Felszólalás adatai

JÁVOR BENEDEK, a fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Abban a tekintetben könnyű dolgom van, hogy Nagy Andor alelnök úr részben már a bizottságban fölmerült aggodalmakat is részben ismertette, bár lehet, hogy én inkább az ön megfogalmazásában az aggály szót használnám.

Ahogy alelnök úr elmondta, a bizottságban az ellenzéki képviselők nem tartották általános vitára alkalmasnak a jogszabálytervezetet.

Abban egyetértés alakult ki, hogy maga a szándék - a bizottság alapvetően az V. fejezettel, tehát a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásra vonatkozó passzusokkal foglalkozott. Ez a szándék önmagában támogatható, és valóban szükség van Magyarországon a hatósági eljárások egyszerűsítésére, rövidítésére.

Itt most csak egy rövid kitérőként említeném meg, én tudom, hogy most nem nagyon van divatja a szakértői anyagok tanulmányozásának, de minden szakértői felmérés azt mutatja, hogy a beruházók elsősorban mondjuk az elektronikus ügyintézés feltételeinek a megteremtését, a hatóságok közötti együttműködés olajozását tekintenék elsődlegesen fontosnak, és így lehetne felgyorsítani talán vagy egyszerűbbé tenni az eljárásokat.

Mindenesetre maga a szándék a kisebbségi véleményt megfogalmazó ellenzéki képviselők szerint is támogatható.

(10.00)

Ugyanakkor én alelnök úrral szemben mindenképpen fontosnak tartom elmondani, mi valóban úgy látjuk, hogy ez a törvény egy kicsit kapkodva, átgondolatlanul került beterjesztésre. Ellentmondások vannak a szövegben, például a 90 milliós értékhatár két különböző módon kerül definiálásra, ami jogszabály-értelmezési zavarokhoz vezet. Mindenekelőtt azonban azt tartottuk aggályosnak, hogy az engedélyezések gyorsítása érdekében a környezetvédelmi érdek, illetve az érintett közösségek véleményének, a társadalmi részvételnek az érvényesítését a célhoz képest aránytalanul csorbítja.

Különösen problémásnak, aggályosnak tartjuk a következő pontokat. Egyrészt a törvénytervezet a közmeghallgatást opcionálissá teszi olyan helyzetekben is, amikor ötvennél több ügyfél vesz részt az engedélyezési eljárásban. Azt gondoljuk, egy olyan ügy, amelyben több mint ötven ember ügyfélként a Ket. és más jogszabályok által meghatározott módon részt vesz, olyan súlyú, ami bizony megérdemli, hogy ne legyen mérlegelési jogköre a hatóságnak a tekintetben, hogy meghallgatja-e közmeghallgatás keretében az érintettek véleményét és megpróbálja integrálni az engedélyezés során.

Ugyancsak problémásnak látta az ellenzéki képviselőcsoport a bizottságon belül, hogy a keresetindítás határidejét 15 napra rövidíti a törvénytervezet. Úgy gondoljuk, hogy egy megalapozott bírósági kereset összeállítása gyakorlatilag nem lehetséges ilyen időhatáron belül. Ez automatikusan oda vezet, hogy ezt a jogorvoslati lehetőséget lényegében kicsavarják az érintett közösségeknek, a helyben lakóknak, a civil szervezeteknek a kezéből.

Nagyon fontosnak és aggályosnak tartjuk azt, hogy a törvénytervezet 90 milliós értékhatár fölött - amiről a törvénytervezet vagy építményértéket, vagy teljes beruházási értéket állapít meg - gyakorlatilag automatikusan a kivételes eljárási rendet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályozást teszi hatályossá. Alapból problémás szerintünk, hogy a beruházások egy igen jelentős körében ezek a kivételes szabályok érvényesülnek, és ilyen módon a kivételből lényegében norma válik. A 90 milliós értékhatár nem gigaberuházásokat jelent azért, hanem - például - egy sarki közért létesítésének az értékhatára, és ez nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként kerül elbírálásra, szűkítve, csökkentve a társadalmi részvétel lehetőségeit.

Végül azt is nehéznek látjuk az anyagban, hogy a jelek szerint a szakmai szempontok integrálása is gyengülni fog, például nem kell kulturális hatástanulmányt készíteni a településrendezési eszközök jelentős részénél, csak a településfejlesztési koncepció esetében, a részletes szabályok megállapításánál, már nem írja elő a jogszabály a kulturális hatástanulmány készítését. Véleményünk szerint ez a kulturális örökség értékeinek az elvesztésével járhat, a beruházások során ennek hiányában tönkretesznek nagyon fontos kulturális örökségeket.

Végezetül megemlíteném, hogy a szakmai szempontok érvényesülése szerintünk katasztrófahelyzetek esetén sem megfelelő. Az abszolút méltányolható érdek, hogy ilyen különleges helyzetekben felgyorsított eljárásban kerüljön sor az engedélyezésre, azonban éppen itt lenne szükség arra, hogy a megfelelő szakértelem, a megfelelő szakértők be tudjanak kapcsolódni ebbe az eljárásba, például egy olyan szabályozási terv megalkotásánál, amely a vízgazdálkodási szempontokra, az árvízvédelemre is tekintettel van.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)