajta gazdasági biztonság? Melyik társadalmi csoport lesz a következő? Akik nem értenek egyet a Fidesz új szövegeivel, alkotmányával? Esetleg az újságírók, ha már a médiát is átszervezték? Vagy a minimálbéresek visszamenőleg, ha becsúszik még egy-két felelőtlen mondat nyáron?

De mit is jelent a tervezett bankadó? Valójában nem mást, mint hogy ezt az adót a kormányzat a lakosságra veti ki. Nincs lényeges különbség a közgazdasági végeredményt tekintve, mint ha egy áfaemelés történne. A helyzet annyiban persze nem ugyanaz, hogy az emberek első látásra nem ismerik fel, ezt is nekik kell majd megfizetni. Csak akkor fognak rádöbbenni, amikor az a kereskedelmi bank, amelyik a bankszámláját vezeti, amelyiknél kártyája van, többet fog felszámolni az egyes műveletek után, vagy a pénzintézet, ahol betétet helyezett el, kevesebb kamatot fog fizetni az ott parkoló pénze után.

Tudjuk, csodák nincsenek. Mindenfajta adóemelést végül az eredeti jövedelemtulajdonosok, ez esetben a lakosság fizet meg. A törvénytervezetben egy szó sincs arról, hogyan akarja a Fidesz-KDNP-kormány azt elkerülni, hogy az emberekkel fizettessék meg a bankadót. Egy szó, egy mondat nincs róla.

Igaz ez az igazságtalanság más javaslatukra is. Az örökösödési és ajándékozási illetékre, ami nem más, mint a vagyonosok külön kedvezménye. És ezzel egyidejűleg egyébként eltörlik még a luxusvagyonokra kivetett adót is. Az Orbán-Semjén-kormány tehát azt támogatja az adóátcsoportosításokkal, -kedvezményekkel, hogy a jobb módúak helyzete legyen könnyebb, a szegények helyzete legyen nehezebb.

Az adórendszeren kívüli juttatások bevezetése is nekik tett gesztus és büntetés a szegény embereknek. Az a javaslat lépés a feketegazdaság erősödése felé, és a társadalmi szolidaritás ellen hat, amikor cselédként alkalmazhatnak embereket egészségügyi és nyugdíjjogosultság biztosítása nélkül. Mi lesz ezekkel az emberekkel, ha megbetegszenek? Mi lesz ezekkel az emberekkel, ha megöregednek? Felháborító az is, hogy szemben azzal, amit Rogán képviselő úr mondott, megszüntetik az önkormányzati, illetve az állami irányítás alatt álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek díjazására vonatkozó korlátozó szabályokat. Mi bevezettünk ilyen szabályokat. Önök most ezeket függesztik fel. A jövőben tehát semmiféle korlát nem lesz. S eközben bünteti a nyugdíjba vonuló pedagógust, orvost vagy közszolgát, akit megrövidít.

Nyilatkozatok szintjén persze mindez az egyensúlyi pálya tartása érdekében történik. Igaz, az egyensúlyi pálya tartása fontosságának megértéséhez az Orbán-Semjén-kormánynak jó néhány nem várt pofont kellett elszenvednie. Ezek közé tartozott a piaci reagálás, amely a nevezetes Kósa Lajos-beszéd esetén történt, amikor is két nap alatt az addig meglehetősen erős forint az euróval és a svájci frankkal szemben jelentősen meggyengült.

Emlékezzenek csak! 2010. április 9-én még egy euró 266 forintba, a svájci frank pedig 166 forintba került. Tegnap este a záráskor, július 5-én 284 forint 90 fillér volt egy euró, s 213 forint 70 fillér pedig egy svájci frank. Ezek a folyamatok nagymértékben hozzájárultak a most kialakult válságos helyzethez, a dráguláshoz, a lakáshitelesek egy jelentős részének újbóli ellehetetlenüléséhez.

Szeretném önöknek elmondani, hogy nem az járult hozzá ehhez a forintgyengüléshez, hogy mint minden évben májusban a költségvetés bevételei kisebbek, mint kiadásai. Így volt ez, Rogán képviselő úr, 2002-ben is, százalékra pontosan ugyanennyi volt a kormányváltáskor, mint most, mert ez a bevételek és kiadások természetes folyamata, ami a második félévben megfordul. De azt gondolom, hogy kellő pofont kapott ez a szemlélet, amit önök képviselnek, az Európai Bizottság elnökétől is, amikor Barroso elnök úr kerek perec megmondta Orbán Viktor miniszterelnöknek, ne csontvázkereséssel foglalkozzon, hanem végre lásson munkához, kezdjen el kormányozni, mert a költségvetési hiány nem növelhető.

A Fidesz vezető politikusainak korábbi nyilatkozataival és szándékaival ellentétben Magyarországnak igenis tartania kell a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt, és tartania kell azt a helyes pályát, amelyet a Bajnai-kormány az MSZP támogatásával kijelölt. A korábbi 7 százalékos hiánycél egy pillanat alatt vált ismét 3,8 százalékká, mintha mi sem történt volna, mintha előtte nem szóltak volna hónapokig a fideszes szónoklatok arról, hogy tarthatatlan a 2010-es hiány. Legalább az várható lett volna, hogy Matolcsy miniszter úr megindokolja ezt a változást. Ehelyett bevezetőként hallottunk tőle egy jó öreg szocgazdpol-előadást, mint annak idején az egyetemen.

S ha már itt tartunk, nehéz eldönteni, hogy Matolcsy miniszter úr tájékozatlan vagy félrevezeti az embereket, amikor tragikus gazdasági örökségről beszél. Minden tény ugyanis ezzel ellentétes. (Dr. Matolcsy György: Nocsak!) Sőt, miközben a Világgazdaságnak adott interjújában önmaga arról beszél, hogy nincs lehetőség és szükség újabb megszorító csomagra, ugyanabban az interjúban levezeti egy 320 milliárdos csomag szükségességét. Ez a kettős beszéd arra alkalmas, hogy megossza a figyelmet, s elfedje a változtatások lényegét. Azt, hogy több száz milliárd forintot akarnak tartalékolni maguknak, a kormánynak. Nem a költségvetési egyensúly fenntartása miatt kell ugyanis ez a 320 milliárd forint. Az egyensúly köszöni, rendben van, nem ahhoz kell a sarc. Hogy mihez, egyszer majdcsak kiderül.

Természetesen, tisztelt képviselőtársaim, vannak jó irányba mutató javaslatai is a törvénytervezetnek. (Dr. Hargitai János: Csak nem?) Más kérdés, hogy ezek gyakorlatilag az MSZP-kormány intézkedéseinek folytatását jelentik. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ilyenek a beruházások engedélyezésének gyorsítására vonatkozó rendelkezések, a kincstárnoki rendszer továbbfejlesztése, illetve az árvízzel, belvízzel sújtott települések mielőbbi helyreállítását célzó intézkedések.

Összességében a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a javaslat veszélyezteti Magyarország gazdasági fejlődését s a válságból való kilábalását, növeli a társadalmi csoportok közötti szakadékot, a jobb módúaknak kedvez a szegényekkel szemben. Mindezek alapján az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslat elfogadását nem fogja támogatni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(10.40)